Connect with us

Kiemelt hírek

Félidős miniszterelnök: MZP-t 2024-ben váltsa le Dobrev Klára

Megosztás

Néhány hónappa ezelőtt írtam arról, hogy mi lehetne a megoldása az ellenzéki összefogást megosztó fő problémának. Tudni illik hat párt hozott össze egy választási koalíciót, amit ma már “Egységben Magyarországért” néven emlegetnek, ám a miniszterelnök-jelölti előválasztáson, MZP, egy pártonkívüli jelölt nyert.

MZP
Megosztás

Néhány hónappa ezelőtt írtam arról, hogy mi lehetne a megoldása az ellenzéki összefogást megosztó fő problémának. Tudni illik hat párt hozott össze egy választási koalíciót, amit ma már “Egységben Magyarországért” néven emlegetnek, ám a miniszterelnök-jelölti előválasztáson, MZP, egy pártonkívüli jelölt nyert. Aki egyszerre van kinn és benn is, aki sikeres polgármester Hódmezővásárhelyen, de még nem égette meg magát az országos politikában.

MZP elengedte a saját frakció ötletét

Ugyanakkor éppen Márki-Zay Péter személye okozza a legnagyobb problémát, pontosabban, bár a hat párt látványosan összefogott, mégis nem mindenben értenek egyet MZP-vel.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje eddig tervezett egy úgynevezett hetedik frakciót is a leendő Országgyűlésben, amit nem néztek jó szemmel a pártok. Márki-Zay Péter a kedd esti Egyenes Beszédben erről lényegében lemondott és azt mondta, hogy ő szorgalmazza, hogy legyen a civileknek és a romáknak is képviseletük, de ő el tudja engedni ezt a dolgot.

 

A másik sarkalatos kérdés az országos és egységes pártlista összeállítása. MZP szintén az ATV műsorában jelentette be, hogy abban már megállapodott a hat párt, hogy a lista első öt helyén az öt miniszterelnök-jelölt lesz majd. Ez talán csak azért érdekes, mert a Momentum elnöke, Fekete-Győr András időközben már lemondott a párt elnöki posztjáról, ám úgy látszik utódjának Donáth Annának nincs ezzel semmi baja.

Azt tudjuk, hogy amióta Márki-Zay megnyerte az ellenzéki előválasztást a Demokratikus Koalíció szimpatizánsai nem támogatják teljes mellszélességgel az összefogást. Bár a párt elnöke Gyurcsány Ferenc kapitánynak nevezte MZP-t – aki köszönte szépen és megkérte GYF-et, hogy ne nevezze így –, mégis nem látszik a teljes összefogás.

A miniszterelnök-jelöltséget elbuko Dobrev Klára is “látványosan” visszavonult, alig van közszereplése, szinte a szavát sem hallani.

De a java még hátra van!

Az országgyűlési választások egyértelműen a 106 egyéni körzetben fognak eldőlni. Azt érdemes tudni, hogy az előválasztáson a DK jelöltjei szerepeltek a legjobban. A Demokratikus Koalíció 32, míg a Jobban 29 egyéni körzetben indít országgyűlési képviselőt, így a megszerzett listás helyekkel együtt ennek a két pártnak lehet a két legnagobb frakciója az Országgyűlésben.

Az MSZP-nek 18, míg a Momentumnak 15 jelöltje van.

Az Új Világ Néppárt egyetlen jelöltje éppen Márki-Zay Péter Csongrád-Csanád megye 4-es országyűlési egyéni választókerületében, ahol így MZP Lázár János országyűlési képviselő kihívója. Ám, éppen ezt a csatát azonban érdemes lenne elengednie Márki-Zay-nak, hiszen szinte összeegyeztethetetlen egy országos miniszterelnök-jelölti és a helyi kampány.

Ellenzéki győzelem esetén a hat párt koalíciós kormányzásra készül. Ha nem lett volna minszterelnök-jelölti előválasztás, akkor csak az eredmények után kezdődnének el a koalíciós tárgyalások és azon dőlne el, hogy ki lesz Magyarország következő miniszterelnöke.

Az “Egységben Magyarországért” győzelmi esélyét csökkenti, hogy a miniszterelnök-jelölt éppen pártonkívüli. Bár ezt a gordiuszi csomót könnyedén átvághatná a hat párt.

Ahogyan legutóbb Izraelben történt, a leendő kormányzó pártoknak meg kellene egyezniük abban, hogy az első két évben Márki-Zay Péter legyen a miniszterelnök, majd 2024-ben Dobrev Klára váltsa őt a kormányfői poszton.

Ezzel a megoldással új lendületet kapna az ellenzéki összefogás

Mondani sem kell a legnagyobb párt, a DK szimpatizánsai is újból teljes erővel vetnék bele magukat a kampányba.

Ha ennek a megoldásnak az ésszerűségét Márki-Zay Péter is belátja, akkor óriási lehetőséget kapna az “Egységben Magyarországért” akár egy kétharmados győzelem megszerzésére is.

Forrás: Respublika.hu

Szerző

1 Comment

1 Comments

  1. Gyimesi László

    2022.01.05 18:27 at 18:27

    A ⅔-os győzelem kizárt. Ahhoz 60–65% feletti eredményt kellene elérjen az ellenzék. 2010-ben a fidesz 53%-kal nyert, ennél nagyobb arányban sohasem.

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük