2019. december 22-én, a zsidó naptár szerint 5779. kiszlév hónap 25-én este kezdődik és nyolc napig tart Hanukka ünnepe.

Nem tórai, de mégis fontos ünnep

Hanukka felavatást, a jeruzsálemi Szentély újraavatását és újraszentelését jelenti, de megünneplését – a zsidó ünnepek nagy részétől eltérően – nem a Tóra parancsolja meg, a Talmudban olvasható rabbinikus határozat.
Az ünnep eredete az időszámításunk előtti 169 és 166 között megvívott makkabeus szabadságharc történetéhez vezet vissza, amikor a hellenizmus erőszakos terjesztése miatt a zsidó szellemi és vallási életet háttérbe szorították, a Szentélyben pogány kultuszoknak áldoztak.
Az ünnep nem a végül győzedelmesen megvívott szabadságharc politikai tartalmára utal, hanem arra az isteni csodára, amely a jeruzsálemi szentély újraavatásával kapcsolatban volt tapasztalható. A megszentségtelenített Szentélyben az egy napra elegendő rituálisan tiszta olívaolaj nyolc napig égett, addig, amíg az új olajat elkészíthették. Ennek a csodának az évfordulóján határozták el a rabbik, hogy minden évben, nyolc napon át meggyújtott fényekkel kell emlékezni a Szentély újraavatására, a zsidó szellemi élet megmenekülésére.
A szír-görögök (szeleukidák), valamint a hellenizálódott zsidók ellen vívták harcukat a Mattitjahu főpap vezette makkabeusok i.e. 164-től.

Három év harc után visszafoglalták a jeruzsálemi Szentélyt

A harcok ugyan még nem értek véget, de a kortársak két csodának is szemtanúi lehettek: egy jóval erősebb hadsereg elleni győzelemnek és az olaj csodájának. A talmudi legenda szerint a Szentélyben álló menóra lángjainak újragyújtásához csak egy napra elegendő olajat találtak, de csoda történt, és az egynapi adag nyolc napig égett. Ezért a következő évben a szentély és az oltár újraavatásának emlékére bölcseink elrendelték Hanukka (felavatás) nyolc napjának ünnepélyes megtartását.

Ablakba helyezés

Hanukka ünnepe megemlékezés a csodáról és a csoda hirdetése. Az egyik gyakorlat szerint ezért a hanukkai gyertyákat a bejárat bal oldalán, szemben a mezuzával  (az ajtófélfára helyett házi áldás) kell meggyújtani. Városokban elterjedtebb a másik változat, mely szerint a közterületre nyíló ablakban helyezzük el a menórát és gyújtjuk meg a lángokat – ezért helyeztük a Zsidó Múzeumban is a kiállított menórákat az ablakba.

A trenderli

A trenderli (pörgettyű) a gyerekek hanukkai játéka. A pörgettyű hossztengelye körül elhelyezkedő négy oldalán egy-egy héber betű van: A “Nész Gadol Haja Sam” = Nagy csoda történt ott kezdőbetűi. A játék szabályai jiddisül értelmezhetőek: Az N= nist (semmi), G= gánc (minden), H= halb (fele), S= stel ájn (betenni). Eszerint, akinek a pörgettyűje eldőlve N betűt mutat felfelé, az nem nyert semmit az asztal közepére helyezett mogyoróból, cukorkából stb. álló bankból, akinek G-t mutat, az elnyeri az egészet, akinek H-t, az a felét, és akinek S-t, annak újból kell a bankba tennie. Trenderli bármiből készülhet, Kelet-Európában szokás volt, hogy a gyerekek maguk öntötték ólomból.

Menóra vagy hanukkia?

Hanukkia

A hajdani Szentélyben álló hétágú nagy menóra alakja a diaszporában a zsidóság szimbóluma lett. A nyolcágú hanukkai menóra szertartási tárgy, bármiből készülhet, egyetlen szabálya, hogy nyolc lángnak kell égnie, és a lángokat segédlángról kell meggyújtani, erre szolgál a kilencedik mécses. A hanukkia elnevezés csak a héber nyelvújítás eredményeként született.

Vendégszerző: Prinner Gábor MZSML

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét