A munkáltató lekérheti a céges telefonok híváslistáját – amely egyébként is rendelkezésére állhat –, de az adatok felhasználásának szigorú szabályai vannak. Ha Dull Szabolcs esetében a lista tartalmi ellenőrzéséről őt előzetesen nem értesítették, az máris egy súlyos jogsértés. S hogy miként szivárgott ki a híváslista tartalma, csak újabb kérdéseket vet fel, mert az abszolút jogellenes.

Kirúgták Dull Szabolcsot, az Index főszerkesztőjét, mert üzleti titkokat szivárogtatott ki a konkurenciának, amiért Németországban szíjon vezették volna el a rendőrök

– nyilatkozta Bodolai László, a lapot tulajdonló alapítvány kuratóriumának elnöke napokban. Szerinte ráadásul vezető Dull baloldali politikusokkal egyeztetve szándékosan robbantotta szét az Indexet.

- Hirdetés -

Az Origo szerint az egyik pártpolitikus Dobrev Klára volt,

akivel az Altus számán folyamatosan tartotta a kapcsolatot. Mindez Dull híváslistájából derült ki – értesült a kormányhoz közeli portál. Ezzel kapcsolatban viszont súlyos aggályok merülnek fel: ki és milyen alapon használta fel a volt főszerkesztő híváslistáját, s az vajon miként kerülhetett az Origóhoz. Megjegyezzük: az Origónál az efféle csúsztatás már bevett gyakorlat, s felkészülten várják az esetleges ajtópereket és viselik a költségeket. A lényeg hangulatkeltés, a közvélemény befolyásolása.

Nézzük a jogi hátteret általában:

  • munkaszerződésben, írásos szabályzatban tisztázni kell, hogy a céges mobil használható-e magáncélra (eltérő megállapodás hiányában alapvetően nem),
  • ez akár megengedett, akár nem, a munkaadó hozzáférhet a tulajdonában levő készülékről kezdeményezett hívások listájához,
  • az eljárás rendjét azonban az alkalmazott számára is megismerhető adatvédelmi szabályzatban rögzíteni kell,
  • a lista tartalmi ellenőrzésének tényéről és arról, hogy a munkáltatónak a vizsgálódáshoz milyen jogos érdeke fűződik, a dolgozót előzetesen kötelező tájékoztatni,
  • amennyiben az érintett a mobilt magáncélra is használta – függetlenül attól, hogy erre volt-e engedélye –, és erről nyilatkozik, a híváslistát előzetesen át kell neki adni, lehetővé téve, hogy a magánbeszélgetések adatait felismerhetetlenné tegye,
  • ugyancsak közölni kell az adatkezelés feltételeit, illetve a jogorvoslati lehetőségeket.

Dióhéjban ezek a fő szabályok,

de miután nem tudjuk, hogy az Indexnél mi volt a rend – és azt sem, hogy az Origo nem blöffölt-e –, maradnak a kérdések. Ezek közül csak néhány:

    • van-e az Indexnél adatvédelmi szabályzat,
    • Dull Szabolcsot előzetesen tájékoztatták-e az ellenőrzésről, illetve arról, hogy ehhez az eljáráshoz a munkáltatónak milyen jogos érdeke fűződik,
    • lehetővé tették-e a magáncélú beszélgetések azonosítására alkalmas hívószámok törlését?

Ha valahol hibás a rendszer, az igen sokba kerülhet a kiadónak,

mert amennyiben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság jogsértést észlel, elég vastagon fog a ceruza. Kapott már cég egymilliós büntetést csupán azért, mert adatvédelmi szabályzat nélkül kutakodtak a dolgozónak kiadott laptopban és mobiltelefonban fellelhető információk között. A személyes adatokhoz fűződő jogok sérelmét viszont nem látták bizonyítottnak, de amennyiben ez is beigazolódik, vélhetően jóval nagyobb lett volna a bírság, és megnyílik akár a bírósági út is.

Az utolsó – nem kevésbé súlyos – kérdés pedig az,

ha Dull híváslistáját valóban felhasználták, az Index, mint munkáltató azzal adatkezelővé vált, és köteles érvényesíteni a célhoz kötöttség elvét.

Az azonban aligha legitim cél, hogy kormányközeli portálnak szivárogtassanak. Ami már nem is szivárogtatás, hanem egyenesen információs cunami, amiért biztosan nem a kirúgott főszerkesztő felel. Ebből pedig akár bírósági ügy lehet.

Forrás

cigireklám

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét