Romániában fogták el a Magyarországon kőrözött embercsempészt
Európai elfogatóparancs alapján, embercsempészet miatt körözték azt a férfit, akit szerdán adtak át a román hatóságok a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak Ártánd határátkelőnél.
Az afgánvonal
A román állampolgárságú férfi 2019 júliusában megbízást adott egy szintén román állampolgárnak arra, hogy illegálisan Ausztria területére vigyen Romániából Magyarország területére átjuttatott, magyarországi tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgárokat az általa biztosított gépjárművel.
A 16, többségében afgán állampolgárságú migráns/menekült a román határnál 2019. július 21-én hajnalban szállt be a teherszállításra kialakított mikrobuszba. Az elkövetők a szállítás során utasaik testi épségét veszélyeztették azzal, hogy túl kis helyre zsúfolták be őket. Sopronnál azonban rendőri ellenőrzésbe futott társaság, a megbízó ellen akkor elfogatóparancsot bocsátottak ki.
Az ügyb hivatalos minősítése: „sanyargatással elkövetett embercsempészés” lett
A román hatóságok által elfogott férfit őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatásának indítványozását.
Embercsempészet
Ahogy azt egy csütörtöki cikkünkben is megírtuk:
2015 óta nap mint nap egyre többször és többször hallunk a migránsokat ide-oda szállítgatóembercsempészekről de vajon tudjuk-e, hogy szakszerű fogalmak szerint kit nevezhetünk valóban embercsempésznek?
Dr. Lakatos Ádám ügyvéd így ír az embercsempészetről:
“Hatályos büntetőtörvényünk szerint embercsempészés (embercsempészet) bűntettét (Btk. 353. §) követi el az a személy, aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt. Kiemelkedő társadalomra veszélyessége miatt már a bűncselekmény alapesetét is akár három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény. Az embercsempészés (embercsempészet), bár bűnsegély szerű bűncselekmény, azonban a jogalkotó külön, önálló bűncselekményként nevesít a közigazgatás rendje elleni bűncselekmények között. A bűncselekmény elkövetője, azaz az embercsempész bárki lehet, a bűncselekmény passzív alanya pedig az, akinek az elkövető az államhatár átlépéséhez jogszabályi rendelkezések megszegésével segítséget nyújt. Ilyen jellegű segítségnyújtás lehet pl. az államhatáron történő átszállítás, az útbaigazítás, a tanácsadás, térkép átadása megrajzolt határátlépési útvonallal, valamint akár a határátlépés előtti éjszakán szállás biztosítása, élelmiszerrel vagy ruhával történő ellátás is, amennyiben az elkövető tisztában van azzal, hogy mit tervez az a személy, akinek segítséget nyújt. Fontos kiemelni, hogy az embercsempészés nem csak az országhatár közelében, hanem az országban bárhol, sőt, az ország határain kívül is elkövethető.”
