Kerítésen innen
Akik az éhezéstől jobban félnek, mint a járványtól, hiszen az éhség a mindennapjaik része – Ételosztás Debrecenben
Az Egy Morzsányi Szeretet Egyesület január utolsó előtti szombatján ismét vendégségbe hívta Debrecenben, mindazokat a felebarátainkat, akiknek nem jutott hely az élet napos oldalán. A koronavírus járvány miatt mind több család kerül nehéz helyzetbe, nekik is segíteni próbálunk, a magunk szerény lehetőségeivel.
Az Egy Morzsányi Szeretet Egyesület január utolsó előtti szombatján ismét vendégségbe hívta Debrecenben, mindazokat a felebarátainkat, akiknek nem jutott hely az élet napos oldalán. A koronavírus járvány miatt mind több család kerül nehéz helyzetbe, nekik is segíteni próbálunk, a magunk szerény lehetőségeivel.
- Kértük, hogy az ételre várók maszkot hozzanak magukkal.
- Ügyeltünk arra, hogy a sorban állók között 1,5 méter távolság legyen.
- Helyszíni fogyasztás a járványra tekintettel nem volt, mindent előre csomagoltunk.
A koronavírus járvány miatt nagyon ügyeltünk a biztonságra. A többség megértette, mit és miért kérünk, voltak néhányan akiket szolidan figyelmeztetni kellett.
A hőmérő 10.00-órakor minusz három fokot mutatott,
szerencsére sütött a nap, nem fújt a szél, így a hőérzet kicsit talán más volt. Sajnos nincs olyan lehetőségünk, hogy ne az utcán kelljen ételt osztanunk, így ha esik, ha fúj, hidegben, melegben várjuk tiszta szívvel, szeretettel vendégeinket.
Hiszünk abban, hogy a jóság nem kerül pénzbe.
A Morzsaparti kezdete előtt egy órával már legalább negyvenen várták, hogy sorra kerüljenek. A hideg ellenére egyre nőtt a számuk, a Morzsaparti végére,. becslésünk szerint közel 200 főt tudtunk megvendégelni. Voltak, akik otthon maradt hozzátartozójuknak is vittek ebédet. .
A menü igazán változatos volt:
rizses hús, rengeteg péksütemény, kenyér, tojás, fánk, és gyerekeknek édesség várta azokat, akik hétvégén nem engedhetik meg maguknak, hogy főtt ételt egyenek.
Van bizony, akik már annak is örülnek, ha száraz kenyér van a kopottas asztalukon
Sokan kenyéren és vízen élnek, mint ahogy arról Móricz Zsigmond írt, a harmincas évek Magyarországát bemutató egyik publicisztikájában. Azt tapasztaljuk, hogy a járvány miatt sokak számára bezárultak az ajtók, se munka, se ennivaló, a rezsit sem képesek fizetni, a szó szoros értelmében nyomorognak.
Az éhezéstől jobban félnek, mint a járványtól, hiszen az éhség a mindennapjaik része.
Segítségre -elmondásuk szerint- a civileken kívül nemigen számíthatnak, egyik napról a másikra tengődnek. Nem igazán értik, hogy a nincstelenek, a kisnyugdíjasok miért nem számíthatnak érdemi kormányzati támogatásra.
Ők is magyar emberek – mondják, mégsem védi meg őket a saját kormányuk
A Morzsaparti vendégei többségében nyugdíjasok és nagycsaládosok voltak. Legalább ötven gyermek érkezett szüleikkel, és nagy örömmel majszolták az édességet. Voltak, akik többször is sorban álltak, hiszen számukra az ilyen finomság ritka kincs. Egy kisnyugdíjas hölgy könnyes szemmel mondta:
” Kedveskéim! Maguk az utolsó reményem!”
Szeretnénk minden támogatónknak megköszöni az adományát, nagyon hálásak vagyunk a segítségükért – írta közleményében az egyesület vezetője, Lipcsei Andrea.
Nagyon örülünk, hogy segítettek, támogattak bennünket abban, hogy 200 szegény ember -köztük nagyon sok gyermek- ezen a hétvégén nem éhesen fekszik le. Hisszük, hogy mind több debreceni honfitársunk szíve nyílik meg, és egyre nagyobb számban lesznek azok, akik segítik az egyesület munkáját. Hiszünk abban, hogy az emberi jóságra és szeretetre talán még soha nem volt olyan szükség szeretett hazánkban, mint napjainkban.
„Kedves debreceniek!
Kérünk mindenkit, aki teheti, támogassa munkánkat. Egy jó ügyben kérjük a hozzájárulásukat. Debrecenben is sok a szegény, nincstelen honfitársunk van, akiknek segítő kézre, támaszra van szüksége. Kérjük Önöket álljanak mellénk, fogjunk össze azokért az embertársainkért, akiknek nem jutott hely az élet napos oldalán.
Egyesületünk folyamatosan segíti a szegényeket. Anyagi lehetőségeink azonban korlátozottak, csak adományokból működünk, állami, önkormányzati támogatást nem kapunk. Az Élelmiszerbank valamilyen oknál fogva korábban nem látott partnert bennünk. Ennek igazi okát nem tudjuk.
Régóta keresünk legalább egy olyan debreceni éttermet, amely vállalná, hogy -akár általunk vitt alapanyagból- havonta egyszer ebédet főzne nekünk 200 főre.
Korlátlan mennyiségben lenne szükség, tartós élelmiszerre, gyümölcsre, burgonyára. Az egyesületünk patronáltjai számára a gyümölcs árak -is- megfizethetetlenek, szervezetük vitaminhoz nemigen jut.
Partnernek keresünk
- üzleteket,
- kereskedelmi láncokat,
- tehetős embereket,
- pékségeket,
- élelmiszer boltokat, és még sorolhatnánk.
Kérjük, legyenek társaink ebben a nemes ügyben!
Pénzbeli adományokra is számítunk. Az egyesület számlaszáma:
Egy Morzsányi Szeretet Egyesület; Erste Bank; Számlaszám: 11600006–00000000—93568971
Email-címünk: morzsapartydebrecen@gmail.com.
A következő Morzsaparti 2022. február 19.-én lesz, a szokott helyen
Sajnos bárki kerülhet olyan élethelyzetbe, hogy segítő kézre, egy jó szóra, emberi hangra lenne szüksége. Úgy hisszük, hogy a szeretet, a segíts felebarátodon örök emberi értéke -egyben az emberség fokmérője- napjainkban különösen fontos.
Hisszük, amit Teréz anya mondott:
„Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.”
-zárta a közleményt Lipcsei Andrea.
Szerző
Pingback: Embermese napjainkból - Időnként kimegy a temetőbe beszélgetni élete szerelmével - Városi Kurír