Joviális interjúban fejtette ki tudós véleményét Maróth Miklós akadémikus a fékek és ellensúlyok rendszeréről.


„Szerintem a fékek és ellensúlyok minden demokráciában fontosak,

de szerepüket meghatározzák az adott ország szokásai, hagyományai. Amerikában például az elnökválasztás ma már show-műsorhoz hasonló a történeti hagyományaik és a tömegtájékoztatás miatt. Az amerikai választási kampány sajátosságai alkalmasak lehetnek arra, hogy elfedjék a jelöltek valós személyiségét, a választók tehát kapnak, akit kapnak.

Ezzel magyarázom, hogy az ottani elnökökre aztán rá kell tenni a fékeket meg az ellensúlyokat. De Magyarország szabadon választ… Ha én megválasztok egy miniszterelnököt, az általa vállaltak megvalósításában nem teszek rá féket, hanem azt akarom, hogy meg tudja csinálni, amit a programjában ígért. Féknek és ellensúlynak ott a négyévenkénti választás.”

Akkor most én is joviálisan kísérlem meg elmondani Maróth akadémikusnak,

hogy eszement csacsiságot tetszett a föntiekben összehordani. Az USA-ban nem a „ma már show-műsorhoz hasonló” választási kampányok miatt kell „az ottani elnökökre” „rátenni” „a fékeket meg az ellensúlyokat.” Joviálisan mondom, hogy egy nagy lópikulát. Ennél az üres és cinikus mellébeszélésnél valamivel masszívabb történelmi ismereteket voltam bátor remélni a tudós akadémikustól. Persze joviálisan.

Az USA-ban a fékek és ellensúlyok rendszerét nem a mai „show-műsorok” ellenhatására találták ki,

hanem már a XVIII. században az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya és a Bill of Rights (alkotmánykiegészítés) szellemisége az antropológiai optimizmust elutasító politikafilozófiából származott, amely – röviden – arra az antropológiai tényre alapozott, hogy nem az emberi (jó)szándék számít (legyen az akár a létező legjobb és legtisztességesebb), hanem az emberi természet, amely megkövetel bizonyos védőintézkedéseket, s ezért a megválasztott mindenkori hatalom tevékenységi körét korlátozni szükséges.

Az alapító atyák még az abszolút monarchia szülöttei voltak,

s nem óhajtották az USA jövőjét a jó király versus rossz király lottójára bízni. Ezt fejezi ki a Kongresszus és a Legfelsőbb Bíróság fék-szerepe, amely mindenekelőtt a mindenkori elnök és kormánya korlátozását szolgálja, s létrehozza az egymástól elkülönülő három hatalmi ágat.

Minthogy megannyi történelmi tanulság is azt tükrözi, hogy a legjobb szándék is idővel akár nem kívánatos irányba torzulhat, változhat, módosulhat. Jó példa erre az első kiegészítő cikkely, amely kimondja, hogy a Kongresszus nem hozhat olyan törvényt, amely a vallásszabadságot, a szólás- és sajtószabadságot és a gyülekezési jogot korlátozná. Épp azért, mert a bölcs atyák tudták, hogy jöhet olyan helyzet, amikor a hatalom a fentieket valamilyen (bármilyen) okból pont korlátozni kívánja.

Minő szerencse, hogy az orbáni hatalom a fentiek közül egyiket sem korlátozta,

hála a hazai fékek és ellensúlyok, valamint az egymástól szigorúan elkülönülő hatalmi ágak rendszerének (vesd össze például a magyar végrehajtói hatalom és az igazságszolgáltatás, benne az ügyészség alkotmányos elkülönítésének létező gyakorlatát).

És csak joviálisan kérdem Maróth akadémikustól: ha történetesen a túlsúlyos orbáni törvénykezés törvénybe foglalná, mert meggyőződésük szerint ez így lesz kedvező hazánk, népünk és nemzetünk számára, hogy minden második férfit ki kell herélni, akkor Maróth professzor – ha épp úgy jönne ki a lépés – elmegy majd helyettem kasztráltatni magát?

Forrás

1 hozzászólás

  1. ez a derék pofaszőr úr a Magyar Hírlapban már ennél is ocsmányabb hangnemben nyilatkozott! =))

    Egy nagyon reálisnak tűnő entrée

    Őfenesége kegyence nem hagyott kétséget afelől, hogy miért és mire neveztetett ki

    „Maróth Miklós akadémikust nevezte ki augusztus elsejével öt évre az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot irányító testület elnökének Orbán Viktor miniszterelnök Lovász László MTA-elnök és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter konszenzusos javaslata alapján” – kezdte a cikket a derék Magyar Hírlap.
    Már a cikk feje is lenyűgöző: „Felelőtlen elemek folytatják az uszítást
    Maróth Miklós: Itt a lehetőség, hogy megerősítsük vezetőszerepünket a régió tudományos életében”, azonban a mondóka az még ezt is felülmúlta.
    A derék ócska párt-csinovnyik azt találta mondani, hogy: „az Akadémia állami támogatásán lényegesen, nominálisan nem módosítottak a rendszerváltoztatás óta. Jellemzően egyébként a baloldali kormányok inkább elvettek belőle, a polgári kabinetek pedig hozzáadtak.”! =))

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét