A kormánypropaganda szerint jelentősen nőtt az igazolt sportolók száma, különösen a taóból támogatható csapatsportágakban. Az összes versenyengedélyes sportoló száma 2017-ben meghaladta a félmillió főt, a látványsportágakban igazoltak száma pedig 155 ezerrel nőtt. Komoly probléma viszont, hogy mindkét adattal kapcsolatban erős kételyek merülnek fel.


Nem vitás, hogy a fideszes sportpolitika kezdete és a tao-támogatás bevezetése óta elköltött irgalmatlanul sok pénz eredményeként ma többen sportolnak Magyarországon, mint korábban. Legalábbis versenyszerűen biztosan. Ám a növekedés mértéke lelombozó az ígérthez képest. Akár a zászlóshajónak számító futball adatait vesszük, akár az összes igazolt sportoló számát nézzük valamennyi sportágban.

2017 őszén Szabó Tünde büszkén jelentette be, hogy a versenyengedélyes sportolók száma átlépte a félmilliót. Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy ez a szám a 2013 óta regisztrált összes sportolót jelenti. Legalábbis az Országos Sportegészségügyi Intézet tájékoztatása szerint a nyilvántartási rendszer 2013-as indulása óta ők összesen 500 798 sportolót regisztráltak.

2017-ben viszont egészen pontosan csak 394 806 sportorvosi engedélyt adtak ki, azaz legfeljebb ennyi érvényes versenyengedéllyel rendelkező sportolóval számolhatunk.

A vonatkozó törvény szerint ugyanis érvényes sportorvosi engedély nélkül még az edzések látogatása is tilos, a versenyzésről már nem is szólva.

A sikerszám még rosszabbul néz ki a korábbi remények tükrében. Simicskó István – az akkori sportért felelős államtitkár – 2015-ben még azt jósolta , hogy 2018-ra 500 000 utánpótláskorú igazolt sportoló lesz Magyarországon. Ehhez képest 2017-ben a felnőtteket és a szeniorokat is beleértve tudtunk százezerrel kevesebb érvényes igazolással/versenyengedéllyel rendelkező sportolót felmutatni.

Ami pedig a taós sportágakban elért növekedését illeti, annak több mint felét a labdarúgás adja. A hirdetések szerint nagy siker, hogy 2017-ben szűk 250 ezer igazolt játékossal dicsekedhetett a sportág, csakhogy 2014-ben még azt mondták, hogy a 350 ezres létszám a cél, méghozzá 2016-ig. 2014-ben 200 ezer játékos volt, azaz a két év alatt remélt 150 ezres növekedés helyett lett végül három év alatt 50 ezres. És az is hogyan.

Egyedül a csapatsportokra fordított közpénz mennyisége nőtt a vártnál is jobban

Miközben a statisztika elmaradt a tervektől, a sportra és különösen a taóból támogatható csapatsportokra fordított közpénz mennyisége megnőtt, messze felülmúlva a kormány várakozásait.

2016-ban például a becsült 64-69 milliárd forint helyett végül 113 milliárd forintnyi tao-támogatás jutott a sportra, összesen pedig már 522 milliárd forintnál járunk.

Még ez sem fejezi ki teljesen a programra költött közpénz mennyiségét. A taós beruházások ugyanis típusuktól függően a társasági adóból származó támogatáson felül 10, 30 vagy 50 százaléknyi önrész bevonását is igénylik, amit az esetek döntő többségében a helyi önkormányzat fizet, szintén közpénzből.

És persze az eltérített társasági adón kívül is mérhetetlenül sok állami pénz érkezett és érkezik a taós és nem taós sportágakba egyaránt, működési támogatásként és létesítmények fejlesztésére. A 2018-as év magyar állami költségvetése már 190 milliárd forint sporthoz kötődő költéssel tervez, a kieső társasági adóbevéteken felül.

Ebből mindössze 1 százalék (1,9 milliárd forint) jut a szabadidősportra, beleértve a diák- és hallgatói sportot is.

Hazudnak a focisták számáról is

A Fidesz sportpolitikájának legnagyobb büszkesége és leglátványosabb eredménye a labdarúgók számának ugrásszerű növekedése.

A kormány szerint 2017-ben csaknem negyedmillió igazolt focista volt Magyarországon, ami egyszerűen nem igaz.

Az adat az MLSZ 2016. június 1-i statisztikájából származik. Ekkor Magyarországon 167 818 ezer igazolt labdarúgó volt, az “igazolt” kifejezés általánosan bevett és hivatalosan is használt értelmében. Ebben a számban benne van mindenki, férfi és nő, az óvodásoktól a szeniorokig.

A maradék döntő többségét az úgynevezett “Bozsik intézményi regisztráltak” adják. Ebbe kategóriába azok az 4-14 éves gyerekek tartoznak, akik az oktatási intézményeknek szervezett Bozsik-program résztvevői, szemben az egyesületeknek szervezett Bozsik-programmal.

A Bozsik intézményi regisztráltak azonban nem igazolt játékosok, mivel nincs igazolásuk. Azért nincs, mert nem játszanak egyesületekben, az igazolás pedig pont azt jelenti a sportban, hogy az illető egy adott sportegyesület vagy sportklub tagja. Az intézményi regisztráltaknak ebből fakadóan versenyengedélye sem lehet, így nem is vehetnek részt az igazolt sportolóknak rendezett versenyeken.

A Bozsik-programon kívül, vagyis az U15-ös korosztálytól felfele lényegében alig volt növekedés a játékosok számában 2014 óta. Sőt még némi csökkenés is történt.

Ha az adatokat összevetjük az egyes korcsoportok népességével, akkor esetenként egészen hihetetlennek tűnő eredményt kapunk. Például a Nógrád megyében élő 9-10 éves fiúk 43 százaléka regisztrált…

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét