Banánköztársaság
Vásárhelyi Mária: ezért tényleg kár volt rendszert váltani!
Ha valakit tényleg érdekel, hogy mi történik akkor, amikor egy kínai munkáltató – akár egyetem formájában – megjelenik egy demokratikus országban, az nézze meg a Netflixen az Amerikai gyáregység c. dokumentumfilmet.
Ha valakit tényleg érdekel, hogy mi történik akkor, amikor egy kínai munkáltató – akár egyetem formájában – megjelenik egy demokratikus országban, az nézze meg a Netflixen az Amerikai gyáregység c. dokumentumfilmet.
Mert ebből megtanulhatjuk, hogy mi történik akkor,
ha egy amerikai gyárat megvásárol egy kínai tulajdonos és úgy dönt, hogy a gyárban meghonosítja az kínai munkakultúrát. Nem kell ahhoz ideológiai átnevelés, hogy pillanatok alatt „mini Chinává” varázsolják egy amerikai kisváros egy szegletét.
Aki nem hajlandó átvenni a katonás – nincs visszapofázás – munkafegyelmet, a kínai munkakultúrát és lázadni akar, az repül. Csak annak van maradása, aki amikor belép a gyárba elfelejti, hogy hol él.
Szóba sem kerül a kínai kommunista párt, a sztálinista ideológia, nincs semmiféle ideológiai agymosás,
a kínai munkavállalók helyzete, a munkához és a tőkéhez való viszonyuk elsajátítása elég ahhoz, hogy megtanulják hogy hogyan kell viselkedni, ha megakarják tartani a munkájukat.
Így lesz ez a Fudan Egyetemen is.
Nem kell fejtágítóra járni majd a magyar diákoknak, nem kell hitet tenniük a kínai kommunista párt mellett, csak meg kell tanulniuk kínaiul viselkedni, amely minden állampolgáráról elektronikus kartotékot vezet, és még külföldre is csak az utazhat, aki jól viselkedik.
Persze mi már éltünk hasonlóban, de azoknak a fiatalok, akik oda fognak járni, biztosan meglepő lesz. De majd a remek ösztöndíjakkal, jól megfizetett oktatókkal, kiváló körülményekkel kárpótolják őket.
Ezért tényleg kár volt rendszert váltani.
Háttér
A Fudan a vezető kínai egyetemek egyike, chartájában, azaz
alapokiratában szerepel hogy az egyetem hű a Kínai Kommunista Párt vezetéséhez, végrehajtja a párt oktatáspolitikáját, elfogadja a marxizmus vezető szerepét, a szocialista oktatásirányítást, és hogy a Fudan (a nép mellett) a KKP-t szolgálja. első harmada tehát lényegében arról szól, hogy a párt miként tartja ellenőrzése alatt az egyetemet.
Ezt követi a vezetőség és a különböző bizottságok feladatkörének leírása. Érdekesség, hogy a Fudanon külön
bizottságot hoztak létre a tankönyvkiadás felügyeletére, melynek munkáját szintén a pártbizottság ellenőrzi.
A 36-os cikk részletezi a Fudan oktatóinak és dolgozóinak kötelességeit
A fentiek jegyében nem meglepő, hogy mi az első és ezért vélhetően legfontosabb kötelességük:
kövessék a párt oktatási célkitűzéseit, tanulmányozzák és juttassák érvényre Kína oktatáspolitikáját, legyenek erkölcsösek, és tartsák szem előtt a szocialista alapértékeket.
A szocialista alapértékek tisztelete természetesen a diákoknak is az első számú kötelességük. A Fudan -minden bizonnyal- hozza majd magával azt, ami otthon teljesen hétköznapos:
a hallgatók és az oktatók körében egymás folyamatos figyelését, és a jelentések gyakori küldözgetését a kínai hivatalos szerveknek.
A kínai rendszert bíráló oktatókat Magyarországon nyilván nem fogják elhurcolni, mint ahogy az otthon történik, de a karrierjüknek az ilyesmi itt sem fog jót tenni, és a kampuszon az egyetem igyekszik majd csírájában elfojtani a nyílt vitát Kínáról, a kínai oktatáspolitikáról és a tabutémákról.
Ha pedig valaki azt gondolná,
hogy a kínai felsőoktatás marxista doktrínája csak a társadalomtudományokra vonatkozik, a magyar kormány szívének kedves műszaki és természettudományokra nem, arra nem más, mint maga Hszi Csin-ping cáfol rá. Kína erős embere 2016 decemberében arról tartott nagy visszhangot kiváltó beszédet, hogy az egyetemi oktatás és oktatásszervezés lényege az ideológiai és a politikai munka, minden tudomány Marx elméletén alapul,
az egyetem dolga pedig ezt a hallgatókba szüntelenül beleverni, hogy mindannyian a szocialista alapértékek rendíthetetlen híveivé váljanak.
A Qubit márciusi cikkében több magyar Kína-szakértő is nyilatkozott a Fudan várható szerepéről. Nagyjából az a konszenzus rajzolódott ki, hogy a magyar mércével óriási és tőkeerős kínai egyetem budapesti színre lépése jelentősen megbolygathatja a magyar felsőoktatás erőviszonyait. Ugyanakkor a hallgatóknak a charta átírása ellenére sem kell kommunista indoktrinációra számítaniuk, mert a képzéseivel a nagy nyugati egyetemekkel versengő Fudan számára ez versenyhátrányt jelentene.
A cikk szerint Peking és a Fudan számára a budapesti kampusz létrehozása főleg az európai uniós oktatási piacra való belépés és a kínai felsőoktatás presztízsének növelése miatt fontos, amihez kedvező feltételeket teremt az Orbán-kormány különutas, keletre kacsingató külpolitikája.
