Az Orbán-kormány eladósodik, és ebből az EU-s intézmények szerint baj lesz, ha a szűk esztendők jönnek majd.
Szeptember közepén egy magas rangú brüsszeli delegáció járt Budapesten, amit az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatója, Manfred Bergmann vezetett. Azért jöttek, hogy megtudják, hogyan akar a magyar kormány megfelelni az EU spórolásra felszólító határozatának. Az derült ki számukra, hogy sehogy.
A spórolásra felszólító üzenet formai szempontból néhány ajánlás volt az EU Tanácsától, vagyis a tagállamok pénzügyminisztereitől, amelyhez az Európai Bizottság szedte össze a szakmai hátteret. Az eljárás alapja az, hogy a magyar kormány kezd veszélyesen túlköltekezni, és ezért riasztottak az EU ilyen helyzetekre kitalált ellenőrzési rendszerei.
A magyar kormánynak most hétfőig kellett írásban, hivatalosan is reagálnia a riasztásra,
és bár a levél nem nyilvános, a 444 úgy tudja, hogy annak fő állítása továbbra is az, amit szeptemberben már szóban is elmondtak Bergmannéknak: „nem kell tenni semmit, mert minden rendben van”.
A nemzeti banknál kifejezetten elutasítóak voltak az eljárással szemben, míg Varga Mihály pénzügyminiszteren úgy látták, hogy érti az aggályokat, de együttműködést ő sem ígért.
Az EU-s intézmények eredetileg azt akarták elérni, hogy a magyar kormány a GDP 1 százalékának megfelelően csökkentse a költségvetés strukturális hiányát, ami több mint 350 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelentett volna erre az évre. Mivel ezt a kormány nem tette meg, így elsősorban a 2019-es költségvetésre vonatkozó ígéreteket vártak volna hétfőn a kormánytól.
Ez az eljárás nem a büntetésről, hanem a baj megelőzéséről szólna
A 2008-as válság után az EU-ban szigorították a tagállamok eladósodottságának ellenőrzését, az új szabályok egy jelentős részét éppen a 2011-es magyar EU-elnökség idején fogadták el.