Gyanúsak a magyar közbeszerzések

Az elmúlt években a magyarországi közbeszerzési szerződések 60 százalékát nem átlátható módon ítélték oda, a közbeszerzések 30 százalékánál nem volt verseny, azaz arra csak egy ajánlat érkezett – állapították meg a Corruption Research Center Budapest (CRCB) kutatói gyorselemzésükben.

A kutatók a 2005. január és 2018. augusztus között közzétett több mint 190 ezer közbeszerzési szerződés adatait vizsgálta. Az adathiányok, az EU-támogatás, a transzparencia, a versenyerősség és a korrupciós kockázatok szerint tekintették át a szerződéseket; a keretszerződéseket ezúttal nem vették figyelembe.

A választási években megugrik a megkötött közbeszerzési szerződések száma

– állapították meg a CRCB kutatói. Az európai uniós fejlesztési ciklusok hatása is nyomon követhető az EU-által finanszírozott szerződések arányával. A legutóbb 2016-ban nagymértékben visszaesett, majd 2017-2018-ban újra nőtt az uniós pénzből finanszírozott sikeres beszerzések aránya (13 százalékról 22 százalékra).

Egyre kevesebb az adathiányos szerződés, az olyan közbeszerzés, amelynek a főbb adatait (az ajánlatkérő és a nyertes neve, a szerződéses ár, a pályázók száma) nem tették közzé, de mintegy 20 százaléknál az elmúlt években hiányozott egy vagy több adat. A kutatók szerint az adathiányok egy része figyelmetlenségből, hanyagságból ered, míg másik része nem más, mint adateltitkolás. Ha az egyébként korrupt szereplők (ajánlatkérő, ajánlattevő) nem szeretnének lebukni, akkor jobb, ha kevés adatot tesznek közzé.

A piaci verseny erősítése és a korrupciós kockázatok csökkentése szempontjából nagyon fontos, hogy egy közbeszerzési pályázatról a piaci szereplők mindegyike tudomást szerezzen – olvasható az elemzésben. Ezért nem mindegy, hogy a közbeszerzést milyen eljárási formában bonyolítják le, a piaci szereplők egyenlő eséllyel értesülnek-e az üzleti lehetőségekről. A hirdetmény nélküli vagy korlátozott hozzáférést biztosító eljárások (például az összefoglaló tájékoztatóssal indulók) ugyanis könnyebben használhatók a verseny tudatos szűkítésére, összejátszásra, illetve a korrupt tranzakciók megvalósítására.

A közbeszerzések többsége már nem transzparens

A kutatók megállapítása szerint 2005-2009-ban a közbeszerzési eljárások eredményeként a megkötött szerződések 70-80 százalékát kötötték meg olyan eljárási rendben, amely transzparensnek tekinthető. Később, 2008 után ez az arány meredeken csökkent, a mélypontja 2011 májusára tehető (12 százalék). Ezt követően nőtt és 2012-2018 között nagy ingadozások mellett gyakorlatilag nem változott, 39-40 százalék körüli azon szerződések aránya, amelyeket transzparens, hirdetmény közzétételével induló eljárások nyomán kötöttek meg.

Gyakran csak egy pályázó volt

A kutatók verseny nélkül kötött szerződésnek tekintették azokat, amelyeket olyan eljárás nyomán kötötték, ahol csak egy pályázó volt. A vizsgált időszakban ezek aránya 30 százalék körül alakult az összes közbeszerzést tekintve, 2016-2017-ben némi javulást lehetett látni, de 2018-ban újra nőtt azon szerződések aránya, amelyeket nem előzött meg verseny – írták a kutatók.

(Forrás: napi.hu)

Kapcsolódó:

https://varosikurir.hu/kozbeszerzesek-a-penz-ketharmada-kormanykozeli-cegeke/