Most már biztos, hogy egy ocsmány, embertelen kísérlet alanyai vagyunk mi, magyarok. Önként és kurjongatva adta oda mindannyiunkat a Fidesz-szavazók tábora és észre sem veszik, hogy elmosódik a különbség köztünk, amint az Orbán-laborba tömörülünk. A Figyelő, mint górcső?
[mnky_ads id=”10551″]
Újabb lista, újabb, alj nélküli gödör
A Figyelő – jegyezzük meg a nevet, nem mert érdemes rá, hanem a jegyzőkönyvnek – a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos publikációs jegyzékének tanulmányozása után arra jutott, hogy az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának intézeteiben feltűnően népszerű a bevándorlás, gendertéma és a homoszexualitás kutatása. Névvel, fotóval, konkrét tanulmányok megnevezésével fel is sorolták a lap online oldalán kedden közzétett cikkben, konkrétan kikre illetve mire gondoltak. Szerző nincs megjelölve.
[mnky_ads id=”10552″]
„Az adófizetői pénzekből fenntartott műhelyekben van olyan munkatárs, aki akadémiai keretek között évek óta nem publikált, de az is kiderül, hogy feltűnően népszerű a gendertéma, illetve a homoszexualitás kutatása”
– ezt írják a Figyelő online változatában kedden megjelent cikkben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Kutatóközpontjának intézeteiben született tudományos publikációkkal kapcsolatban.
„Górcső” – ahogy írják
„most leginkább az MTA kutatóintézeteiben dolgozó, tudományos fokozattal rendelkező szakemberek tiltakoznak az ellen, hogy a kormánynak, és rajta keresztül a közvéleménynek nagyobb rálátása lesz a munkájukra”.
– indokolják az indokolhatatlan listázást a Schmidt Mária uralta lapban.
Emberkísérlet: meddig mehetnek el?
A lap szerint azt lehetne gondolni,
„hogy itt a valós társadalompolitikai folyamatokat követő, a demográfiai krízis megoldására, vagy a gyermekvállalás elősegítésére javaslatot tevő munkák sorakoznak a polcokon, az itt dolgozók ezeken a területeken igen aktív publikációs munkát fejtenek ki. Ehhez képest azonban leginkább a liberális világszemlélet narratívája alapján, a szexuális kisebbségek társadalmi helyzete, a gendertudomány és a befogadás foglalkoztatja a kutatókat”.
A cikkben közlik, hogy abban
„azokat a társadalomtudósokat és munkásságukat veszik számba, akiknek az elmúlt években elenyésző tudományos publikációjuk született, illetve akiknek a kutatási területe erősen ideológia-vezérelt”.
Az objektivitás látszatát is kerülik
„Természetesen e kategóriák szubjektívek, de mivel a tudósok is büszkék témaválasztási szabadságukra, ezért úgy gondoltuk, mi is megengedhetjük magunknak ezt a fajta szubjektivitást”.
Ne feledjük: 2018-at írunk és a helyszín Magyarország. Az is erre a dátumra tehető, hogy mindez ellen senki nem ágál, nem törődve – vagy nem tudva – azzal, hogy holnap bárkire sor kerülhet, aki kerítésen belül él, és akkor is elfordítja a többi, még nem soros a fejét. A kísérlet lényege: meddig mehetnek el. Átörökítettük az embereken való kísérletezést a XXl. századba! Hungarikum!
(forrás: hvg.hu)
[mnky_ads id=”10553″]
A Professzorok Batthyány Köre bottal sem piszkálná a Figyelőt!
