A 3-as metró öt állomásának akadálymentesítéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés

A 3-as metróvonal felújításával kapcsolatban több állomás speciális akadálymentesítéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés, a vonal 20 állomása közül 18 akadálymentesen megközelíthető lesz.

A testület “a mozgásukban korlátozottak helyzetének további javítása érdekében” döntött “speciális akadálymentesítésről”, úgynevezett ferdepályás liftek építéséről öt állomáson. Ezek az Arany János utca, a Ferenciek tere, a Kálvin tér, a Corvin-negyed és a Klinikák.

A képviselők a Tarlós István főpolgármester, Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztést 31 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el.

A Fővárosi Közgyűlés döntött arról is, hogy a Dózsa György út metróállomás akadálymentesítését a metróvonal északi szakaszának felújítása után, a forgalomba helyezést követően végzik majd el, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ) kötendő – a testület által szerdán jóváhagyott – megállapodás szerint legkésőbb 2020 szeptember végéig.

Tehát a rekonstrukciós projekt jelenlegi kiviteli szintű tervei 12 állomás akadálymentesítését tartalmazzák, és ezen felül a főváros további hat állomás – Dózsa György út, Arany János utca, Ferenciek tere, Kálvin tér, Corvin-negyed, Klinikák – akadálymentesítését vállalja a projekten kívül, de azzal párhuzamosan.

Az Ecseri út és a Pöttyös utca metróállomás esetében ideiglenesen korlátlifteket építenek, végleges megoldás 2023. december 31-ig születhet.

Az elfogadott előterjesztésben kitértek arra: bár megoldható, hogy ezeket az eszközöket a mozgássérült utasok segítő igénybevétele nélkül is használni tudják, a MEOSZ korábbi állásfoglalásában ezek alkalmazását nem fogadja el, mert az eszközök az utasok további körei számára – kisgyermekkel, babakocsival utazók, idős, nehezen mozgó emberek, nehéz csomaggal közlekedők – számára nem jelentenek megoldást.

Az említett öt állomás esetében megvalósítandó speciális akadálymentesítés részleteit is ismertették a dokumentumban. Ezek szerint a Klinikák állomásnál a peronszint és a felszín között épülne úgynevezett ferdepályás felvonó, ez a becslések szerint nettó 640 millióba kerülhet. A Corvin-negyednél a peronszint és az aluljárószint között ferdepályás felvonó, az aluljáró és a felszín között hagyományos felvonó épülne nettó 929 millió forintból.

A Kálvin térnél a peronszint és az aluljárószint között épülne ferdepályás felvonó nettó 671 millió forintos becsült összegből, a Ferenciek terénél pedig nettó 656 millió forintból. Ennél a két állomásnál az aluljáró és a felszín között már van lift.

Az Arany János utcai állomás esetében a peronszint és a felszín között ferdepályás felvonót építenének. Ennek becsült költsége nettó 653 millió forint.

A Dózsa György úti állomásnál a peronszint és a felszín között lifteket építenének, amelyek – lehetőség szerint – az aluljárószinten is megállnának. Ennek becsült költsége nettó 804 millió forint.

E ferdepályás liftek alkalmazhatóságát a BKV Zrt. a tervezők bevonásával egyedileg vizsgálja az öt mélyállomás esetében. Ezeket jellemzően más európai városokhoz hasonlóan a meglévő lépcsők, mozgólépcsők mellett alakíthatják ki.

A Nyugati pályaudvari állomás esetében szintén hagyományos függőleges aknás liftet terveztek korábban, de költségtakarékossági szempontok miatt itt is vizsgálják a ferdepályás felvonó alkalmazását.

A Fővárosi Közgyűlés előzetes kötelezettséget vállalt arra, hogy a speciális akadálymentesítés tervezési és kivitelezési feladatainak megvalósítására 2018 és 2023 között legfeljebb mintegy 5,6 milliárd forintot biztosít a BKV Zrt. részére.

A testület továbbá felkérte a főpolgármestert, hogy az akadálymentesítéshez szükséges európai uniós vagy központi költségvetési források biztosítása érdekében folytasson tárgyalásokat.

Levették a napirendről az új fizetős parkolási övezetekről és a városnéző buszokról szóló javaslatokat

Nem tárgyalnak a városnéző buszok üzemeltetésére vonatkozó koncessziós szerződésről és a több kerületet érintő új parkolási fizetőövezetek kialakításáról szóló előterjesztésekről a képviselők a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén, ezekről várhatóan májusban lesz döntés.

A városnéző buszok üzemeltetésére vonatkozó koncessziós szerződésről szóló javaslat levételét és májusi tárgyalását Tarlós István főpolgármester kérte. A javaslatot az előterjesztő, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes visszavonta.

A több kerületet érintő új parkolási fizetőövezetek kialakításáról szóló előterjesztést a testület Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármesterének kezdeményezésére vette le a napirendjéről. Az előterjesztésben a XII. kerületi önkormányzat javaslata is szerepelt, és erre hivatkozva kérte Pokorni Zoltán az előterjesztés tárgyalásának májusra halasztását.

Július elsejétől drágul a taxizás

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Július elsejétől drágább lesz Budapesten taxival utazni: a jelenlegi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedik, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nő a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében.

A taxisok javaslatára módosított taxirendelet szerint július elsejétől a kilométerdíj 280-ról 300 forintra nő, a percenkénti várakozási díj pedig 70-ről 75 forintra.

A Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett javaslatot 18 igen szavazattal 5 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

A döntés előtti vitában Szeneczey Balázs elmondta, hogy az elmúlt fél évben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a fuvarszervező cégek és a taxis érdekképviseletek képviselői között rendszeres tárgyalások zajlottak, és olyan konszenzus született, amelyet a taxisok döntő többsége elfogad.

A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, a 2013 óta változatlan tarifák kisebb mértékben emelkednek, mint ahogy azt eredetileg a taxisok kezdeményezték.

Sipeki József, a BKIK ipartestületi tagozatának képviselője kifejtette, a fuvarszervező társaságok felmérése szerint a taxisok 87 százaléka egyetértett a tarifaemeléssel, amelyet például a szigorodó gépkocsi-követelmények, a dráguló biztosítások és az online pénztárgép bevezetése is indokol.

A BKIK képviselője általános tapasztalatként említette, hogy a fővárosban egyre nehezebb taxit kapni, ami azt jelzi, nem éri meg taxis vállalkozást indítani, annak jövedelmezősége ugyanis egyre kisebb. Sipeki József szerint ezért összességében – a negatív sajtóvisszhang ellenére is – elfogadhatónak nevezhető az átlagos fuvarra vetítve 10 százalékos tarifaemelés.

Szaniszló Sándor, az MSZP képviselője ezzel szemben elfogadhatatlannak nevezte az emelést, szerinte ugyanis a fővárosnak arra kellene törekednie, hogy a fuvarszervezők olcsóbban is biztosíthassák a szolgáltatásukat.

Tarlós István fanyalgott

Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője arra kérte a főpolgármestert, ne engedjen a taxisok nyomásának, és vonja vissza a javaslatot.

Tarlós István válaszában úgy fogalmazott, fanyalogva fogadja azon ellenzéki pártok kritikáit, amelyek városvezetésük ideje alatt nem akartak, illetve nem mertek hozzányúlni ehhez a kérdéshez. Közölte azt is, hogy nem zárkóznak el a taxirendelet további finomításának lehetőségétől.

A főpolgármester előzőleg, még a napirendről szóló vitában szólt arról, hogy a díjemelést nem a főváros kezdeményezte, az nem érdeke, de úgy voltak vele, hogy a taxisok által kezdeményezett díjemelés az ő kockázatuk, ezzel a saját piacukat befolyásolják.

Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke felszólalásban megerősítette, a most javasoltnál kicsivel magasabb emelést szerettek volna, de elfogadták a város vezetőinek az utasokat védő érveit. Közölte továbbá, hogy a tizenkét nagy budapesti fuvarszervező cégből csak egy nem értett egyet a tarifaemeléssel.

Szeptemberben kezdődhet a Lánchíd felújítása

Szeptemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd felújítási munkálatai és várhatóan 2021 június végére fejeződnek majd be.

A Fővárosi Közgyűlés 20 igen szavazattal 1 nem ellenében és 8 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá a Lánchíd és a 2-es villamos alagútjának rekonstrukciójára vonatkozó megvalósítási megállapodás módosítását.

A Lánchíd felújítása tartalmazza a közúti pályalemez és a járdakonzolok teljes elbontását és újjáépítését, valamint a megmaradó acélszerkezetek javítását és korrózió elleni védelmét. Továbbá a gyalogoskorlátok műemléki felújítását, a kőfelületek javítását és felülettisztítását, a köz- és díszvilágítás korszerűsítését, a Duna-meder szükség szerinti rendezését, a hídfőkben lévő gyalogos-aluljárók szélesített átépítését, a hídfő lépcsőinek átépítését, a hídfők helyiségeinek felújítását és lehetőség szerinti hasznosítását.

A hídtest felújítása mellett szükséges elvégezni a pesti hídfő alatti aluljáró újjáépítését is. Ez csak a Lánchíd forgalmának teljes kizárása mellett lehetséges, ezért célszerű összehangolni a híd felújításával.

A rekonstrukció költsége több mint bruttó 16 milliárd forint.

Mint az elfogadott javaslatban olvasható, a Lánchíd felújításához kapcsolódik a várhegyi alagút és a Clark Adám tér felújítása is, de ez – második ütemként – csak a későbbi években, a szükséges forrás rendelkezésre állása esetén történik majd meg.

Hajdu László, a XV. kerület DK-s polgármestere a parlamentben folytatja

Lemondott XV. kerületi polgármesteri tisztségéről Hajdu László, aki a Demokratikus Koalíció (DK) képviselőjeként a májusban megalakuló Országgyűlésben folytatja munkáját.

Az ellenzéki politikus a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt jelentette be döntését, amelynek értelmében a közgyűlési képviselőségét is elveszti. Hajdu László azt is közölte, hogy ideiglenesen Németh Angéla alpolgármester veszi át a városrész irányítását, és a DK az utódlásáról döntő időközi választáson is akarja indítani.

Gy. Németh Erzsébet a sajtótájékoztatón jelezte: kezdeményezte a taxitarifák emeléséről szóló javaslat visszavonását, mondván: a város vezetői a budapestiek helyett a fuvarszervezők érdekeit képviselik. A DK politikusa azt is mondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy a kerületi polgármesterek “hoci-nesze alapon” megszavazzák egymás parkolási díjainak emeléseit.

Az MSZP örül a 3-as metró teljes akadálymentesítésének

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az MSZP örül annak, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése értelmében teljesen akadálymentes lesz a 3-as metró.

Horváth Csaba, az ellenzéki párt budapesti képviselője a közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hosszú és méltatlan vita végére kerülhet pont. Annak azonban nem örülnek, hogy a város vezetői csak az erő nyelvén értettek, és csak akkor vették komolyan az akadálymentesítést, amikor népszavazási kezdeményezés indult a kérdésben – tette hozzá.

Kiemelte, ha a budapestiek a Római-part árvízvédelme ügyében is képesek hasonlóan fellépni, akkor megakadályozhatják a város vezetői által támogatott mobilgát megépítését.

A szocialista politikus szólt arról is, hogy szerintük a szerdára tervezett közgyűlési döntések után akár öt évig is elhúzódhat a Lánchíd és az alagút felújítása. Horváth Csaba azt kérdezte, hova tűnt a teljes beruházás egyben kezeléséhez szánt forrás. “Most már tökösnek kéne Tarlósnak lenni, és el kellene mennie a kormányhoz, hogy megkapja azt a plusz forrást, ami a budapestiek számára a legkevesebb kellemetlenséget jelenti” – fogalmazott.

Horváth Csaba emellett kezdeményezte, hogy a főváros következő hídja Albertfalvát, Csepelt és Pesterzsébetet kösse össze.

Jobbik: több ezer P+R parkolóhelyre van szükség

A Jobbik szerint több ezer, a közösségi közlekedéshez közvetlenül kapcsolódó P+R parkolóhelyre lenne szükség a fővárosban.

Tokodi Marcell, az ellenzéki párt budapesti képviselője a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, a testület újabb területek bevonását tervezi a fizető parkolási övezetekbe, ez azonban szerintük nem oldja meg a parkolási problémákat.

Kiemelte, az új fizetős parkolási övezetekben a helyben élők terhei is nőnek, hiszen a hozzájuk érkezőknek fizetniük kell a várakozásért.

A Jobbik ezzel szemben a BKK-bérlettel ingyenesen használható P+R parkolókat kialakítását javasolja, ami pozitív ösztönzést jelenthet a fővárosi autósoknak a tömegközlekedés használatára. Ez a megoldás a forgalomcsökkentés és a környezetvédelem szempontjából is előnyös lenne – tette hozzá.

Kétmilliárd forintos pályázati keret kerületi városrehabilitációra

A Fővárosi Közgyűlés szerdán egyhangúlag döntött a TÉR-KÖZ 2018 pályázat kiírásáról.

A döntés értelmében a főváros május 2-ai kezdettel új pályázatot hirdet meg kerületi önkormányzatok számára közterületek komplex megújítására és közösségi célú városrehabilitációs programok megvalósítására, Erre kétmilliárd forint szabad keret áll rendelkezésre.

A pályázat beadásának határideje július 4.

A pályázat első, 2013-as meghirdetése óta a városrehabilitációra szánt összesen 12,7 milliárd forintnyi fővárosi támogatáshoz csaknem ugyanannyi önerőt biztosítottak a kerületi önkormányzatok – olvasható az elfogadott előterjesztésben.

Az ESMA Reklám Zrt. helyezhet el reklámfelületeket a közvilágítási oszlopokon

A Fővárosi Közgyűlés szerdán jóváhagyta az erről szóló haszonbérleti szerződést.

A testület 19 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett döntött szerződés megkötéséről.

A Fővárosi Közgyűlés 2017. augusztus 30-án döntött arról, hogy a Budapest területén lévő és a fővárosi önkormányzat, a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási (BDK) Kft., valamint a BKK Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. tulajdonát képező közvilágítási oszlopokat „tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz” elhelyezése céljából a tulajdonosokkal közösen nyilvános pályázat útján közösen fogja hasznosítani. A testület decemberi ülésén hagyta jóvá a pályázati kiírást.

A pályázat érvényes és eredményes volt, és a bíráló bizottság a benyújtott két pályázat közül első helyen az ESMA Reklám Zrt. pályázatát, a második helyen a TQ Reklám Stúdió Kft. pályázatát javasolta rangsorolni.

A Fővárosi Közgyűlés csak a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló oszlopokra vonatkozóan tudott döntést hozni, a BDK tulajdonában lévő oszlopok esetén a társaság ügyvezetése, míg a BKK tulajdonában lévő oszlopok esetén a társaság igazgatósága hoz döntést.

Az elfogadott előterjesztés szerint az ESMA évente nettó 60 millió forintot, oszloponként napidíjként pedig nettó 250 forintot fizet majd. A szerződés öt évre szól.

Nyolc új díszpolgárt választottak a képviselők

A Fővárosi Közgyűlés szerdán nyolc új díszpolgári címet adományozott olyan személyeknek, akik tevékenységükkel Budapest fejlődését, hírnevének öregbítését szolgálták. A főpolgármester által beterjesztett javaslatról titkos szavazáson döntöttek a képviselők. Az elismeréssel egymillió forint jutalom jár.

Ez alapján a Budapest díszpolgára címet veheti át Babos Tímea teniszező; Horváth Károly, művésznevén Charlie, Liszt Ferenc-díjas magyar énekes; Horgas Eszter fuvolaművész; Lovász László Széchenyi-nagydíjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Mészöly Kálmán volt válogatott labdarúgó és szövetségi kapitány, valamint Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész.

A kitüntetés posztumusz díjazottja Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja és Burger Barna fotóművész.

Jóváhagyták a Thália Színház tervezett beruházását

A Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztést a testület 24 igennel, 1 tartózkodással fogadta el.

A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta, hogy a Thália Színház Nonprofit Kft. a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló Nagymező utcai ingatlanon a tervezett 50 millió forint fölötti beruházási feladatot megvalósítsa, továbbá, hogy az 50 millió forint feletti színpadtechnológia (színpadgépészet), valamint az 50 millió forint feletti hang- és fénytechnikai berendezések beszerzését végrehajtsa.

A Thália Színház rekonstrukciója 1998-ban fejeződött be, az egykori Mikroszkóp Színpad azonban jelenleg is az 1967-es átépítés műszaki állapotában van. A kormány 985 millió forintos támogatásával és a Fővárosi Önkormányzat 400 millió forintos hozzájárulásával 2018 második félévében kezdődhet el az a beruházás, amelynek eredményeként a Mikroszínpad a Thália Színház teljes értékű játszóhelyévé, korszerű technikával felszerelt, akadálymentesített, 150 fős nézőterű színházteremmé válhat. A beruházás része a Thália Színház infrastruktúrájának fejlesztése is. A Thália Színház korszerűsítése és a Mikroszínpad felújítási munkálatai miatt a 2017/18-as évad április 30-án zárul.

A rekonstrukció programjában szerepelnek szakmai megújulást biztosító infrastrukturális felújítások, fejlesztések, közönségforgalmi feltételeket javító fejlesztések és a Thália Színház működését támogató felújítások, eszközbeszerzések.

Az előterjesztés szerint a modernizált színpadtechnikával és akadálymentesen megközelíthető 150 fős nézőtérrel rendelkező játszóhely kapcsolódó klimatizált tereivel, változatos műsoraival önálló idegenforgalmi tényező lesz. A fejlesztés növeli a színház bevételeit, eredményességét, amelyet a színház nonprofit jellege miatt az alaptevékenységébe forgat vissza, teret adva ezzel a nagyobb anyagi kockázatú, de művészileg értékes kísérletezésnek.

A színház hatályos alapító okirata értelmében az 50 millió forint értékhatárt meghaladó fizetési kötelezettségekhez tulajdonosi jóváhagyás szükséges. A rekonstrukció becsült költsége nettó 650 millió forint, a színpadtechnológia (színpadgépészet) becsült költsége nettó 70 millió forint, a Mikroszínpad hang- és fénytechnikai berendezései beszerzésének becsült költsége összesen nettó 150 millió forint.

Elfogadták a Pannon Park projekt idei ütemére szánt összeg felhasználását

A kormány tavaly határozatban döntött arról, hogy a Pannon Park projekt a korábban biztosított 25 milliárd forint támogatási összeg 18,7 millió forintos megemelésével összesen legfeljebb 43,7 milliárd forint támogatás felhasználásával valósuljon meg a 2015-2020 közötti időszakban.

Korábban a kormány elfogadta, hogy a fenti összeget a főváros részére éves ütemezésben folyósítja az adott évi támogatásra vonatkozóan megköthető támogatási szerződés alapján, így 2017. december 31-ig 6,2 milliárd, idén 18,4 milliárd, 2019-ben 15,8 milliárd, 2020-ban pedig 3,1milliárd forintot.

A főváros a támogatást a Fővárosi Állat- és Növénykert részére központi irányító szervi támogatásként biztosítja, a Pannon Park projekt megvalósításának kiadásaira folyósítja.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó:

A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a forrásmegosztásról szóló rendeletet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük