Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője, a nemrég megalakult Új kezdet párt elnöke, szerint 1990 óta az önkormányzatiság a demokratikus berendezkedésnek az alapja.
[mnky_ads id=”10551"]


A feladatok helyben sokkal jobban lebonyolíthatók, így az ország hatékonyabban működhet:

“De ma nem az a cél, hogy átláthatók legyenek a folyamatok és hogy a közjó szolgálatában legyenek elköltve azok a források, amelyek helyben felhasználhatók fejlesztésre. Ebből fakadnak az önkormányzatiság ellen irányuló törekvések. A polgármesterek vagy zavaró tényezők, vagy beállnak vazallusnak azért, hogy a településük előrébb jusson.”

Az Alaptörvényből már világosan látszott, hogy a stratégiai célok közé tartozik az önkormányzatiság leépítése:
[m[mnky_ads id=”10552"]r> “Kikerült az alkotmányos jogok közül a települések önkormányzáshoz való joga, ami már önmagában azt okozhatja, hogy ha valaki majd épp úgy gondolja, a kisebb településeknek nem lesz joguk önkormányzatot alapítani. Aztán a törvény átrendezte a feladatköröket, és megszűnt a kétezer lakosúnál kisebb települések önálló hivatali lehetősége. Elvitték az egészségügyi intézményeket, a kórházakat, amivel talán egyet is lehet érteni, hiszen a fekvőbeteg-ellátásnak komoly szakmai irányításra van szüksége. De elvették az önkormányzatoktól az oktatási intézmények fenntartói jogosultságát, a háromezer főnél kevesebb lakosú települések esetében pedig az iskolaüzemeltetési jogot is. Ezzel az iskolákat és az önkormányzatokat is rövid pórázra fogták, hiszen úgy vették el az intézményeiket, hogy közben alapítvány vagy egyház fenntarthat iskolákat

A  fejlesztési pénzek elosztása a párthűség alapján történik:

“Noha köztudott a jobboldali elkötelezettségem, a dolognak mégis láthatóan politikai oka van. És tapasztalatom szerint ez ma már országos jelenség. Mindenben a pártorientáció dominál. Fontos a forráselosztás célja is. Kósa Lajos például most, miniszterként 3400 milliárd forintot felügyel, amelyet 23 városnak ígérnek oda. És mi lesz a többivel? Sőt miközben Orbán Viktor azt mondta, hogy a 2014 utáni uniós forrásokat gazdaságfejlesztésre kell fordítani, ennek a 3400 milliárd forintnak hány százaléka megy erre? Megnézte valaki, hogy a megígért, bejelentett beruházások kapcsán milyen munkahelyek, helyi bevételek keletkeznek?”

A tervezett beruházás jó dolog,

de az itt tervezettek többsége csak pénzt visz el, soha nem fogja eltartani magát, és munkahelyeket sem ad:

“Miközben lehetne olyan vidék- és településfejlesztési projekteket csinálni, amelyek a gazdaságot élénkítik. 2400 kis, kétezer fő alatti település van ma Magyarországon. Ez az ország területének 45-48 százaléka. Ott van a föld, a természeti források. Ha revitalizálnánk a falvakat, a fiataloknak volna értelme maradni vagy odaköltözni, lenne munkájuk, Magyarországnak pedig mezőgazdasága. Ez lenne a gazdaságfejlesztés és a kulturális értékvédelem. Mert ha a forrásokat csak a városokba viszik, akkor a lakosságszám ott fog növekedni, még úgy is, hogy a látványberuházások nem adnak munkát.”

A látványfejlesztéseknek amortizációs költségük is van, azaz néhány éven beül újabb és újabb kiadások keletkeznek, máskülönben mehetnének a kukába:

“A források jó része még csak nem is az építőipari kivitelezőnél landol, hanem a pályázati kiírástól a megvalósulásig tartó hosszú úton diplomatikusan fogalmazva a környezet erősítésére megy el. Számos tipikusan korrupciós beruházást is láthatunk, hiszen a Tiborcz István nevéhez köthető ügyben is tetten érhető az a kapcsolati háló, amely törvényellenes. Ráadásul az a cég nem jól csinálta meg az elnyert munkákat.”

Gémesi a polgármesterektől értesül arról, hogy mely térségben kinek a cégén a hozzá közel álló vállalkozáson keresztül kell megíratni a pályázatot.

“Az a pályázat lehet sikeres, amelyet az adott parlamenti képviselő és a Fidesz által uralt megyei önkormányzati bizottságban három kormánypárti képviselő felpontoz és átenged, a közgyűlés már csak ezekről szavaz. Így van ez az egész országban. Megmondják, hol, ki írja a pályázatot. Aztán azt is, hogy a pályázat nyomán kivel, kikkel kell szerződni. Minek nevezi ezt, ha nem bűnszervezetnek?”

Az Új Kezdet párt elnökének meggyőződése, ha ez így marad, akkor ez a rendszer olyan mélyre fogja vinni az országot, hogy az embereknek esélyük sem marad arra, hogy azt az életet éljék, amelyet 1989–90-ben célul tűztek ki:

“Minden lopás lopás, és a lopás bűn. Ez a kormány magát keresztény elkötelezettségűnek nevezi. Én hívő vagyok, persze nem bigott és nem álkeresztény, és azok, akik körében a keresztény értékrenddel vagy legalábbis azt hirdetve kampányolnak, biztosan nem hunyhatnak efelett szemet. Főként nem a lopáshoz alkotott törvények felett. Ebbe nem lehet belenyugodni.”

(Forrás: 168ora.hu)
[mnk[mnky_ads id=”10553"]

Kapcsolódó

Van meglepetés is az LMP országos listáján

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét