Idén, 2018. december 2-án, a zsidó naptár szerint 5779. kiszlév hónap 25-én este kezdődik a Hanuka ünnepe és december 10-én estig tart. Az ünnep egy nevezetes, az időszámítás kezdete előtti 164. esztendőben keletkezett legendához kapcsolódik.
Use your ← → (arrow) keys to browse
Megosztás
Menóra vagy hanukkia?
A hajdani Szentélyben álló hétágú nagy menóra alakja a diaszporában a zsidóság szimbóluma lett. A nyolcágú hanukai menóra szertartási tárgy, amelyen a zsidó családok a nyolc estén egy-egy újabb gyertyát gyújtanak meg. Ez a menóra bármiből készülhet, egyetlen szabálya, hogy végül nyolc lángnak kell égnie. Fontos, hogy a lángokat segédlángról kell meggyújtani, erre szolgál a menórán a kilencedik mécses. A hanukia elnevezés csak a héber nyelvújítás eredményeként született. Az ünnep idején a családtagok megajándékozzák egymást, az estéket beszélgetéssel és – különösen a gyermekek örömére – kedves játékokkal töltik.
Ablakba helyezés
Hanuka ünnepe megemlékezés a csodáról, egyben a csoda hirdetése is. Az egyik gyakorlat szerint ezért a hanukai gyertyákat jól látható helyen, a bejárat bal oldalán kell meggyújtani, szemben a mezuzával (vallási jelkép az ajtófélfán, kis doboz, benne a legfőbb ima). Városokban elterjedtebb a másik változat, amely szerint a közterületre nyíló ablakban helyezzük el a menórát és ott gyújtjuk meg a lángokat – ezért találhatóak a Magyar Zsidó Múzeumban kiállított menórák is az ablakban.
Újrahasznosítás, a környezet védelme
A Múzeum gyűjteményének több hanukai menórája is házilag készített, eredetileg más célra gyártott tárgyakból összeállított darab, az újrahasznosítás – divatos idegen szóval recycling – jegyében. Felfedezhetünk közöttük ezüst étkészletből, bádog sütőformából, Tóravértből vagy lyuggatott rézlemezből készített menórákat is. Valamennyiben meggyújtható a nyolc láng, sorrendben, a középső segédlángról, hirdetve a csodát.
(Szerző: Prinner Gábor, Magyar zsidó Múzeum és levéltár)