Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szegénység, a kirekesztés és a társadalmi rétegződés szociológiai aspektusának jelentős kutatója. 2006-tól az MTA Gyermekszegénység Elleni Programiroda vezetője. A szociológussal a wmn.hu készített interjút. Ebből szemlézzük azokat a részeket, melyeket olvasóink számára fontosnak, érdekesnek gondolunk.

“…mostanság sajnos lassan újra aktuálissá válik némi öncenzúra…”

Ferge Zsuzsa szerint csak ’90 után jött el az az időszak, hogy nem kellett azon gondolkodnia, mit kockáztat az írással és a beszéddel. Hozzátette, mostanság sajnos lassan újra aktuálissá válik némi öncenzúra:

“Ha így mennek tovább a dolgok, akkor egy elszegényített, lebutított és gyűlölettől terhes társadalomban fognak élni.” /……./ “Maximálisan fenntartom a véleményemet. A Horthy-korszakba akarják az országot tudatilag visszavinni, és ez félelmetes, hisz tudjuk, abból az időszakból hova jutott az ország: a gyűlöleten át a háborúba.”

Az emlékezettorzítás a Rákosi-korszakban is efféle valóságtorzításokkal élt

Most is naponta olvassa a hivatalos MTI-híreket, és elképed: ebben az országban csak jó dolgok történnek. Külföldön történik, vagy onnan jön minden, ami rossz. A manipuláció nagymesterei tálalják fel az eseményeket:

“Az egyik módszer az, hogy a politika általában sosem beszél a szegénységről, legföljebb annak megszüntetéséről. Aztán a szegények zsákfalvakba költözése, önkéntesen vagy kényszerített zsuppolással is erről szól, így nincsenek szem előtt. Néhány évvel ezelőtti adatok szerint akkor már több mint kétszáz ilyen falu volt, ezekben mélyszegénységben élnek a lakók, cigányok és nem cigányok. „Jó” eszköz a szegregáció is. Korábban kötelező volt például vegyes iskolákat működtetni, azaz például a terület népességét tükröző arányban felvenni cigány és nem cigány gyerekeket. Ma a középosztálynak szegényeket kirekesztő iskolái lettek. A tudásból kiszorítást mutatja például az is, hogy a szakoktatásban a közismereti tárgyak aránya csökken. De erősödik a lakóhelyi szegregáció is, meg a piac segítségével történő szegregációk is, például a fizetős iskolákkal, a magánegészségügy kormányzati támogatásával” /……. / ” ..a nyomor láthatatlanná van téve. Ki van söpörve az utcákról, városokból”

Nemcsak láthatatlanná teszik a szegényeket, hanem hangtalanná is,

egyre kevésbé képesek arra, hogy a saját helyzetük érdekében szót emeljenek, tiltakozzanak. Már a méltóságtudatuk is elvész lassan. Kitért arra is, mindez hova vezethet:

“Lényegében egy feudális társadalomhoz, ahol van pár százezer ember, akinek az életkörülményei jók és részt vesznek a közéletben, a többiek meg sok mindebből kimaradnak. Egy igazi állampolgár a magánélet mellett a közéletnek is a résztvevője, minden jogával él. Ha néhány millió közönyös, néhány millió meg kiszorított, akkor ez azt jelenti, hogy ez a társadalom szétszakított. Átjárás pedig egyre kevésbé van.”

Az “idősszegénység”

Meggyőződése, a gyűlöletre építést és a szétszakítottságot kéne enyhíteni, aztán az egyenlőtlenségek és a szegénység csökkentése jöhetne:

“A gyerekszegénység ma már nagyobb, mint az idősszegénység. Ha pedig a gyerekek rossz körülmények közt nőnek fel, annak komoly következményei lesznek a jövő társadalmára.” /……/ “Jelenleg az átlagnyugdíj az átlagbér hetven százaléka, ez az arány csökken, néhány év múlva akár negyven százalékig. Vagyis ha a reálbérek nőnek, akkor a nyugdíjasok helyzete az aktívakhoz viszonyítva folyamatosan romlik. Egyes csoportok helyzete különösen nehezedett vagy romlott, például a rokkantaké, megváltozott munkaképességűeké.”

Megdöbbentőnek tartja, hogy a szegények, ha egyáltalán van adóztatott jövedelmük, aránylag többet adóznak, mint a gazdagok:

“A családi pótlék, a gyes meg a segély 2008 óta nem moccan. Az egyik alapvető méltóságsérelem az, hogy a segélytípusú ellátások szintje nagyon alacsony, a 2008 óta ugyancsak változatlan 28 500 forint minimálnyugdíjhoz kötött. És van ellátás, amit csak a magasabb jövedelműek tudnak kihasználni. Ilyenek a családi adókedvezmények, vagy a csok. Sikerült tehát elérni, hogy az állami újraelosztás jó része nem csökkenti, hanem növeli az egyenlőtlenségeket.”

Miért Késnek hétfőn a gyerekek?

Szemlénket azzal fejezzük be, mit is gondol a professzor asszony a gyermek szegénységről:

“Sok gyerek, ha nem éhezik is, de nem jut megfelelő táplálékhoz. Száz-százötvenezren lehetnek az én becslésem szerint, akiknél mennyiségi hiány, gyakran kieső étkezés van. Sok gyerek azért nem késik el hétfőn, mert korán jön a ma már elvben mindenütt kötelező reggeli. A minőségi éhezés ennél szélesebb körű.”

Az országban a koronavírus járvány miatt veszélyhelyzet van

Szerkesztőségünk meggyőződése, hogy ebben a helyzetben különösen fontosak mindazok, amelyekről Ferge Zsuzsa beszélt. A társadalom legelesettebbjei számára a vírus mellett, a nélkülözés is nagy veszélyt jelent. Hazánkban a szociális háló eddig sem igazán működött. A bajban a nincstelenek már a civilekre sem számíthatnak, az állam pedig nem képes /nem akarja? / megvédeni a nem tehetős állampolgárait. Még talán nem késő, sürgős tennivalói lennének az illetékeseknek, akiknek igazi keresztényként gondoskodnia kellene a megélhetési küszöb alatt tengődő felnőttekről, gyermekekről.

figyu

3 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Miért nem húz már el nyugdíjba ez a vén marxista szociológus? Elég volt a kommunista propagandából, ferge!

  2. Az igazságot nem lehet hosszú távon elhallgattatni, mert szót követel magának, és ez a szó hiteles szájból jön. Nem felháborodni kell rajta, hanem elgondolkodni.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét