Az Orbán-kormány e heti abszurdja, hogy újabb intézkedéscsomaggal állt elő, aminek egyik eleme az, hogy csaknem minden megtakarításnál a kamatra kivetett 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) júliustól megfejelik a 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval (szocho). Az érintett befektetési jövedelmeknél ennek következtében 28 százalékra emelkedik a közteher.
„Mázli, hogy 86 liter pálinka főzése adómentes!”
A kormány egyre extrémebb intézkedésekkel szeretné elérni, hogy a lakosság a megtakarításaival a magyar államháztartás finanszírozását segítse.
A fő cél az, hogy a számlákon álló pénzek megmozduljanak, és ha már megmozdulnak, akkor ne más befektetési formák, hanem az állampapírok felé menjenek. A szándék régóta ismert, nyíltan vállalt, és most is egyértelmű abból, hogy az állampapírok továbbra is kamatadó- és szocho-mentesek maradnak. A 28 százalékos elvonás egyébként nem feltétlenül extra mértékű nemzetközi összehasonlításban, inkább csak az állampapírok ilyen mértékű erőltetése, általános előnybe hozása számít annak.
Az ingatlanalapok befektetési jegyeire sem vonatkozik a 13 százalékos teher, ennek eddig szakmai magyarázata nem jelent meg. Az általunk megkérdezett szakértők is csak találgatják az okát, de konszenzusos véleménynek tűnik, hogy a NER pilléreinek jelentős kitettsége van ezen a területen, ezért nem akarnak hozzányúlni.
Éljen és virágozzék a szabad pálinkafőzés! Ezt nyertük. Meg Mészáros Lőrincet, de azt tokkal-vonóval!
Mennyi lesz az annyi?
Nem az adóbevételek növelése a cél, kit érdekel, mennyit szedünk be?!
– így reagált Nagy Márton a befektetéseket és megtakarításokat sújtó 13 százalékos adóra a portfolio.hu tudósítása szerint. Nagyon nehéz megjósolni, hogy a 13 százalékos pluszteher valójában mennyi pénzt fog megmozgatni. Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, hogy a lakosság látra szóló betétállománya összesen 8000 milliárd forint körül van, és ebből 5-10 százalékot, azaz 400-800 milliárdot szeretnének aktivizálni (egyéb intézkedésekkel együtt).
A gazdaságfejlesztési miniszter tételesen ismertette a kormány legújabb pénzpiaci intézkedéseit, amivel a lakosságot drasztikusan elkezdte az állampapírok felé terelni.
Ugyanakkor a Magyar Bankszövetség felszólította a kabinetet, hogy az intézkedéseket minél előbb vizsgálja felül, lehetőség szerint azokat vonja vissza, ne vezesse be.
Nagy Márton: terelés….
A kormányzat négy gazdaságstratégiai döntést hozott meg, ezek összességében terelő funkciót látnak el – nyilatkozta az Indexnek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki azt is kiemelte, ez az intézkedéscsomag a lakosságot az állampapírok felé tereli három cél mentén:
„Ilyen inflációs közegben nem mindegy, hogy valaki a megtakarítását 1-2 vagy 10-15 százalékon kamatoztatja, 1 millió forintnál 100-150 ezer forint veszteség is lehet.”
Az államadósság önfinanszírozásának emelése:
„Az elmúlt másfél évben megtört az a tendencia, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok részaránya a teljes finanszírozáson belül emelkedne. Illetve az a trend is megszakadt, hogy a külföldi arány csökkent. Ez megállt, sőt kismértékben visszafordult, ami egyáltalán nem pozitív fejlemény. Vissza kell térni az önfinanszírozáshoz, ami azt jelenti, hogy magasabb belföldi részarány az elvárás.”
Bodnár Zoltán: Orbánék szemet vethetnek az emberek bankban őrzött pénzére
Fizesd nép az államadósságot….
„Közismert, hogy három adóteher érkezhet a tőkejövedelmekre. Most a kamatadóval foglalkozunk, ami alá a betétek, a kötvények és az állampapírok tartoznak, valamint az értékpapírlapok. Ezekre tevődik a 13 százalék plusz szociális hozzájárulás. Ugyanakkor ez a változás csak a mostantól érkező megtakarításokra vonatkozik, az új megtakarításokat érinti.
A lényeg: a kormány meghagyja az állampapíroknál a kamatadó- és a tranzakciómentességet. Tehát a hír most az, hogy maradt az adómentességük az állampapíroknak, amelyek attraktivitása így sokkal erősebb lesz.
Módosul a befektetési alapok szabályzása is. Itt két fontos változás van: az egyik, hogy az értékpapíralapok az eszközeinek legfeljebb 5 százalékát fektethetik be forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba.
„Hangsúlyozom: csak forintban, magyar állampapírt vásárolhatnak. Így itt is az állampapírok felé fordulnak majd az értékpapíralapok”
– magyarázta Nagy.
A trükk, amivel nokiás doboznyi húszezrest vehet fel bankszámlájáról (szinte) ingyen