Menóra vagy hanukkia?

A hajdani Szentélyben álló hétágú nagy menóra alakja a diaszporában a zsidóság szimbóluma lett. A nyolcágú hanukai menóra szertartási tárgy, amelyen a zsidó családok a nyolc estén egy-egy újabb gyertyát gyújtanak meg. Ez a menóra bármiből készülhet, egyetlen szabálya, hogy végül nyolc lángnak kell égnie. Fontos, hogy a lángokat segédlángról kell meggyújtani, erre szolgál a menórán a kilencedik mécses. A hanukia elnevezés csak a héber nyelvújítás eredményeként született. Az ünnep idején a családtagok megajándékozzák egymást, az estéket beszélgetéssel és – különösen a gyermekek örömére – kedves játékokkal töltik.

Ablakba helyezés

HanukkiaHanuka ünnepe megemlékezés a csodáról, egyben a csoda hirdetése is. Az egyik gyakorlat szerint ezért a hanukai gyertyákat jól látható helyen, a bejárat bal oldalán kell meggyújtani, szemben a mezuzával (vallási jelkép az ajtófélfán, kis doboz, benne a legfőbb ima). Városokban elterjedtebb a másik változat, amely szerint a közterületre nyíló ablakban helyezzük el a menórát és ott gyújtjuk meg a lángokat – ezért találhatóak a Magyar Zsidó Múzeumban kiállított menórák is az ablakban.
Újrahasznosítás, a környezet védelme

A Múzeum gyűjteményének több hanukai menórája is házilag készített, eredetileg más célra gyártott tárgyakból összeállított darab, az újrahasznosítás – divatos idegen szóval recycling – jegyében. Felfedezhetünk közöttük ezüst étkészletből, bádog sütőformából, Tóravértből vagy lyuggatott rézlemezből készített menórákat is. Valamennyiben meggyújtható a nyolc láng, sorrendben, a középső segédlángról, hirdetve a csodát.

(Szerző:  Prinner Gábor,  Magyar zsidó Múzeum és levéltár)

Kapcsolódó

Hanuka az egyik legszebb zsidó ünnep – A fény ünnepe december 12-20

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét