Sorting by

×

Gőgös Zoltán: simán be lehetne vezetni az alapvető termékekre vonatkozó élelmiszerjegyet!

„Simán be lehetne vezetni például a legszegényebbek számára az alapvető termékekre – kenyérre, tejre, bizonyos húsokra, zöldségekre, tojásra – vonatkozó élelmiszerjegyet, amivel ráadásul a hazai termelőket is helyzetbe lehetne hozni” – jelentette ki Gőgös Zoltán, az MSZP volt elnökhelyettese.

Szégyen, de megérheti?

„Ha igényelni kellene az élelmiszerjegyet, akkor egymilliós fizetéssel senki nem kérelmezné a polgármesteri hivatalban, mert megszégyenülne. De ha nem akarnak élelmiszerjegyet, akkor is ki kell találniuk valamilyen intézményesített rendszert az infláció hatásainak mérséklésére, mert a hatósági ár a termelők és a kereskedők miatt sem tartható hosszú távon”

– hangzott el egy, a 24.hu-nak adott interjúban a volt országgyűlési képviselőtől.

„A húsoknál minimum 30 százalékos drágulás előtt állunk,

ezt nem túl nagy merészség megjósolni, tekintettel arra, hogy két hónap alatt 60 százalékkal emelkedett a sertéshús felvásárlási ára, ennek legalább a fele megjelenik majd a fogyasztói árakban”

– véli Gőgös, aki szerint az infláció nagyrészt független a kormánytól, az viszont nem, hogy akarja-e, és ha igen, milyen módszerekkel enyhíteni a hatásait.

„A falvakban fogva vannak az emberek”

Gőgös úgy látja, „lehet álmodozni róla, hogy felkutatunk a falvakban olyan embereket, akik majd helyi szinten az aktivistáink lesznek, és szívós munkával közösséget építenek, hogy alulról megszervezik az ellenzéket,” de kijelentette: ő ebben nem hisz.

„A falvakban fogva vannak az emberek. Olyan függőségi rendszerek épültek ki, amelyekben senki, még az ellenzéki szimpatizánsú emberek sem teszik kockára az egzisztenciájukat. És nemcsak a közmunkásokról beszélek, hanem az önkormányzati dolgozókról, az óvónőkről, a tanárokról, az orvosról meg az ő szüleikről, gyerekeikről, unokáikról”

Elmondása szerint folyamatosan járja a falvakat, és azt tapasztalja, hogy a legtöbb helyen tényleg jobban élnek az emberek.

„Ha valami működik, ahhoz ragaszkodnak az emberek. Szeretik a nyugalmat, a kiszámíthatóságot. Más kérdés, hogy a hiteleket vissza is kell majd fizetni, és azt nem tudni, meddig szalad így a szekér”.

Hogyan lehet kormányt váltani?

„Nem hiszem, hogy a hagyományosam jobboldali, konzervatív vidéki Magyarországon a baloldalnak bármikor is többsége lehet, de az országos győzelemhez is legalább 30–35 százalékot kell elérnie a falvakban Ez volt a helyzet 2006-ban, akkor 30 százalékot hoztunk a községekben”

– mondta Gőgös Zoltán. Szerinte

a mostani helyzet sokkal rosszabb mint a 2006-os, mert jelenleg húsz százalék körül, de inkább az alatt teljesít vidéken az ellenzék. És amíg ez így marad, addig „biztosan nem lesz kormányváltás, akármi is történik a nagyvárosokban és Budapesten.”

Forrás

A jegyrendszer…

A jegyrendszer olyan bürokratikus gazdasági elosztási mód, amikor csak jegy (kupon, vócser, franciául voucher) ellenében lehet bizonyos termékekhez hozzájutni. A jegyrendszer a hiánygazdaságokra jellemző, vagyis amikor az alapvető termékekből (elsősorban az élelmiszerek, a ruházat, az üzemanyagok és a fűtőanyagok tartoznak ide) a rendelkezésre álló készletek mennyisége háború, külső gazdasági körülmény (például embargó, természeti katasztrófa) vagy más termelési nehézség (gyártói kapacitáshiány, alapanyaghiány) miatt tartósan kisebb a fizetőképes keresletnél.

Ilyenkor erkölcsileg és politikailag sem vállalható, hogy néhány gazdag ember teljes szükségletét kielégítsék, miközben a többségnek semmi sem jut, ezért bürokratikus úton kikapcsolják a piaci elosztást és több ember között osztják szét a meglevő termékmennyiséget. A szétosztandó termékek köre vagy csupán az állami tartalékokra terjed ki, és megmarad az elkülönült magánpiac és a magántermelés szférája, vagy a teljes termelés és a nemzetközi kereskedelem is adminisztratív irányítás alá kerül.

A nehezen hamisítható papíralapú vagy elektronikus jegy nem vásárolható meg pénzért,

hanem a munkahelyeken vagy a hivatalos hatóságoktól lehet személyesen hozzájutni. Sokszor a hatóságok bizonyos szociális feltételek teljesülése alapján (családi állapot, gyerekszám, életkor stb.) differenciálnak, azaz különböző mennyiségű termékre állapítanak meg jogosultságot. A jegyrendszert gyengíti, hogy a tapasztalatok szerint általában kialakul a jegyek és a jegyre kapható termékek – többnyire illegális – magánkereskedelme, ún. másodlagos piaca vagy feketepiaca. A XX. században szinte minden európai országban, de a világ sok más államában is bevezettek jegyrendszert hosszabb-rövidebb ideig, akár többször is. Az elnevezésük változott, mert a kormányok szégyellték, hogy ilyen gazdasági eszközhöz kell nyúlniuk: adagolásnak, elosztási rendszernek, gazdasági ésszerűsítésnek, adagkártyának, elosztási kvótának, egyéni táplálkozási-füzetnek, háborús könyvnek nevezték.Churchill például aggodalmaskodott a jegyrendszer elnevezés miatt, mert a szovjet elosztás rémét vélte benne felfedezni, ezért Angliában adagolás a jegyrendszer.

Magyarországon mindkét világháború alatt, a Tanácsköztársaság idején és 1951-ben is bevezették.

átver

Egy hozzászólás itt: “Gőgös Zoltán: simán be lehetne vezetni az alapvető termékekre vonatkozó élelmiszerjegyet!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.