Ferge Zsuzsa: Az Orbán-kormány szegényellenes, népellenes politikát folytat

Ferge Zsuzsa szociológus és Székely János szombathelyi megyéspüspök, páros interjút adott a Magyar Hang legutóbbi számában. Ebből először a professzor asszony által elmondottakat szemlézzük, holnap megismerhetik az olvasóink, az egyházi vezető legfontosabb üzeneteit is.

A két fő veszélyforrás a zsúfoltság és a pénzhiány

Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szegénység, a kirekesztés és a társadalmi rétegződés szociológiai aspektusának jelentős kutatója.

Az akadémikus kitért arra, mi jelenti a legnagyobb veszélyt a mélyszegénységben élő honfitársainkra az előttünk álló időszakban:

“Jelen pillanatban egyrészt a zsúfoltság fokozza a veszélyt, másrészt a pénzhiány. A szegény családokban sokszor a mindennapok része az éhezés. A hivatalos becslés szerint néhány tízezer gyerek éhezik, az én becslésem szerint az éhező gyerekek száma legalább százezer, a gyakran éheseké meg a rosszul tápláltaké sokkal több.”

A professzor asszony elmondta, mit gondol arról a tavalyi felmérésről, hogy a magyar többségi társadalom 86 százaléka semmit sem tenne a romák felzárkóztatásáért:

“..úgy látom, Magyarországon már gyakran volt olyan helyzet, hogy egymással, a cigányokkal is szolidárisnak kellett volna lennünk. Ez, az én ismereteim szerint, egyes kis körökön kívül, országos léptékben sosem következett be. Attól félek, most sem fog.”

Ferge Zsuzsa:”…a kormány élen jár a gyűlöletkeltésben”

Legyen szó gyűlöletbeszédről, vagy szolidaritáshiányról,  a legnagyobb felelősség az államé:

“Gyöngyöspata és a migránsokkal szembeni kormányzati elutasítás az ékes bizonyíték arra, hogy a kormány élen jár a gyűlöletkeltésben, a szolidaritás tagadásában is. Ha, mondjuk, Svédországot tekintené az állam példának, elvben is, meg gyakorlatban is, akkor talán kicsit javulhatna a helyzet. A civil társadalom számos szervezete most is igyekszik ellensúlyozni a többségi közérzületet, de nem sok sikerrel.”

Fontosnak tartja, hogy a társadalom és persze a kormány is érzékelje, milyen demográfiai kihívásokkal állunk igazából szemben. A cigány lakosság aránya a népességen belül jelentősen nőni fog:

” Ezért az államnak fel kell készülnie, minden erőfeszítést meg kellene tennie, hogy a növekvő roma népesség ne növekvő szegregáltságban és nyomorban éljen. Nemcsak anyagilag, “zsigerileg” is változnunk kellene. Erre külön tervek kellenének, amely a lehetőségeket, és az érzelmeket is figyelembe veszik, az érdekelteket bevonják…….”

Kevés az esély az ország kettészakadásának megakadályozására

A szociológus kitért arra is, hogy van-e lehetőség változtatni, miképpen lehetne az ország kettészakadását megakadályozni. Ennek kevés esélyét látja:

“Attól félek, hogy a kettészakadás már elég régen megtörtént, és egyre mélyül. Nem is egyféle, hanem többféle szakadás van. Már a miniszterelnök felosztott bennünket nemzetiekre és nem, nemzetiekre, aztán vannak a szegények és gazdagok, a cigányok és a többiek –folytatni sem érdemes.”

A szakember, sok évtizedes tapasztalattal a háta mögött, a szegények lakáshelyzetét külön is kiemelte, mint egyik legnagyobb adósságát a jelenleg regnáló hatalomnak:

“amióta nincs normatív lakástámogatás és szocpol, a csokot meg csak a jó helyzetűek kaphatják, azóta a szegények lakáshoz jutásának egyetlen módja az olcsó bérlakás. Ebből évente néhány tucat, ha épül. Röviden: a szegényeknek nincs esélyük önálló lakásra. Ez nem lakáspolitika, hanem népellenesség.”

Kitért arra is az egyetemi tanár, hogy a koronavírus járvány eddig nem látott módon forgatja fel az életünket. Nem gondolja, hogy mélyebb társadalmi változás következne be:

“A robbanást azonban -ami eddig talán csak 1956-ban következett be- nem tartom most sem valószínűnek. Pláne nem egy koronavírustól rettegő, attól szenvedő társadalomban. Meg aztán ki ellen is lázadnánk? A vírus ellen? A kormány ellen? A globalizáció ellen? Értelmetlen, megfoghatatlan, elérhetetlen ellenfelek.”

A mindenkinek járó alapjövedelem a legegyszerűbb megoldás

Meggyőződése, egyre világosabb, hogy a családok tönkremenetelét jövedelmük biztosítása nélkül nem lehet megelőzni:

“A mindenkinek járó alapjövedelem a legegyszerűbb megoldás, kicsi az adminisztráció, nem kellene hozzá a segélyezési papírok, jövedelemtesztek, és elvben nem marad ki senki. Arról aztán lehet vitatkozni, hogy akinek van e fölötti pénze, az abból adózzon-e, és mennyit. Jelenleg azonban kevés nyomát látom annak, hogy a kormányzat komolyan foglalkozna nemhogy az alapjövedelemmel, hanem egyáltalán az emberek megélhetésével. Bizonyos csoportoknál szóba került az elmaradt jövedelmek egy részének pótlása. Az alapjövedelem helyett azonban Orbán Viktor azt ígérte, annyi munkahelyet teremtenek, amennyi elvész a válság és a járvány során. Vagyis tartja magát a munkaalapú társadalom és a “segély helyett munkát” elveihez. Vannak kétségeim e politika sikerét illetően.”

(Tompos Ádám teljes cikke a Magyar Hangban olvasható)

Kapcsolódó

 

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük