Felvonták a nemzeti lobogót

Katonai tiszteletadás mellett, Áder János államfő jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-ai állami ünnepen az Országház előtti Kossuth Lajos téren.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Központi Katonazenekar és a Nemzeti Lovas Díszegység.

MTI Fotó: Illyés Tibor

A ceremónián Áder János mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Korom Ferenc, a Honvéd Vezérkar főnöke, a kormány képviselői, továbbá állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, valamint több száz érdeklődő részt vett.

MTI Fotó: Illyés Tibor

Áder: nincs módunk középszerűnek lenni

Magyarországnak ragaszkodnia kell ahhoz a nyugati kultúrához, amelyhez Szent István királyunk a sorsunkat kötötte – mondta augusztus 20-ai ünnepi beszédében Áder János államfő.

A köztársasági elnök a honvéd tisztek avatásán hétfőn Márai Sándor szavaira emlékeztetett: „Magyarország csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni”.

Az államfő a honvédekhez szólva azt mondta: hazánk békéje és biztonsága csak Európa békéjében és biztonságában teremthető meg. Hazánk Szent Istvántól „magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott”, első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik.

Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, „magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével” – fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.

Áder János szerint, akit mindez erősít, annak a hazaszeretetet nem kell megtanítani, az tudja, hogy a hazát nem lehet lecserélni, ahhoz érdemes hűségesnek lenni és ide kell hazatérni.

Áder: Magyarország a történelem viharaiban is megmaradt, mert erős volt

Magyarország a történelem viharjaiban is megmaradt, mert erős volt – mutatott rá a köztársasági elnök -, miközben nálunk nagyobb népeket is kifújtak már kisebb forgószelek a történelemből. Áder János felidézte első királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmét: „légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson”.

Szent István hitt abban is, hogy hatalmunkban áll alakítani a történelmet, barátokat gyűjtött, míg más fejedelmek ellenségeket, és a békességet kereste – méltatta az államalapítót a köztársasági elnök. Örökségéből nemzedékek alkottak tovább egy önálló, szabad, európai országot, amelyet sokan próbáltak elvenni, de megtartotta mindazok hűsége, munkája és ragaszkodása, akik nem hajoltak meg az idők viharaiban – hangsúlyozta Áder János.

„Bárhogy is hívták ezt az államot, bárkik is álltak a kormányrúd mellett, s bármerre is próbálták kormányozni, a nemzet sorsát azok formálták, akik hol ösztönösen, hol tudatosan, de becsülettel, tisztességgel és nagyon sok munkával mindvégig a magyarok országát élték tovább, akik a Szent István-i hagyományt folytatták” – fűzte hozzá az államfő.

Áder: nem feledjük a bűnöket

És bár az ország sosem feledi a bűnöket – amelyek közül a köztársasági elnök Radnóti Miklós, Salkaházi Sára és Szerb Antal meggyilkolását, vagy a dunabogdányi svábok kitelepítését, az ÁVO tevékenységét és az ’56-os megtorlást emelte ki -, Magyarország újra és újra igent mondott a félelem nélküli életre, az emberi méltóságra, a szabad vallásgyakorlásra, a munkához való jogra, az igazságosságra – hangsúlyozta.

„Ez a Magyarország a 20. század végén ismét igent mondott egykori önmagára”, igent a Szent István-i hazára és Európára – fűzte hozzá.

Az államfő a nemrég elhunyt erdélyi származású költő, Kányádi Sándor életét, hazaszeretetét állította példaként, aki „igazán tudta, milyen érzés egy létében fenyegetett közösség tagjaként magyarnak megmaradni”, és a hazát mindenhol megtalálni a közös anyanyelvet beszélők között.

Áder János szavait azzal zárta: „ez a föld ezer esztendeje a mi földünk, közös hazánk földje, és az is marad, amíg lesznek, akik itt, Európa szívében magyarul értik és érzik, mi mindent is rejt ez a négy egyszerű szócska: A haza minden előtt.”

Benkő: erős honvédség kell a békéhez

A magyar történelem során számtalanszor bebizonyosodott, hogy a béke rendkívül törékeny dolog, azt óvni és védeni kell – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter a katonai tisztavatáson tartott köszöntőjében.

Benkő Tibor hozzátette: ehhez erős honvédségre; új haditechnikai eszközökre, jól kiképzett és felszerelt katonákra, az ő vezetésükre alkalmas honvédtisztekre és tábornokokra van szükség.

Ezek megvalósítását szolgálja a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési terv, amely célul tűzte ki, hogy Magyarország honvédsége, a hon védelem erős lábakon álljon és erős kezekben legyen – emelte ki a miniszter.

Benkő Tibor beszédében a katonai esküt egyedülállónak nevezte. Mint kiemelte: arra tesznek esküt, hogy Magyarországot hűen szolgálják, állampolgárait ha kell életük feláldozásával is megvédik.

A miniszter a katonáknak azt mondta: szolgáljanak úgy, hogy társadalom minden polgára elismeréssel szóljon erről a hivatásról; mutassanak példát hazaszeretetből és hősiességből.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem újonnan végzett honvédtisztjei kardjukat lengetik az eskütétel után – MTI Fotó: Illyés Tibor

A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek letették esküjüket

Idén a Parlament előtti Kossuth téren összesen 172-en tették le katonai esküjüket. A honvédtisztjelöltek – folytatva a 2011-ben újraindított ludovikás hagyományt – fogadalmukat kardrántással, „a hazáért mindhalálig!” felkiáltással erősítették meg.

A katonák ünnepélyes avatását Áder János államfő, Benkő Tibor, Korom Ferenc vezérkari főnök, valamint kormányzati, állami és katonai szervezetek, diplomáciai testületek képviselői mellett több száz érdeklődő nézte végig.

Ezt követően vízi és légi parádét tartanak a Parlamentnél a Dunán és a folyó felett. A központi programok között idén is lesz parlamenti nyílt nap, Magyar Ízek Utcája, emellett a budai Várban programokkal, koncertekkel várják az ünneplőket. Délután a szokásokhoz híven megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az ünnepi programokat az esti tűzijáték zárja a fővárosban.

Országszerte számos településen és a határokon túl is tartanak programokat az állami ünnepen.

Semjén: mindenkinek be kell kapcsolódnia a nemzetépítésbe

Akkor vagyunk hűségesek Szent István örökségéhez, ha az ország- és nemzetépítésbe mindenki bekapcsolódik a maga helyén – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn, a Külhoni Magyarságért Díjak átadásán az Országházban.

Semjén Zsolt kiemelte: a kormány megtette, ami a feladata, biztosította a szervezeti, közjogi és anyagi hátteret, soha ekkora támogatást nem kapott még a külhoni magyarság, mint most. A kormány mindent biztosít a magyar identitás megőrzéséhez, hogy mindenki Szent István államának tagja lehessen, függetlenül attól, hol él a világban – fogalmazott.

Úgy vélte, mindez azonban csak keret, „ebből még nem lesz élet”, mert akkor telik meg ez a keret „magyar élettel”, ha olyan szervezetek, emberek vannak a külhonban, mint a mostani díjazottak, akik élettel tudják megtölteni a létező struktúrákat.

A miniszterelnök-helyettes kifejtette: István szent király, államalapító király, de „a legpontosabb jelző az országépítő”. Szent István „materiális értelemben is országot épített”: templomokat, falvakat, városokat építtetett, de építette az országot a közigazgatás, az államszervezés szempontjából, megteremtette a keresztény magyar államiságot, az egyházszervezetet – sorolta.

Hangsúlyozta: Szent István „szellemi kisugárzása a mai napig egyben tartja a magyar nemzetet”. Akkor vagyunk hűségesek az örökségéhez, ha ebbe az ország- és nemzetépítésbe mindenki bekapcsolódik a maga helyén; a kormányban, a parlamentben, az önkormányzatban, a tanári katedrán, az orvosi rendelőben, a földeken, a családban, ugyanis ez mind országépítés – magyarázta.

Semjén Zsolt szerint különösen így van ez a külhoni magyarság szervezeteinek vonatkozásában. A díjazottak „a Szent Istváni nemzetépítés olyan őrhelyén vannak, ahol különös felelősség és teher van rajtuk”, a határokon kívül a nemzet- és az országépítés a feladatuk – közölte.

Megjegyezte: a történelem viharai hozták, hogy a magyarság egy jelentős része a határokon kívül él, „nem azért lettünk világnemzet, mert az akartunk lenni”, hanem mert ilyen volt a történelem.

Semjén: a Szent István-i küldetés ma is aktuális

A miniszterelnök-helyettes kijelentette: „a Szent Istváni küldetés ma is aktuális”, a díjazottak megértették ezt, és folytatva Szent István művét, építik a magyar közösséget.

A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.

A Külhoni Magyarságért Díj alapításáról egy 2011-es miniszterelnöki rendelet döntött, amelynek értelmében a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külhoni személyeknek és szervezeteknek a miniszterelnök évente tíz díjat adományoz. A díjakat minden évben Szent István király ünnepe, augusztus 20-a alkalmával adják át.

Idén díjat kapott Bíró Mária és Bíró Árpád, a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon vezetői, Furu Árpád építészmérnök, Horváth Emma, a Csáth Géza Művészetbaráti Kör alapítója és vezetője, Lőcsei József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége isztriai alapszervezete elnöke, Korpás Éva énekes, Péter Ferenc, Szováta volt polgármestere, Maros Megye Önkormányzatának elnöke, Szomi Ilona tanár, Tófalvi Éva sportoló, valamint a Nyugat-Kanadai Magyar Néptánc Fesztivál, és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség.

Tóth Bertalan: Szent István Nyugat-Európát választotta

Szent István királyunk Nyugat-Európát választotta, a szocialisták szerint ez a követendő – erről beszélt Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, frakcióvezetője a nemzeti ünnep alkalmából közzétett Facebook-üzenetében.

Augusztus 20. nem csak egy hosszú hétvége tűzijátékkel, hanem annak az ünnepe, hogy Szent István több mint ezer éve megalapította a magyar államot és egyúttal a Nyugathoz tartozást választotta – mondta Tóth Bertalan.

Szent István intelmei szerint egy király legfőbb erénye az alázat, nem pedig a gőg, vagy a „gyűlölség”. Ma azonban Magyarországon egy olyan, kereszténydemokráciát hirdető kormány van, amely megbélyegzi a jogvédőket, rendőröket küld a hajléktalanokra, és rátámad a független igazságszolgáltatásra. Ezzel a politikával 600 ezer honfitársunkat üldözték el az országból – mondta az ellenzéki politikus.

Az MSZP a Szent István által kijelölt, Nyugat-Európába vezető utat tartja helyesnek – tette hozzá.

„Küzdeni fogunk a devizahitelesek jogaiért, érdekeiért! Küzdeni fogunk azért, hogy családok ne veszítsék el az otthonukat, és küzdeni fogunk azért, hogy a magyar fiatalok, akik elhagyták ezt a hazát, mielőbb térjenek vissza. A mi politikánk erről szól” – üzente augusztus 20-a alkalmából az MSZP vezetője.

Áder: az önerőből megújulni képes nemzeteknek lehet jövőjük

Csak annak az európai nemzetnek lehet jövője, amely nem hagyatkozik külső forrásra, és önerejéből képes megújulni – mondta Áder János köztársasági elnök a Magyar Szent István Rend kitüntetés ünnepélyes átadásán, a Sándor-palotában.

Az államfő beszédében hangsúlyozta, a Szent István Rendet évről évre olyan kiváló magyarok kapják, akik tehetségükkel és munkájukkal, adottságaikkal és szorgalmukkal a maguk egyéni útját járva igazságokra találnak.

A köztársasági elnöktől idén Demény Pál népességkutató, demográfus vehette át a kitüntetést, aki – a köztársasági elnök szavai szerint – egész életében arra keresett választ, hogy az ember legszemélyesebb döntése, a családalapítás, gyermekvállalás miként hat a nagyobb közösségre: egy népcsoportra, egy nemzetre, egy földrészre, egy történelmi korszakra.

Áder János elmondta, Demény Pál szerteágazó tapasztalatai világosan megmutatják, hogy csak annak a nemzetnek van jövője, amely érzékeny szemlélettel el tudja érni, hogy megszülessenek a gyermekek, akikre a szüleik eredendően vágynak, s akik a közösség túlélését jelentik.

Áder: Európa lassanként felszámolja önmagát

Kiemelte, Demény Pál eredményekben és elismerésekben gazdag tudományos pályafutás birtokában „ma önmagával szembesíti az immáron valóban vénséges Európát”. Kérdése, hogy Európa túlélve megannyi kataklizmát, éppen a minden korábbinál hosszabb életet és nagyobb bőséget kínáló, békés jólét korában veszíti el reprodukciós képességét, és számolja fel lassanként önmagát – fejtette ki az államfő.

„Ha Európa más jövőt szeretne leszármazottai számára, a cselekvés órája nem sokáig halogatható” – idézte Áder János a kitüntetettet, majd szintén Demény Pál egyik írását felidézve hozzátette, a tartós és rohamos népességfogyás végső soron olyan, mint egy „kollektív nemzeti és civilizációs öngyilkosság”.

A köztársasági elnök köszönetet mondott Demény Pálnak, amiért „mind a mai napig a tudomány tényeivel figyelmeztet minket: döntéseinket ne csak érzelmekkel, rövid távú politikai vagy gazdasági haszonnal mérjük”. Életműve annak ékes bizonysága, hogy a népességtudomány célokat és érveket adhat a döntéshozók kezébe – mondta Áder János, aki arra kérte a kitüntetettet, nemzetközi tekintélyével, továbbra is segítse, hogy a tudomány és a politika együtt szolgálhassa a közjót.

A kitüntetés átadásakor felolvasott laudációban közölték, Demény Pál a modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyeként, a magyar tudományosság jó hírnevét világszerte erősítő kutatói és oktatói pályája, valamint a népességfogyás megállítására is megoldást kereső nagy hatású tudományos életműve elismeréseként vehette át a Szent István Rend kitüntetést.

Demény Pál laudációjában azt hangsúlyozták, hogy a bevándorlás nem old meg gondokat

Hangsúlyozták, a történelem, a szakmai tapasztalat és a jelen folytonos vizsgálata Demény Pállal azt mondatja, hogy a népesség keveredése, a ki- és bevándorlás a nemzetek hosszú távú gondjait nem oldja meg. A kulcs a családok kiszámítható támogatásában van, csak általuk érhetünk el nagyobb szolidaritást, amikor – megfogalmazása szerint – „az egyéni (..) döntések összeredménye harmóniában van a nemzet, sőt a globális társadalom érdekeivel” – hangzott el a laudációban.

Demény Pál demográfus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a University of Hawaii volt professzora, a New York-i Population Council volt tudományos főmunkatársa, a Population and Development Review alapítója és volt főszerkesztője.

A kitüntetési ceremónián jelen volt többek között Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, Erdő Péter bíboros, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint a kormány több tagja.

Szent Istvánt és Szűz Máriát ábrázoló szoborkompozíciót avattak Békéscsabán

Herczeg Tamás, a térség fideszes országgyűlési képviselője (b2), Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár (j) és Máté István szobrászművész (j) a szoborkompozíció ünnepélyes avatásán – MTI Fotó: Rosta Tibor

Új helyre kerül a Szent Jobb a Szent István-bazilikában

A budapesti Szent István-bazilikán belül új helyre, a bejáratnál lévő Mária-oltárra kerül a Szent Jobb – mondta el Snell György, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye püspöke, a Szent Jobb őre az M1 aktuális csatornán.

Snell György a Szent Jobb történetéről szólva elmondta: a középkortól a török időkig Nagyvárad közelében egy monostorban őrizték, emlékét ott ma is egy Szentjobb nevezetű település őrzi.

A török elől Raguzába – a mai Dubrovnikba – menekítették, ahonnan az 1771-es években hozatta a budai várkápolnába Mária Terézia. A második világháborús ostrom elől a koronázási ékszerekkel Ausztriába vitték a Szent Jobbot, majd 1945. augusztus 19-én hozták vissza és másnap már félmillió ember részvételével körmenetet tartottak a romos fővárosban – mondta a segédpüspök.

A következő három évben Mindszenty József bíboros vezetésével tartották meg a körmeneteket, a kommunista hatalomátvétel után azonban betiltották.

„Egyik elődöm az ágya alatt rejtegette az ereklyét” – jegyezte meg a Szent Jobb őre.

A rendszerváltás óta ismét évről évre megtartják a Szent Jobb-körmenetet, ez évtől az ereklye új helyen a Bazilika bejáratánál lévő Mária-oltáron látható – mondta Snell György.

Az amerikai külügyminiszter jókívánságait fejezte ki az ünnep alkalmából

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az Amerikai Egyesült Államok nevében jókívánságait fejezte ki a magyar népnek Szent István ünnepe alkalmából a budapesti amerikai nagykövetség Facebook-oldalán.

Magyarország az Egyesült Államok közeli barátja és szövetségese. Az Egyesült Államok kormánya nagyra értékeli az együttműködést számos fontos kérdésben, így például a védelempolitika, a regionális európai biztonság és az energia-diverzifikáció terén – olvasható az üzenetben.

„Mélységesen tiszteljük Magyarország gazdag történelmét, kultúráját és hagyományait, és hálásak vagyunk mindazért, amivel a magyar bevándorlók hozzájárultak az amerikai társadalomhoz az élet sok területén, a művészetektől kezdve az üzleten át a technika világáig” – írta az amerikai külügyminiszter.

Csereprogramok és növekvő kereskedelmi kapcsolatok erősítik a két ország közti szilárd kötelékeket. „Várakozással tekintünk a Magyarországgal fenntartott partneri kapcsolatunk folytatása elé, amellyel előmozdítjuk közös érdekeinket és erősítjük az európai szabadság és jólét melletti közös elkötelezettségünket” – olvasható Mike Pompeo amerikai külügyminiszter üzenetében.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

Böjte Csaba áldja meg ma az új kenyeret