Genetikus szemmel a rákról – A gyilkos vöröshús

Míg a genetika csak 5–10 százalékban felelős a daganatok kialakulásáért, addig a környezeti ártalmak 85–90 százalékban okolhatók a rákos megbetegedésekért. Legfőbb szennyező forrás pedig nem a víz vagy a levegő, hanem az élelmiszer állítja Gundy Sarolta genetikus professzor.

A túlélő szava

A professzor ma az Országos Onkológiai Intézet osztályvezetője és a Magyar Rákellenes Liga elnökségi tagja. Mivel maga is 30 éve túlélő, a prevenció és az egészségvédelem fontosságának bemutatását elsődleges feladatának tekinti.

Magyarország népessége napjainkban kevesebb, mint a második világháború után volt. Míg ma az egy családra jutó gyerekek száma 1,49, addig az 1945 utáni években majdnem minden családban 3 gyermeket neveltek. A csökkenő populációval párhuzamosan azonban örömteli, hogy a születéskor várható élettartam az elmúlt egy évszázadban szinte megduplázódott. A férfiak napjainkban átlagosan 72 éves korukig, a nők 79 éves korukig élnek. Az azonban más kérdés, hogy mennyi az egészségesen eltöltött évek száma.

A KSH 2015-ös adatai alapján hazánkban legtöbben a keringési rendszer betegségeiben veszítik életüket (51,7 százalék), a rosszindulatú daganatok 24 százalékban felelősek a halálozásért. Amikor azonban a 65 éven aluliak körében vizsgálták a halálozást, ez az arány megfordult: az emberek 38 százaléka rákos megbetegedésben, 28 százaléka keringési problémában hunyt el.

Az eredményesebb kezelések és javuló gyógyulási esélyek járulnak hozzá ahhoz, hogy 2000 és 2012 között 5 százalékkal kevesebb 70 éven aluli férfi és 4,6 százalékkal kevesebb nő veszítette életét daganatos betegség következtében. A 40–59 éves aktív dolgozók körében a férfiak esetében csökkent a halálozás, a nőknél ez stagnál .

Vezető halálok:tüdőrák

A leggyakoribb rákbetegségekről szólva Gundy Sarolta professzor elmondta: mindkét nemnél a hörgő és tüdődaganat áll első helyen, ezt követi férfiaknál a vastagbél- és prosztatarák, nőknél pedig az emlő és a vastagbél daganat.

A daganatok 85–90 százaléka a környezeti ártalmak következtében alakul ki, és csak 5–10 százalékra tehető a genetika hatása. Minél fiatalabb korban alakul ki valakinél a betegség, annál valószínűbb, hogy örökletes mutáció következménye. 

A genetikus professzor rámutatott: a leginkább rákkeltő környezeti források 30–30 százalékban a dohányzás és a táplálkozás.

Egy 2015-ös, 10 ország 22 tudósának részvételével készült kutatás szerint első helyen a feldolgozott húsok állnak, ezek az ízfokozók, sózás, füstölés és fermentáció következtében bizonyítottan rákkeltőnek tekinthetők. Második helyre sorolták a vörös húsokat (marha, borjú, bárány, sertés), amelyekről a kutatók azt tartják, hogy a bennük lévő nitrát által és nem az anyagcsere során növelik a vastagbélrák rizikóját. A szakember ezeket csak alkalomszerű, míg a baromfit és a halat rendszeres fogyasztásra is jó szívvel ajánlja.

Gundy Sarolta professzor zárásképpen a professzor  az ELTE természettudományi karán tartott előadásában felidézte személyes pályájának alakulását. Szerinte a kutatóknak szerencsére is szükségük van, hiszen jó időben kell jó helyen lenniük, és mindig valami újjal előállniuk. Ő például egy algériai sugárbalesetnek köszönhetően jutott el 1978-ban Párizsba, ahol részt vett az áldozatok sugárterhelésének vizsgálatában.

(A teljes cikk itt olvasható)

Hasonló

A rák gyógyítható, de a kemoterápia nem mindig

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük