Eötvös Pállal, a Népszabadság volt főszerkesztőjével, a Magyar Újságírók Szövetségének egykori elnökével készült interjú a 168 óra online oldalán jelent meg.
[mnky_ads id=”10551″]

Népszabadság anno….

A volt főszerkesztő nem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy másképp tematizálta- e a közéletet a Kádár-kori sajtó, mint a mai kormánymédia:

- Hirdetés -

“Erre a kérdésre nem lehet érdemben és értelmesen válaszolni, egyszerűen azért, mert a két médiatér működése nem hasonlítható össze. Nemcsak a társadalmi-politikai hátteret tekintve, de ma már technikailag sem.”

[mnky_ads id=”10552″]
Állítása szerint a Népszabadság hasábjain – többnyire a kor nyelvezetének megfelelően burkoltan, másfelől persze nyíltan, hiszen ezt a nyelvezetet dekódolni lehetett – folyamatosan jelen voltak az aktuális politikai viták, amelyek természetesen nem érintették a rendszer alapjait. Az állampárton belüli küzdelmeknek viszont eminens terepe és szereplője volt az újság:

“A párton belüli aktuális erőviszonyok mindig érződtek a Népszabadságnál, hol a reformerek, hol a balosok nézetei kaptak nagyobb teret, illetve felváltva igyekeztek elszigetelni, kiszorítani a másik felet. Időnként nagyon kemény, sőt hangos viták alakultak ki egy-egy cikkről.” /…/ ” Egyébként a pártvezetés a közhangulatot illetően – jellemzően – elsősorban nem vagy csak részben a sajtóból tájékozódott, sokkal inkább a korabeli „közvélemény-kutatásokból”, azaz a párttagok által írt úgynevezett hangulatjelentésekből.”

“Nem úgy van most, mint volt régen…”

Kevés hasonlóságot lát az akkori pártsajtó és a mai kormánymédia között:

“Ahogy már jeleztem, a direkt összehasonlítást eleve el is kerülném, legfeljebb annyit mondhatok erről, hogy a Fidesz jelenlegi pártsajtója, irányítása, rendszere sokkal egységesebbnek tűnik, mint az egykori pártállami média volt. A Fidesz tökéletesen zárt alakulat, nincsenek a párton belül olyan érdemi, a személyi összetűzéseken, konkrét ügyeken túlmutató politikai elvi-ideológiai csaták, amelyek a nagy politikai útválasztásokkal kapcsolatosak, s elérnék a nyilvánosság küszöbét. Az már csak személyes kesergés, nosztalgia, hogy pusztán a nívót tekintve a Népszabadságban már a rendszerváltozás előtt is, az után pedig egyértelműen lényegesen magasabb volt a szakmai színvonal, mint ami manapság tapasztalható. ” /…./ ” A nívós újságoknál többnyire szakmailag is értettek az újságírók ahhoz a területhez, amiről írtak.”

Úgy látja, a Fidesz által uralt kormányzati média nem az erőtől, hanem az erőszaktól duzzad, a beszűkült tudat erejétől:

“Azt, ami ma van Magyarországon – a hál istennek még meglévő, néhány fagymentes zugtól eltekintve –, nem is nevezném tradicionális értelemben vett sajtónak. Ez inkább tudatmódosító gépezet. És meglehetősen hatékonyan működik. A független vagy ellenzéki orgánumok pedig csak rendkívül szűk kört érnek el. És sajnos még ezek a megmaradt kevesek is gazdaságilag ki vannak szárítva, pénzügyi alapjaik megroggyantak. Ennek ellenére a legnagyobb bajnak azt tartom, hogy a jelenlegi magyar média nemcsak az Orbán-érát szolgálja ki, hanem a magyar társadalom meglehetősen széles rétegeinek igényét is maradéktalanul kielégíti. Passzol hozzá.”

[mnky_ads id=”10553″]

Matolcsy új feleségének mindenben engedett a Népszabadságot kinyíró cég

Az elbukott egészségügyi jó-hírgyár története – nálunk járt Mélytorok

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét