Finkelsteint új megrendeléseit már a pokolban számlázza, de itt maradt nekünk a szelleme

Leszögezném, hogy momentán a pokolban nem hiszek. Mondjuk, majd lehet, pofára esek egyszer, de az egy másik történet lesz. De a sztori kedvéért, játsszunk el a gondolattal, mégis létezik. Akkor viszont nagy bajban lehetnek, mert a mi Arthur J. Finkelstein cimboránk, újabban ott melózik.

Elképzelem, ahogy a pokol tele van nagy, undorító-kék plakátokkal

„Ne hagyjuk, hogy Isten nevessen a végén”

szöveggel, péntekente meg Lucifer ad életvezetési tanácsokat a pokoli közszolgálati csatornán szigorúan papírból, az üstök mellett éhbérért robotoló elkárhozott lelkeknek. Szerencsétlenek. Jól megszívták. Valami pokoli egy hely lehet.

Amúgy nem volt valami találékony fickó életében, meleg politikai tanácsadóként sem.

Munkássága az emberi gyűlöletről szólt, és a kisebbségek, köztük meglepő módon a melegek ellen folytatott barom kampányokról. Erre alapozott mindent, meg a félelemre.

Viszont hihetetlen hatékonyan adta át a tudását, és a Kedves Vezető, mint a szivacs, nyelte-nyelte a tudást.

Így lett a miénk a „Soros a közellenség” topik, a migráncsok, időnként, hogy ne legyen annyira unalmas, soros+migráncsok. Tudják! Soros György Szíriában önmaga motyózza fel és küldi a kánaánba – nem röhög, ez mi lennénk, a Kedves Vezető tyúkudvara – a migránycsokat, hogy telepítsenek müezzineket, és szüljék tele Felcsút-alsót, vagy ilyesmi.

Szóval Finkelsteint új megrendeléseit már a pokolban számlázza, de itt maradt nekünk a szelleme, amit, ha valami nagy baj van a Karmelita kolostor tájékán akkor gyorsan előcibálják. És várban újabban csak az van. Baj.

Hiába jönnek az új csecsebecsék-repülők-stadionok, már nem tudják elnyomni a törvényszerű bukás savanyú szagát.

Szóval, akkora gáz van, amin nem segít se a stadion, se a pálesz, ezért a Kedves Vezető remegő kezekkel felcsapja Finkelstein kiskátéját, és előveszi újra és újra a régi, ócska, leharcolt, ronggyá olvasott finkelsteini tanokat.

Annyira nagy a gebasz, hogy immár maga előtt sem tudja tovább győzelemnek hazudni a totális brüsszeli bukást. Azt, hogy bármennyire is jól kommunikálható, és bárhányszor szajkózza is el, de mégis lesunyt fejjel, behúzott farokkal írta alá saját alávaló rendszerének halálos ítéletét, fogadta el, vicsorogva bár, de kénytelen módon a jogállamiság keretrendszerét, és nyomták a kezébe az addig lenézett-kiröhögött-elutasított sajtpapírt, amiben mindösszesen az szerepelt vígaszdíjként, ha nem tetszik, fordulj bírósághoz.

Akkora a cidri a dörzsölt európaiak szofisztikált szivatása után, hogy nem maradt más, mint Finkelstein. És mit ad isten, most olvasom, hogy nem az EU győzött – mondjuk már nem is ő, hogy egyem azt a sértődős-hazudós-lopós, érzékeny lelkecskéjét a mi kis nérónknak – hanem, kapaszkodjanak meg, Soros György!

Leveleztünk már mindenkivel

Kormányzati intifádát hirdettünk színészek, a jó ég tudja kik még, tán még Mickey Mouse ellen is. Most pedig, a kormányzati papagájkommandó szerint

„Orbán Viktor kemény hangú levélben vágott vissza Soros Györgynek”.

Szerintem mindösszesen, valami végtelenül szánalmas, már-már szánandó szappanopera utolsó kockáit szenvedjük. Mi más lehet, ha a Kedves Vezető nyílt levelét a 90 éves Soros Györgynek címezte. Egy, elvileg komoly, megfontolt, képességei-tudása-józan esze teljes birtokában lévő kormányfő, a világ másik végén nyugdíjaskodó, majdcsak 91 éves, filantróp öregembernek irkál ostobácska leveleket, amiben valami hihetetlen dedós módon a világ legkorruptabb emberének nevezi, és mindezt megkoronázza azzal, hogy „Soros György vesztett”.

Nézzék, értem én, hogy túlfűtötték a kazánt,

hogy a gőznek valahol távozni kell, hogy a Kedves Vezető….hogy is fogalmazzak?….nem áll a helyzet magaslatán, hogy abban a szürreális-beteges világban, amit megtanult-felépített, abban valahol az volt Finkelsteint utolsó utasítása, ha eltévedtél a rengetegben, akkor térj vissza az alapokhoz, és kezd el újra. És erre megszületett a Kedves Vezető nyílt levele. „Orbán Viktor kemény hangú levélben vágott vissza Soros Györgynek”. Pfff. Egy 90 éves embernek. Szánalmas!

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük