Sorting by

×

Gáz van, Babám!

Ha valaki korábban nem tudta volna, hogy egy atomerőművet nem lehet ‘csak úgy’ fel- és letekergetni, akkor azt a Chernobyl című filmsorozatból igen érthetően megtudhatta, na de a gáz…

Ne bökdösd felelőtlenül  a gázbuborékot

Ám attól tartok, azt sem mindenki tudja, hogy a főbb gázcsapokat se lehet ‘csak úgy’ tekergetni, mint otthon a konyhai rezsón, kiváltképp nem a földgázmezők kútjainál. Ha ugyanis a fúrófejjel megbökik a föld alatti hatalmas gázbuborékot, akkor a rettenetes nyomással kiáramló gázt vagy elvezetik, vagy kitör a fúrás mentén, amit aztán iszonyatos költségek árán, egyszerűbben pedig rárobbantással lehet leállítani.

A világ nagy része, különösen az EU igencsak rászokott a gázra, lévén jóval tisztább, környezetkímélőbb, mint a szén, és kevesebb kétely övezi a nukleáris opciókhoz képest. Természetesen le is lehet szokni róla, bár a lakóépületek és az irodaházak millióinak fűtését valami másra átállítani, az szintén óriási és főként időigényes művelet lenne.

Gáz-stop, de hogyan?

Nos, az orosz agresszió minden borzalmas, és ezért indulati következményei dacára a gázkereskedelem azonnali leállítása csak irgalmatlan áldozatok árán lenne lehetséges. Orosz oldalon igen sürgősen be kellene “szántani” a gázmezőket, európai oldalon pedig fel kellene vállalni, hogy mostantól nyárig gyakorlatilag nincs rendes fűtés, és esetleg utána sem.

Az eredeti orosz szándékokat most már jobban értjük, hiszen a normál rend szerint télen picit többet fogyaszt Európa, mint amennyi gáz jön a vezetékeken, nyáron viszont a tározókat töltik. Az elmúlt év(ek)ben az orosz gázszállítások zavarai azonban mégsem a hivatkozott technikai, kereskedelmi, vagy jogi okokkal magyarázhatók, hanem az oroszok szántszándékkal apasztották az EU készleteit, hogy egy konfliktus esetén nehezebb legyen bármilyen alternatívát keresnünk.

Azonban őszig talán mégis ki tudnánk húzni az időt, mert annyi tartalék biztosan van. A nagy kérdés, vajon ősztől be tudnak-e lépni az esetleges alternatívák?

Részben bizonyosan. A gázt ugyanis jószerivel oda lehet szállítani, ahová vezetéket építettek, vagy újabban a tengeri vezetékek hiányát hatalmas tankerekkel is pótolni lehet, éspedig a cseppfolyósított gáz előállítása, majd visszafejtése révén. Ehhez persze a nem-orosz gázlelőhelyek legközelebbi tengerpartjainál cseppfolyósító üzemeket kell létrehozni, hatalmas tartályhajókat kell építeni, és a fogadóállomásokon visszafejtő kapacitásokat teremteni, és onnan még a gerincvezetékekbe is el kell juttatni a terméket. Bizony, ezek egyike sem csettintésre működik.

Másrészt néhány szenes erőmű is újraindítható, bár ezzel adnánk egy nagy pofont a környezetvédelmi programjainknak, azonban ezáltal csak a gázerőművek teljesítménye lenne kiváltható. A lakóépületek kazánjainak fűtése ettől még ugyanolyan kérdéses marad. Ugyanez igaz egy-két, működésből kivont nyugati atomerőműre is, jóllehet az ottani, főként német közvélemény ezt a megoldást nem igazán pártolná.

Mi a megoldás?

Azonnali nincs, illetve ha van, az felér egy kisebb Armageddonnal. Nem kívánom, de sajnos könnyen előállhat egy olyan helyzet, amikor ezt is vállalni kell. A legrosszabbra készülve tehát akkor teszi jól egy európai kormány, ha gyorsan nekiáll terveket készíteni az orosz gázról való leválás esetére. Ha az idő nekünk dolgozik, akkor szélsebesen is lehet eredményeket elérni, ha viszont előbb állna be a gázszállítások ellehetetlenülése, akkor legalább nem a nulla ponton fogunk állni.

Ha én sokmilliárdos pénzügyi eszközökre támaszkodhatnék, mint a kormányra törő ellenzék pártjai, akkor bizony nem várnék április 3-ig, hanem legalább a megalapozott szándék szintjén már most, a kampányfinisben előállnék a magyar energetikai rendszer majdani szuverenitására való törekvéssel, ami érdemben sem orosz gázzal, orosz atommal pedig egyáltalán nem számol.

Erre a kihívásra kellenének ellenzéki válaszok, amelyek egyelőre sajnos nincsenek.

Van nemzetközi példa

gáz

átver
A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.