Kedves kollégák, hagyjátok a csudába a módosító indítványokat a javíthatatlan törvényekhez! Más idők jönnek….

Egyéb nehézségek mellett a járvány idején a politikai véleményt sem könnyű kifejezni. Gyülekezni, demonstrálni pl. nem lehet. Persze érthető, ha ilyenkor nem ajánlatos a tömegrendezvény. Ráadásul a pénztárcánk ellen is valóságos merényletet jelentene. A szervezőket 1 millió forinttal, a résztvevőket pedig személyenként 500.000-rel büntethetik. Nem javaslom tehát, hogy valaki akár csupán a családjával sétálva tüntetésszerű magatartást tanúsítson, mondjuk hangosan kiabálva szidja az új alaptörvény-módosítást, miközben a gyerek papírzászlócskát lenget. Még félreérthetik, és az iszonyú summába kerül. Mindez az SZFE maszkját viselve kifejezetten ellenjavallt.

De akkor mit tehetünk?

Vagy próbáljuk megtalálni a dolog jó oldalát (nem lesz egyszerű!), vadászunk a pozitívumokra, vagy -az ellenzék számára ez a kötelező- a politizálás új eszközeit keressük meg.

A járvány közben is zúdulnak ránk a jó hírek. Az Izland elleni meccsen nemcsak úgy simán nyertünk, hanem, mint a miniszterelnök az egyedül helyes értelmezési keretet megadta:

„legyőztük a vikingeket, és a vikingeket harcban legyőzni nagy dicsőség.”

Szerintem a vízi gótok és a szarmaták ellen is jók lennénk….

A vírus ellen még nem annyira, de ott is feljövőben vagyunk. Kiszámoltam: szombatra már 148 százalékra nőtt az esély, hogy az egészségügy bírja a terhelést. Kedden a kormányfő bevallotta: ha így megy tovább, csupán 50 százalék esély van rá, hogy a kórházak el tudják látni a betegeket. Csütörtökön megtudtuk, hogy az esély immár 99 százalék. Ha tartjuk a tempót, – és miért ne tartanánk, lásd a vikingeket – újabb két nap alatt megint 49 százalékot teszünk rá az eredményre. Szerintem a siker titka az ingyen parkolás volt.

A másik jó hír, hogy Szíjjártó – akinek jobbulást kívánok – Camus Pestisét olvassa

Muszáj neki: a főnöke írta elő. Ez nemcsak a kambodzsaiaknak okoz megkönnyebbülést, akik a miniszteri vizit után kénytelenek voltak lezárni a fél országot. Én is várom a pillanatot, amikor eljut a könyv egyik híres mondatáig:

„Ezen a földön vannak ostorok és áldozatok is, és amennyire csak lehet, menekülnünk kell attól, hogy az ostorral tartsunk”.

Hétszentség, hogy ha ideér, azonnal kilép a kormányból.

Az is öröm, hogy felfegyverzett katonák masíroznak az utcán

Semjén miatt van az egész. Meg akarják akadályozni, hogy éjfél tájban belopakodjon a Parlamentbe egy-egy törvényjavaslattal a hóna alatt. Tudom, az otthoni gépéről is beküldhet bármit, de azt talán mégiscsak szégyellné a család előtt.

Nem volna helye ilyen nyegle viccelődésnek az új törvénytervek fölött, de hát én is túl akarom élni a sokkot. A Fidesz sem tesz mást. A saját túlélő csomagját rakja össze. Az eddigi magabiztos, lesajnáló mosoly az arcukra fagyott. Megcsapta őket a vereség lehetőségének hideg szele. Baj van a világgazdasággal, borúsabb lett számukra a nemzetközi szemhatár, egyre kapkodóbbak a járványkezelés mozdulatai. Csapdába akarják ejteni Európát, de közben csapdába estek maguk is. Kövér dühromai már kontrollálhatatlanok, Orbán kínos ellentmondásokba keveredik önmagával, Semjén szervilis mimikája mögül ki-kivillan a szűkölő félelem. Szegény Müller Cecília helyett mintha egy gép mondogatná monoton hangon a napi mantrát. Az ország retteg és dühöng.

Több és még több biztosíték kell, hogy megőrizhessék hatalmukat

Vagy ha az nem megy, legalább a vagyont. Ha az sem megy, legalább a szellemi-világnézeti befolyást, a lelkek feletti uralmat, ezzel a visszatérés lehetőségét. Erre jók a gyülekezési tilalmat kihasználó, gyáva és sunyi indítványok, a

„hosszú törvényjavaslatok éjszakája”,

mint a Transparency International igazgatója fogalmazta. A félelem, az éjszakai rémálmok verítékszaga árad belőlük.

Az interneten már 2490 forintért hirdetnek Covid túlélőcsomagot

Maszkok vannak benne, kesztyű és fertőtlenítő.

A Fidesz túlélőcsomagja még ennyibe se kerül (ha nem számoljuk a slepp eltartását), épp csak a jogon és tisztességen kell átgázolni értük. Benne hasonló tartalom: a kesztyű a bankrablók régi eszköze, most a közpénzlopás alkotmányos legalizálásához kell felhúzni.

A maszk mögött zajlik az intézmények és vagyonok átjátszása alapítványi kézbe, a kuratóriumokba vezényelt embereik bebetonozása. A fertőtlenítővel irtanák a veszélyesnek ítélt ideológiákat, mindent, ami ellentmondana egy bigott, kőkonzervatív újközépkor szellemének. Hogy erre emberek, a lehetséges örökbe fogadóktól megfosztott gyerekek sorsa megy rá – hát istenem! Megtartható viszont a keresztesháborúk logikájába kényszerített tábor harci tüze. Valakikkel csak kell pótolni a leváló értelmiséget! A választási törvény buherálása csak a biztonsági tartalék: ha tovább romlik a helyzet, a parlamenti vita során még számos disznóságot lehet a módosítókkal beleírni.

Már nem az a kérdés, ők mit akarnak. Azt tudjuk

A kérdés az, mit tehet a tüntetések szervezésétől megfosztott ellenzék. Ha felkészültünk volna a parlament elhagyására, most kellene megtenni. A helyzet már bőven itt tart, de a készültség nem. Előbb ki kell dolgozni a politika (és messze nem csak a képviselők, szakértők) finanszírozásának egyéb módjait, a választók erre képes körének részvállalásával, ahogy erre a szabad sajtó is rákényszerült. De ennek a stratégiának igen gyorsan elő kell állnia. Már nem elég a pártok együttműködése sem.

Ellenálló mozgalommá kell szélesülnünk, helyt adva civil közösségeknek, önkormányzatoknak, szakszervezeteknek egy közös keretben. Amellett, hogy a független sajtó teszi a dolgát, ennek a mozgalomnak szüksége van médiafelületre is, minimum online közösségek szervezett hálózatára. Ahogy a tavalyihoz hasonló látványos parlamenti akciókra is, ha már és amíg az ellenzék ott tartózkodik.

Kedves kollégák, hagyjátok a csudába a módosító indítványokat a javíthatatlan törvényekhez!

Más idők jönnek. Nincs terep sem a parlamentben, sem – egyelőre – az utcán. Új ellenzéki magatartáshoz, új eszközök kigondolásához kell az ötlet, a bátorság, a jellem ereje.

(A cikk eredetileg a Népszavában jelent meg, amit a szerző a Városi Kurírnak írt bevezetőjével közlünk.)

jofigyu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük