Kerítésen innen
„Ez a tudomány einstandolása (…) ami még a mai viszonyok között is szokatlanul durva lépés”!
Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes tudományos és szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online.
Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes tudományos és szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online.
Hányat is írunk, 1950-et, 60-at?
A váratlan lépés láttán karácsony és újév között tizenkét történész, régész és levéltáros szakította meg az együttműködést az 506 millió forintból megvalósuló, egy-egy látványosságot többek között a szentpétervári Ermitázsból és a Vatikánból kölcsönző tárlattal. A portálnak nyilatkozó érintettek azt mondják:
a politikai nyomásgyakorlás elfogadhatatlan. A pozsonyi csata című botrányfilmmel hírnevet szerzett új kurátor kezében pedig szakmailag tönkremehet a projekt.
Karácsony előtt két nappal
váratlan emailt kaptak a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című nagyszabású nemzetközi kiállításhoz tartozó tanulmányokon dolgozó régészek és történészek. A tájékoztatásban az állt, hogy a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériuma indoklás nélkül visszavonta a megbízást a 90 százalékban kész, három hónapon belül megnyitó tárlat kurátoraitól, és a szakmai irányítást, valamint az összes addig elkészült anyagot (kiállítási forgatókönyv, tárgylista stb.) a Magyarságkutató Intézet kezébe adta. Másnap, december 23-án már maga az új kurátor, Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója jelentkezett a tudós kollégáknál újabb e-mailben, jelezve, hogy átvette a kiállítási katalógus szerkesztését, mely „az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” folytatódik. Részleteket nem közölt. Január elejére kiderült:
Makoldiék szerkezeti és tartalmi változtatásokat is terveznek a katalógusban, bizonyos témák teljes elhagyásával.
A példátlan eljárás belső fórumokon azonnal felháborodást szült
A projektben szereplő tudósok nagy része már karácsony előtt vagy a két ünnep között jelezte az új kurátornak: ilyen feltételek mellett nem adja a nevét a kiállításhoz, a katalógushoz elkészült tanulmányának megjelenését letiltja. A portál tudomása szerint az új tartalomjegyzékben már – témájának kihúzása vagy önkéntes visszamondás miatt – nem vállal szerepet
- Biczó Piroska,
- Feld István,
- Haramza Márk,
- Langó Péter,
- Szőke Béla Miklós,
- Végh András és
- Wolf Mária régész,
- Földváry Miklós vallástörténész,
- Madas Edit irodalomtörténész,
- Rácz György és
- Spekner Enikő levéltáros,
- Szovák Kornél történész-filológus,
- Thoroczkay Gábor és
- Szende Katalin történész
- Szakács Béla Zsolt művészettörténész.
Vagyis a szerzők döntő többsége.
Az eredetileg felkért szakemberek a mai napig nem kaptak hivatalos információt
arról, kik az
„az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” bekerülő szerzők, hogyan változik a tematika.
Háttérbeszélgetésekből úgy tudni, Makoldi Miklósék a kész kiállításkatalógusból teljesen kihúzták a honfoglalás idején helyben talált népességről szóló részt (szlávok, Karoling-kori népesség), illetve az Árpád-korban Magyarországra költözött idegen népcsoportoknak (muszlimok, zsidók, a kései nomádok) szentelt tanulmányt. Bekerült viszont szerzőként az eredeti tartalomjegyzékben nem szereplő Török Tibor és Neparáczki Endre, mindketten a Magyarságkutató Archeogenetikai Kutatóközpontjának munkatársai. (A részletek miatt a portál kereste az intézetet, de nem kaptak válaszokat. Amennyiben ez változik, cikküket frissik.)
Török és Neparáczki az utóbbi években a hun-magyar rokonság genetikai bizonyításán ügyködött, illetve részben az ő nevükhöz fűződött az „Árpád-házi gén” azonosítása 2020-ban.
„Elfogadhatatlan, ami történt. Régóta vagyok a pályán, de még csak hasonló eljárást sem láttam soha, sem itthon, sem külföldön”
– mondta Révész László régész, muzeológus, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti tanszékének vezetője. A professzor is azok közé tartozik, akik tiltakozásul befejezték az együttműködést a Királyok és szentek projekttel. A fenntartónak szerinte is joga és lehetősége van javaslatokat tenni, kéréseket megfogalmazni, de az utolsó erre alkalmas pont a koncepcióalkotási fázis. Márpedig a Királyok és szentek kiállítás koncepcióját a fenntartó 2017-ben elfogadta.
„Három hónappal a megnyitó előtt kívülről személyi és tartalmi kérdésekbe belenyúlni szakmailag teljesen vállalhatatlan”.
A teljes cikket itt olvashatja.
VIA valaszonline.hu
