Száz évvel ezelőtt, 1916 januárjában Budapesten, egy Hold utcai lakásban nyílt meg a Magyar Zsidó Múzeum, ahol 1500 tárgy volt látható. Elsősorban zsidó szertartási tárgyak és a magyar zsidók történetét bemutató, történelmi relikviák.


Mit rejt a Magyar Zsidó Múzeum?

Az önálló gyülyteményt megelőzően, 1884-ben az Iparművészeti Múzeum a világon elsőként válogatott be judaikákat egy nagy nemzeti tárlat, a Történeti Ötvösmű Kiállítás tárgyai közé. 12 évvel később, a magyar honfoglalás ezeréves évfordulóját ünneplő Ezredéves Országos Kiállításon néhány darab  ezek közül újra látható volt.

Az 1930-as évekre elkészült a Magyar Zsidó Múzeum, közvetlenül Dohány utcai zsinagóga épülete mellé, annak stílusában. Fokozatosan a zsidó emlékezet megőrzésének új intézménye lett. A Dohány utcai zsinagógát 1859. szeptember 6-án avatták fel, a zsidó újév, Ros Hasana előtt, a zsinagógai naptár szerint 5619 elul hónap 7-én. Az 1930-as években, a zsidóságot diszkrimináló intézkedések nehézzé tették a múzeum létét.

Az ősök emlékei

A zsidó közösség ennek ellenére tovább bővítette az anyagot. Magánszemélyek és közösségek ajánlották fel a tárgyakat, hogy így közkinccsé tegyék. Amennyire a múzeum anyagi helyzete engedte, vásárlással is gyarapították az egyedülálló gyűjteményt.

Sajnos, a 1960-as években a tárgyakat újraleltározták, és elhagytak minden olyan információt, amely szerint a tárgyakat eredetileg használó, majd a gyűjteménynek ajándékozó közösségek, családok, magánszemélyek azonosíthatóak lehettek volna. A rendszerváltás után eltelt időszak kutatási eredményei alapján, a tárgyak történetének  egy részét sikerült rekonstruálni. Így ma már a tárgyakon keresztül újra felidézhetőek lettek az adományozók és a hajdanvolt zsidó közösségek emlékei.

A mai állandó kiállítás már a tárgyak eredetét, használatát is megérteti a látogatóval. Így megismerhetjük a magyarországi zsidók történetének és kultúrájának szinte minden rétegét. Mindazt, amit eleink örökségül, megőrzésre és továbbadásra érdemes  értékként hagytak ránk.

 Ma kezdőik az egyik legszebb zsidó ünnep, a hanuka

A makkabeusok, Mattitjahu főpap vezetésével i.e. 164-től,a  szír-görögök, és a hellenizálódott zsidók ellen vívták harcuka.  Három évi küzdelem után foglalták vissza a jeruzsálemi Szentélyt. A szellemi- és kultuszközpont újbóli birtokbavételekor két csodának is szemtanúi lehettek: egy sokkal erősebb sereg elleni győzelemnek és az olaj csodájának.

A talmudi legenda szerint, a Szentélyben álló menóra, a zsidóság legősibb jelképe, a hétágú gyertyatartó  lángjainak újragyújtásához csak egy napra elegendő szentel olajat találtak, de csoda történt, és az egy napi adag nyolc napig égett. Ezért a következő évben – a szentély és az oltár újraavatásának emlékére – elrendelték Hanukka a felavatás nyolc napjának ünnepélyes megtartását, minden évben . A zsinagógai naptár szerint ez  az idei évben december 12-én, kezdődik és nyolc napon át egészen december 20.-ig tart.

A nyolcágú hanukkai szertartási tárgy. Bármiből készülhet. Egyetlen szabály, hogy nyolc lángnak kell égnie, és a lángokat segédlángról kell meggyújtani (samesz), erre szolgál a kilencedik gyerty. A hanukkia elnevezés csak a héber nyelvújítás eredményeként született.

Prinner Gábor

levéltáros

Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár



HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét