Minden szülő célja, hogy gyereke legyen a világ legkiegyensúlyozottabb, legboldogabb gyereke, de néha kiszalad egy-egy rossz mondat, amit egész életükben nem felednek. 

[mnky_ads id=”10551″]

- Hirdetés -

Ki mondta, hogy egyszerű lesz?

Amikor egy szülő már nagyon ideges és a gyerekkel való beszélgetés vitává alakul, akkor sokszor már nem tudjuk kontrollálni a szavainkat. Ki ne érezte volna, hogy “elég”! Sok szülő olyat mond a gyereknek, amit utólag megbán. Az alábbiakban 7 olyan szituációt mutatunk be, amit lehet jól is kezelni, csak számoljunk… amíg kell!

[mnky_ads id=”10552″]

1. A gyerek személyiségére irányul nem a tettére

Ilyenkor olyan szavakat használunk, mint – szörnyű gyerek vagy, így csak a rossz fiúk viselkednek, rossz kislány vagy, nincs szükségem ilyen gyerekre. Ezeket a szavakat napjainkban sajnos elég gyakran emlegetik a szülők, pedig tudják, hogy ezzel csak ártanak a gyereknek. Megbélyegzik és nem arról beszélnek, amit tett.

Alternatíva: megmagyarázhatjuk, mi a probléma az adott viselkedéssel és a gyerek megoldhatja egyedül, vagy elmondhatjuk neki, miért idegesít minket, amikor így viselkedik.

2. A szülő a saját hibáját a gyerekre hárítja

Amikor egy gyerek a lakásban szaladgál és már egyszer hozzáért ahhoz a bögréhez, amely az asztal szélén van, a szülő észre vette ezt, de nem tette el onnan a bögrét. Ki a hibás, ha a gyerek másodszor is hozzáér és most már le is veri az asztalról? Általában a szülő ezért a gyereket hibáztatja.

Alternatíva: merjük elvállalni, hogy mi sem vagyunk tökéletesek, hibázunk, botladozunk, pont mint ők. Vállaljuk a felelősséget, sőt lássuk előre mi történhet. Amikor egy gyerek elkezd járni, sok olyan dolog van, amihez nem szeretnénk, ha hozzányúlna. Ilyenkor rendezzük át a dolgainkat, rakjuk őket máshová, így kisebb az esélye annak, hogy a gyerek megsérüljön.

3. A szülő kihasználja azt, hogy ő a felnőtt és ezért több mindent csinálhat mint egy gyerek

Egy szülő megbüntetheti úgy a gyerekét, hogy elveszi a játékát és elteszi olyan helyre, ahol nem éri el. Sokan nem is gondoljuk, hogy ilyen esetben a gyerek kívülállónak érzi magát és ez haragot ébreszt benne. Azok a szülők, akik már kipróbálták ezt a büntetési módot, észrevehették, hogy akkor ,amikor a játékot olyan helyre teszik, ahol a gyerek nem éri el, a kicsi kiabálni és hisztizni kezd. A gyerek ilyenkor magára marad, ő egyedül kell elgondolkodjon a viselkedésén.

Alternatíva: Találjunk egy olyan megoldást ami jó mindenkinek és beszéljük meg ezt a gyerekkel. Akkor amikor megköveteljük a gyerektől, hogy valamit csináljon tulajdonképen nem neveljük, mert ő csak azért fogja megcsinálni, mert a szülő erre kéri. Ebből semmit sem fog tanulni, de megmarad benne a harag.

4. Amikor a szülő nyomást gyakorol a gyerekre a pénzügyi hatalmával

Készülünk a gyerekkel elmenni, hogy játékot vegyünk neki, közben van egy veszekedés és a szülők egyike megharagszik. Úgy dönt: amiért így viselkedett a kis pernahajder, nem kapja meg a beígért dolgot. Ez tényleg gyors módja annak, hogy a gyerek hallgasson ránk, de ha jobban belegondolunk, csak azért teszi, hogy megkapja a játékot amit ígértünk. Ha egy ilyen helyzet többször megismétlődik, akkor a gyerek mindent meg fog tenni azért, hogy a negatív érzéseit eltitkolja, hogy megkaphassa amit akar. A gyerek tudatában megmaradnak ezek a negatív érzések és megváltozik a véleménye a szülőkről.

Alternatíva: amikor konfliktusba kerülünk a gyerekkel, beszéljük meg vele, hogy tisztelje a saját és a körülötte lévő emberek érzéseit. Mondjuk el neki, hogyan kell viselkednie különböző szituációkban, ne azzal büntessük a gyereket, hogy nem vesszük meg neki amit megígértünk.

5. A szülő elveszíti az önuralmát, csúnya szavakat használ

Ilyen esetben a gyerek azt tanulja meg, hogy a szülő nem tudja türtőztetni magát és mindig annak a szülőnek van igaza, aki agresszívabb és csúnyán beszél. Általában a gyerekek megijednek, ha a szülő így viselkedik és elkezdenek rendesen viselkedni. Egyértelmű, hogy a gyerek nem tud helytállni egy ilyen helyzetben, mert nem kiabálhat úgy, ahogy ők.

Alternatíva: kontrolláljuk az érzéseinket, ha problémánk van a munkahelyen vagy idegesek vagyunk, próbáljunk meg megnyugodni, vagy pihenjünk többet, de ne a gyereket bántsuk.

6. A szülő arra kényszeríti a gyereket, hogy folyamatosan kérjen bocsánatot

Egy gyerek csak akkor tanulja meg, hogy bocsánatot kérjen, ha hibázott, ha a szülő példát mutat neki. Amikor egy gyerek kényszerítve van a bocsánatkérésre, akkor, vagy visszautasítja azt, vagy kellemetlenül érzi magát azért, amiért ezt kérik tőle.

Alternatíva: a szülő legyen az első aki bocsánatot kér a gyerektől, akkor amikor nem a kellő módon beszélt a gyerekkel. Ha a gyerek ezt megtanulja a szülőtől, akkor ő is bocsánatot fog kérni amikor hibásnak érzi magát.

7. A szülő akarattal bünteti meg a gyereket, vagy egy látványos büntetést választ

A büntetések nem segítenek a gyerek fejlődésében, semmi jót nem érünk el vele, csak rosszat. Ha egy gyerek megvolt büntetve, akkor azt fogja érezni, hogy mindenért ő a hibás és nem tanul belőle. A büntetés ne legyen látványos és ne más személyek jelenlétében történjen.

Alternatíva: iktassuk ki a büntetést a gyereknevelésből, inkább a kölcsönös bizalmat építsük. Mielőtt a gyereknek mondunk valamit, ismételjük el magunkban amit mondani akarunk, így tudatában leszünk, hogyan hangzanak az általunk használt szavak és vigyázni fogunk arra, mit mondunk a gyereknek. Próbáljuk meg a gyerekkel megbeszélni a dolgokat, legyen kölcsönös a bizalom, így elkerülhetjük a konfliktusokat.

(forrás: bidista.com)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét