"...ez akkora szemétség, mintha én posztoltam volna..." - reagált Ceglédi Zoltán Varga Judit eufórikus hétfő reggeli posztjára - Városi Kurír

Sorting by

×

“…ez akkora szemétség, mintha én posztoltam volna…” – reagált Ceglédi Zoltán Varga Judit eufórikus hétfő reggeli posztjára

Varga Judit hétfőn reggel hangzatos, ám minden konkrétumot nélkülöző, viszont az igazságtartalommal kevéssé teletűzdelt poszttal örvendeztette meg a hétvégi bulvárhírek után végre valami “újra győztünk”-ízű hírre vágyókat.

Hirdetés

A Varga-olvasat

“Nem várt helyről jött dicséret: bár Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez (nem is volt kötelező), annak minden megkeresésére időben és pontosan válaszolt és elsőként kötött együttműködési megállapodást vele.

Mi minden európai platformon a kölcsönös tiszteleten alapuló partnerség hívei vagyunk!”

varosikurir 287294881 1704874629862003 5484417239576493787 n

A kommentekből….

“ez akkora szemétség, mintha én posztoltam volna..”

“Hát igen..a pár év alatt a semmiből százmilliárdossá lett alkalmatlan csürhe meg a digó főni családja sem örülne az eus vizsgálatoknak…”

“Biztos jo volt a cucc es eltevesztettek! ”

“Akkor miért nem kaptok lóvét ???????”

“Pontosítsunk egy kicsit. Nem azért nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez, mert,, nem volt kötelező”, hanem, mert tudják nagyon jól, hogy ha csatlakoznának, akkor a parlament szinte kiürülne. Ja és nem a Fideszesek maradnának ott az biztos. Maguk mind egytől egyig mennének a hűvösre. Bár volt már mikor tévedtem is”

Az örömködést “kiváltó ok”

Az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi a szervezet egyéves fennállása alkalmából adott interjújában hangsúlyozta:

az Európai Unió tagállamainak hatóságai nem mutatnak kellő hajlandóságot arra, hogy visszaszerezzék a csalások miatt évente több tízmilliárdos nagyságrendben eltűnt pénzt.

Az Európai Ügyészség főügyésze, aki korábban a román korrupcióellenes ügyészséget irányította, elmondta:

az uniós adóhatóságok évente mintegy 130 milliárd eurónyi adót nem szednek be, amelyből 30-60 milliárd euró csalás miatt vész el, vagy „egyszerűen ellopják” az ország kasszájából.

Kövesi szerint az uniós intézmény megalakulásakor és később is többször előfordult, hogy a kormányok nem vették komolyan az ügyészségi munkát, akár tagjai voltak a szervezetnek, akár nem. Példaként Szlovéniát emelte ki, a szlovén kormány ugyanis sokáig nem jelölte ki nemzeti összekötő ügyészeit, azaz a tagállamokban nyomozást végző szakembereket. A főügyész szerint Lengyelország szintén többször elutasította az ügynökség együttműködésre irányuló kéréseit. Hozzátette: ezzel szemben

MAGYARORSZÁG, BÁR SZINTÉN NEM VOLT HAJLANDÓ CSATLAKOZNI A SZERVEZETHEZ, EDDIG AZ ÜGYÉSZSÉG MINDEN MEGKERESÉSÉRE VÁLASZOLT. (forrás)

Emlékeznek?

2018-ban nyilatkozta Trócsányi László az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek luxembourgi tanácskozását követően az MIT-hez eljuttatott tájékoztatásában:

Magyarországnak továbbra sem áll szándékában részt venni az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozásával megvalósuló megerősített együttműködésben, az álláspont esetleges felülvizsgálata jelenleg nincs napirenden.

Magyarországnak aggályos a javaslat

A miniszter a jogállamisági kondicionalitásra vonatkozó rendelettervezet kapcsán hangsúlyozta, hogy a javaslat Magyarország számára több szempontból is aggályos. 2022 márciusában az Európai Bizottság szakértői tíz pontban foglalták össze a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről közzétett iránymutatást. Mindössze ehhez kellene tartani magát a magyar kormánynak.

1. Mi a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet szerepe?

Az Európai Bizottság számára kiemelt fontosságú a polgárok pénzének védelme és annak biztosítása, hogy a költségvetésből származó minden egyes eurót a szabályoknak megfelelően költsenek el, és hozzáadott értéket teremtsenek. A Bizottság e célkitűzés elérése érdekében folyamatosan és szorosan együttműködik a tagállamokkal és a többi uniós intézménnyel, és ennek érdekében hagyományosan számos eszközt alkalmaz. A 2021–2027-es költségvetés és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (Next Generation EU) esetében további védelmi szint került bevezetésre: az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet. A rendelet biztosítja, hogy az EU jobban meg tudja védeni a költségvetést azáltal, hogy kezeli a jogállamisági elvek megsértésének az uniós költségvetést érintő vagy ennek a kockázatát hordozó eseteit.

