G. Fodor Gábor – képzeljék maguk elé – folyton folyvást beleesik a testalkatukkal kibékülni nem tudó férfiak ősidők óta visszatérő hibájába. Ahelyett, hogy a szót használná veszélyes fegyverének, magára ölti vértjét és háborúba vezetné az őket követőket. Állandóan “seinkampfját” vívja  NER-páncéljában.


Kulturkampf, a nemzeti kultúra védelmében

Echo TV-ben futó triplanyolcas műsorának vasárnapi témája a Petőfi Irodalmi Múzeum NER-pozícionálása volt, amiben beszélgetőtársa Demeter Szilárd újdonsült “karakán székely, aki fejéről a talpára állítja majd a kultúrharcot” a PIM főigazgatója volt.

(Demeterről annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy 2008-2014 között Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő mellett dolgozott sajtófőnökként, majd irodavezetőként. 2014-től a Századvég Alapítvány kutató-elemzője volt, aki a 444. hu információja szerint a belső századvéges körhöz tartozik, és Habony Árpád egyik ügyintézője. Főigazgatói pályázata a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) oldalán olvasható, a hangulatát ezzel az idézettel lehet talán összefoglalni: „A PIM legyen a kortárs irodalom kovásza és kapuőre.”)

A Petőfi Irodalmi Múzeumnak politizálnia kell, bele kell állni az értékvitákba….

demeter-szabolcs
fotó: youtube

A kultúrharc nem a hazai erőviszonyokért dúl

Kifejtette, hogy a kultúrharc nem a hazai erőviszonyokért dúl, hanem az egész világgal szemben kell megvédeni a kerítésen belüli magyar kultúrát. Illyést citálta gondolata magyarázataként, aki a negyvenes évek elején említette a szekértábor kifejezést, amit karakán székely szerint úgy értett, hogy a magyar kultúrát meg kell védeni.

Kevés irodalomnak van irodalmon túli feladata, de a magyar irodalomnak van.

Illyés Gyula ezt így fogalmazta meg

„Nincs minden irodalomnak irodalmon túli feladata. A mienknek van, mindig is volt”

Idézhette volna tőle azt is, hogy

„Ha a magyarság pártján beszélek, azt szinte kozmopolitizmusból teszem. Akármelyik belső-afrikai néger törzs ügyében is megtenném…..”

de ez nem illet bele a koncepcióba, ahogy az sem, hogy:

“hol zsarnokság van
ott zsarnokság van”

(Illyésről: Megoldáskereső elszántsággal nézett szembe minden problémával. A legteljesebb szintézis a magyar költészet hagyományai és a világlíra új vívmányai közt az Ő költészetében valósult meg.

„Sajnos, én a gordiuszi csomó megoldóját már diákkoromban nem hősnek tartottam, bármennyit hadonászott is a kardjával – hanem csalónak. A nevezetes csomóval ugyanis a feladat nem a vágás volt, hanem a kibogozás. A kötél ugyan kettéesett, de a kötés rejtélye ma is megoldásra vár.”

Miért kíváncsi ránk a világ, ha kíváncsi?

Demeter lebutította nekünk, hogy mi is értsük, hogy mi a stájsz:

Abban a versenyben, hogy ki a jobb francia, ők, vagy mi, a franciák nyernének. Nem azért kíváncsiak ránk a világban, mert olyanok vagyunk, mint a többiek, hanem, mert mások vagyunk. Azért jönnek Magyarországra, hogy a másságot lássák, nem azért, hogy azt lássák, ami a világban bárhol ugyan az.

G. Fodor figyelmeztette, hogy harcos idők jönnek és beindult a migránsozás ezerrel. Demeter rávezette magát, hogy manapság nem tudni, milyen is az, mit értünk az alatt, hogy “európai”.

A folytatásban. a kultúrharc csataterei.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét