Globalizáció, mint a hűvös józanság és a nemzeti függetlenség kánikulája II.
Megosztás
„A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont.
„A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont.”( Anthony Giddens)
Migráció oka is lehet
Afrikában a szűkös élelmiszerhelyzetet tovább súlyosbítja azon külföldi agrárvállalatok megjelenése, melyek Afrika hatalmas területeit használják olyan élelmiszerek termesztésére, melyeket később Afrikán kívüli piacokon értékesítenek. Az elmúlt években becslések szerint legkevesebb 20 millió hektárnyi afrikai termőterület került több mint 30 ország (mindenekelőtt Kína és az Öböl-államok) tulajdonába.
Az emberek többségének a klímaváltozás távoli, nehezen megfogható dolgot jelent. Ám vannak olyan részei a Földnek, mint pl. Grönland északi vidéke, ahol a klímaváltozás napi realitás. Az Északi sarkon az átlaghőmérséklet elmúlt évtizedekben kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a világ többi részén, s a klímaváltozás várhatóan felgyorsul a következő évtizedekben. Mindez várhatóan alapvető környezeti, társadalmi és gazdasági változásokkal fog járni.
Ez vár ránk idehaza
A mérsékelt éghajlati övbe tartozó országok esetén a mediterrán éghajlat alakulhat ki, annak a mezőgazdaságra, egészségügyre, állat- és növényvilágra gyakorolt minden hatásával. /Sallai János: A globalizáció egyik legnagyobb biztonsági kihívása a felmelegedés/
Magyar bankrendszer és magyar médiumok nélkül nincs nemzeti függetlenség – mondta Orbán, aki szerint azonban ez a függetlenség nem lekvár, nem áll el a polcon, hanem “időről-időre meg kell védeni”. Magyarország viszont a kerítéssel sikeresen védi Európát, “mi vagyunk a latin, vagyis nyugati kereszténység utolsó bástyája” – állapította meg. Az igazi veszély Nyugatról fenyeget, mert azt akarják, hogy mi is bevándorlóország legyünk, váljunk kevert népességű országgá – mondta Orbán. Hiszi a piszi, kevert népesség vagyunk mi már évszázadok óta.
Más vélemények szerint a következő években a paksi orosz és a kínai hitel, a Belgrád–Budapest gyorsvasút elősegíthetik Magyarországon a növekedést, de később már súlyos államháztartási hiányként üthetnek vissza. Ezek nem értelmes beruházások, de törleszteni kell majd őket, véli Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.
Vagonnyi irodalom
A globalizáció irodalma tonnányi. Dani Rodrik (1957) török-amerikai közgazdásztól kezdve, – a vele készült interjút itt olvashatják – egészen Rana Dasgupta Nagy-Britanniában született, indiai származású íróig, aki két novelláskötete után mostanában esszéket és könyveket ír a globalizáció hatásairól. Nemrégen egy hosszú írással jelentkezett a Guardianben, melynek lényege, hogy a nemzetállamok akkor is bukásra állnak, ha a megmentésükre felesküdött nacionalisták sorra nyerik a választásokat.
Mini sorozatunk végén álljon itt egy témába vágó tudósítás:
