Kínos gratulációk

Az országgyűlési választások következményeiről, elsősorban a Fidesz és az Európai Néppárt ( EPP ) viszonyának alakulásáról közölt véleményt csütörtökön több külföldi újság.

Orbán Magyarországon már súlyosan károsította a demokráciát

A Süddeutsche Zeitung című liberális német lap a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) viszonyával kapcsolatban közölt kommentárt Kínos gratulációk címmel. Eszerint a „nagyon nagy koalíciók” ideje jön el Brüsszelben, amikor meg kell védeni a demokráciát, a jogállamiságot és az európai értékeket, így az Európai Parlament (EP) egységben és határozottan tiltakozott a lengyel állam „autoriter” átépítése ellen.

Ebben az EPP az élen jár, és a „jobboldali populista Orbán Viktor győzelmére is azonnal reagált – gratulációkkal” – tették hozzá, rámutatva, hogy a Fidesz az EPP tagja. Kiemelték, hogy az EPP-t a tolerancia és a türelem képességének magas szintje jellemzi, de határokra is szükség van. Hozzátették, hogy „Orbán Magyarországon már súlyosan károsította a demokráciát, és megrögzötten uszít Brüsszel ellen”, az EPP viszont „megvédi”, arra hivatkozva, hogy pártját „be kell vonni”. Azonban inkább éppen ellenkezőleg kellene eljárni – írta a német lap, hangsúlyozva, hogy az EPP-nek „vagy néhány képviselőről kellene lemondania, vagy a hitelességéről”.

Orbán bűnös támogatása

A francia balközép Le Monde a fenti címmel közölt kommentárt, amely szerint a magyar miniszterelnök újraválasztása rávilágít arra, hogy az Európai Néppárt, amelynek a Fidesz is tagja, mennyire veszélyes játékot folytat. A lap szerint tény, hogy Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője gratulált a magyar miniszterelnöknek az újraválasztásához, de valójában a szélsőjobboldali pártok üdvözölték hangosan a magyar választási eredményeket.

A cikket szerző Cécile Ducourtieux értetlenségének adott hangot amiatt, hogyan tűrhet meg a soraiban a magát jobbközépre pozicionáló EPP egy olyan politikust, aki mára az európai szélsőjobboldal példaképe és vezetője lett, az illiberalizmus hirdetője, és ellenőrzése alá vonta a közmédiát. A lap úgy látja, hogy Orbán az EPP vezetőinek érdekeit is szolgálja – anélkül hogy nyíltan kimondaná –, azzal, hogy átvette a szélsőjobboddal témáit a választótáboruk megszólítására. Ez a tendencia a 2019 májusi európai parlamenti választások közeledtével folytatódni fog, s az európai gondolkodás „orbanizációjához” vezethet.

„Már ez a tendencia érvényesül Brüsszelben, ahol a magyar miniszterelnök rögeszméje Európa bunkerba zárására a 2015-ös migrációs válság csúcspontja óta prioritássá vált” – hangsúlyozta a Le Monde kommentátora, aki cinikusnak és veszélyesnek tartja a néppárt eljárását. Orbán megvédésével ugyanis a szerző szerint az EPP gyengíti Brüsszelnek azokat az erőfeszítéseit, amelyeket a jogállamiságnak az EU-n belüli tiszteletben tartására tesz. Idézte a lap Andor László volt uniós biztost, aki szerint ha a Fidesz nem lenne az EPP tagja, az Európai Bizottság már megindította volna Magyarország ellen a 7. cikkely szerinti eljárást. A szerződések őreként az Európai Bizottság hogyan maradhat hiteles, ha részben pártérdekeket szolgál ki? – tette fel a kérdést a Le Monde.

Fokozatosan megszűnik az ellenzéki sajtó

A lap külön tudósításban foglalkozott a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió bezárásával, amelyet újabb lépésként értékelt az ellenzéki sajtó fokozatos megszűnése felé. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az országos tévécsatornák az RTL Klub kivételével a kormányzatot szolgálják. 2016-ban a Népszabadságot vásárolta fel egy Orbán Viktorhoz közeli osztrák vállalkozó, majd több regionális lap is erre a sorsra jutott.

(MTI)