Ez az új feltételrendszer lehetővé teszi az EU számára, hogy intézkedéseket – például a kifizetések felfüggesztését vagy pénzügyi korrekciókat – hozzon a költségvetés védelme érdekében.

varosikurir news 4

Ugyanakkor az uniós alapok végső címzettjeinek és kedvezményezettjeinek továbbra is közvetlenül az érintett tagállamoktól kell hozzájutniuk kifizetéseikhez. Az eszköz kiegészíti az uniós költségvetés védelmét szolgáló egyéb eszközöket és eljárásokat, például az ellenőrzéseket, pénzügyi ellenőrzéseket vagy pénzügyi korrekciókat, illetve az Európai Ügyészség vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokat. A Bizottság csak akkor folyamodhat a rendelet alkalmazásához, ha az uniós költségvetés védelmére szolgáló más eszközökkel nem tudja hatékonyabban megvédeni az uniós költségvetést.

A már meglévő eszközökkel együtt a rendelet biztosítja, hogy minden euró oda kerüljön, ahol arra szükség van, és hozzáadott értéket teremtsen a polgárok számára.

2. Mi a Bizottság által közzétett iránymutatás szerepe?

A Bizottság által közzétett iránymutatás célja a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásával kapcsolatos számos elem tisztázása.

Az iránymutatás alapvetően fontos ahhoz, hogy egyértelmű és kiszámítható legyen, hogy a Bizottság hogyan fogja alkalmazni a rendeletet. A dokumentum segít tisztázni a rendelet alkalmazásának előfeltételeit, azt, hogy harmadik felek hogyan jelenthetnek be információkat, és hogyan lehet megvédeni az uniós finanszírozás végső címzettjeit és kedvezményezettjeit megillető jogokat.

3. Hogyan készült ez az iránymutatás?

Az iránymutatás kidolgozása átfogó folyamat keretében történt, beleértve az Európai Bizottság által végzett előkészítő munkát, valamint az Európai Parlamenttel és az uniós tagállamokkal folytatott egyeztetéseket.

E folyamat során teljes mértékben elismerték az Európai Parlament és a partnerként együttműködő uniós tagállamok fontosságát a rendelet végrehajtása során. Az iránymutatás emellett az Európai Bíróság C-156/21. és C-157/21. sz. ügyekben hozott, a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet jogszerűségére vonatkozó 2022. február 16-i ítéleteit is figyelembe veszi.

4. Mit irányoz elő ez az iránymutatás?

Az iránymutatás célja, hogy kifejtse a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet öt aspektusát, amelyek:

– az intézkedések elfogadásának feltételei;

– a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet és az uniós költségvetés védelmére szolgáló más eszközök egymást kiegészítő jellege;

– az intézkedések arányosságának szükségessége;

– az eljárás és az értékelési folyamat;

– a végső címzettek vagy kedvezményezettek jogainak védelme.

5. Milyen feltételek mellett kezdeményezi a Bizottság a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet szerinti eljárást?

A Bizottság akkor kezdeményezi a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet szerinti eljárást, ha alapos okkal feltételezi, hogy az iránymutatásban részletezett alábbi pontok teljesülnek:

– A jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendeletben említett jogállamisági elvek legalább egyikét megsértették egy tagállamban. Az említett elvek közé tartozik a törvényesség, a jogbiztonság, a végrehajtó hatalom önkényességének tilalma, a hatékony bírói jogvédelem, a hatalmi ágak szétválasztása, a megkülönböztetésmentesség és a törvény előtti egyenlőség elve.

– Az elvek megsértése a közszférabeli szervezeteknél tapasztalt vagy nekik betudható, az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodás vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából releváns helyzeteket vagy magatartásokat érint. Az említett hatóságok közé tartoznak az uniós költségvetést végrehajtó, valamint a pénzügyi kontrollt, monitoringot és ellenőrzést végző hatóságok; a nyomozó és a vádhatóságok; a nemzeti bíróságok vagy a közigazgatási hatóságok; a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket végrehajtó hatóságok; vagy az uniós költségvetés bevételi forrásait beszedő hatóságok.

– Az elvek megsértése – a költségvetés bevételeire és kiadásaira is kiterjedően – érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek a komoly kockázata áll fenn. Emellett kellően közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia az elvek megsértése és annak hatásai között. A Bizottság ennek értékelését eseti alapon fogja elvégezni.

A feltételek teljesülése esetén a Bizottság megindítja az eljárást, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy az uniós jogszabályokban foglalt más eljárások az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét tennék számára lehetővé.

 

Hirdetés
átver

Egy hozzászólás itt: ““…ez akkora szemétség, mintha én posztoltam volna…” – reagált Ceglédi Zoltán Varga Judit eufórikus hétfő reggeli posztjára

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.