Hány hadosztálya van a Fidesznek?

“Az erős zászlóaljaknak mindig igazuk van“ – mondta állítólag Napóleon. A gondolat lényege másik változatban is közismert: Sztálinnak ajánlotta figyelmébe valaki talán a jaltai konferencián, hogy a pápával számolni kell az európai békekötés megalapozásához. Amire a generalisszimusz feltette a kérdést: „Hány hadosztálya van a pápának?“

Napóleon megbukott, Sztálin nevét pedig legszívesebben még Oroszországban is sokan kitörölnék a történelemből,

ámbár a mai napig nem kevesen vannak Napóleon-rajongók, és Sztálinra is sokan nosztalgiával emlékeznek a volt Szovjetunió területén, Grúziában egészen biztosan. És a diktátorok, az önkényurak, a maguk bölcsességét kivételesnek és különlegesnek képzelő politikusok bizonyára ismerik és (legalább titokban) példázatként emlegetik a két uralkodó hadfi sajátos politikai érvelését.

A Fidesz-seregek a T. Ház utolsó tavaszi ülésszakán

az erős zászlóaljak és hadosztályok módjára vitték győzelemre az Orbán-korszak három rendkívülien ocsmány javaslatát, amikor elfogadták az ún. pedofil-ellenes törvényt, a világörökségi területen levő önkormányzati lakások kisajátításának szabályait, a Fudan egyetem betelepítésének első jogi lépéseit, valamint (negyedikként) a már jóváhagyása pillanatában semmit érő, 2022-es költségvetési törvényt. Aztán mielőtt elvonultak volna jól megérdemelt pihenőjükre, még Debrecenben gyűltek össze három napos frakcióülésre – leginkább, hogy meghallgassák a miniszterelnök helyzetértékelését, és a soron következő választási hadjárat főbb irányelveit.

A derék honfiak Orbán Viktortól megtudhatták,

„az elmúlt egy évben súlyos nemzetközi válság volt, nemcsak egészségügyi, de gazdasági is, mely súlyosan érintette a családokat, szétzúzta a hagyományos emberi kapcsolatokat. Egyszerre volt tehát egészségügyi, gazdasági és szociális válság“

– idézte a Magyar Nemzet. Ámde

„Magyarország ezt a tripla válságot európai és világ-szinten is kiemelkedően jól kezelte, szerinte megnyertük az európai oltási versenyt, Európában Magyarországot tekintik a legjobban átoltott országnak.“

A miniszterelnök aztán nem bíbelődött sokat a fényes múlttal, annál inkább törődött a közeli jövendővel, merthogy mihamar választás lesz, fel kell készíteni a fideszes zász-lóaljakat a korteskedés gyúanyagával. Lesz tehát 200 ezer forintos minimálbér, lesz rendkívüli adóvisszatérítés, nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj második részlete, mindez még a választások előtt.

Szép! De van a dolognak némi visszája!

Orbán Viktor beszédében nem esett szó

  • a csaknem 30 ezer, a járványban elhunyt honfitársunkról,
  • a gazdasági visszaesés okozta veszteségekről,
  • a segítség nélkül maradt vállalkozókról és munkavállalókról,
  • a százezres munkanélküliségről és
  • a csillagászati államháztartási hiány révén is példátlanul gazdagodó családi és haveri kör ügyeiről.
  • No és persze nem esett szó a kifosztott önkormányzatokról,
  • a Keleti Nyitásnak nevezett szélhámosságról és
  • az Európai Unióhoz fűződő kapcsolataink vészes hanyatlásá-ról, és egyéb hitványságokról – (például az elesettek kitaszításáról az egészségügyi szolgáltatásokból, vagy az új főbíró különös kinevezéséről.)

A szép ígéretek teljesítésére a friss költségvetési törvény nem ígér fedezetet,

de hát Orbán szerint a növekedés pusztán akarat kérdése, mert a szorgalmas ország előteremti, ami kell. (Mellesleg úgyis mindegy, hogy mit ígér, mert az érintettek az adó-visszatérítést állítólag már február-márciusban megkapnák, amikor még nem tudható, mekkora (volt) az idei növekedés, sőt az sem, hogy kedvezményezettek mennyi adót fizetnek, amit majd visszakapnának. Vagyis süket duma az egész!)

Nem esett szó arról,

miként készíti fel a kormány az egészségügyet, az oktatási rendszert, az önkormányzatokat a járvány esetleges negyedik hullámára. A kormány nem kívánja újraszőni a rongyos szociális hálót, általában kimaradt a beszédből, hogy miként tervezi a kormány a nagy elosztási rendszerek, beleértve az állam hatékonyságá-nak növelését, működésének fejlesztését, s egyebeket. Még a fegyverkezésről sem hangzott el semmi biztató, pedig Orbán szerint erős hadsereg nélkül nem lehet erős az ország. (A jelek szerint ez talán nem a választókra jól ható választási programelem.)

Viszont a frakció minden bizonnyal rémülten (habár semmiképp sem félősen) hallgatta,

hogy mily szörnyű veszedelmek leselkednek országunkra:

“a járvány és a bevándorlás mellett a legnagyobb veszély, ami fenyegeti az országot az, ha Gyurcsány újra a hatalom közelébe kerül.“

Ez utóbbi témát aztán rendesen megcsócsálta a Fidesz elnöke, hadd készüljön a hallgatóság (no és persze a Fidesz hívők sokasága) a választási hadjáratra. Azt pedig mindenki magától is tudja, hogy a Fidesz seregeknek jut elég pénz a választási hadjáratra, megkapják a közszolgálati sajtó és a Fidesz uralta orgánumok támogatását, erős befolyásuk van a választási bizottságok, a rendőrség,az ügyészség, nem egyszer a bíró-ságok döntéseire. Övék az egész választási infrastruktúra.

A tétova választó,

akinek szavazatáért most irgalmatlan verseny folyik, talán azon tűnődik, ha a kalapját odatartja a csurgó alá, csurran-cseppen-e neki is valami az igért pénzesőből? Közben esetleg arra gondol, hogy Orbán Viktor 12 évi kormányzásának ideje alatt az ő élete miként változott?

  • Több lett-e a keresete és többet tud-e érte vásárolni a boltban?
  • Jobb iskolába járhatnak-e gyerekei, unokái?
  • Ha kór emészti, jó orvo-sok és gondos ápolók gyorsan segítik-e a gyógyulásban?
  • Van-e, biztosan lesz-e jól fizető munkája holnap is vagy közmunkásként tengődik majd?
  • Hiheti-e, amit lát és hall a tévében, vagy biztos lehet benne, hogy félrevezetik?
  • Látja-e, tudja-e, érzi-e, hogy a rendszer minden hamisságával és erőszakosságával a bőre alá kúszik, hogy veszélyben van a munkája, egészége, és személyes szabadsága – vagy éppen ellenkezőleg: úgy érzi, hogy Magyarország a világ legszebb, legjobb ország a Orbán uralma alatt?

Az ellenzéki összefogás programvázlatának első oldalán ezt olvashatja a

„TISZTELT VÁLASZTÓ!: Magyarország legfontosabb emberéhez fordulunk, hogy a véleményét kérjük hazánk jövőjével kapcsolatban: Önhöz. Önhöz, mert hisszük, hogy a következő kormány sikere attól függ, hogy milyen változást ér el az Ön életében és mindennapjaiban, milyen választ ad az Ön mindennapi kihívásaira és nehézségeire.“

No lám! Mondja a választó! A negyedik évben vagyunk, ismét én lettem a legfontosabb személy

E programvázlat nemigen izgalmas estéli olvasmány, de két szempontot mérlegelhet a választó: válaszokat találhat benne a saját életét feszegető problémák megoldására; és ha úgy tetszik bárki szavazópolgár hozzájárulhat formálásához, kidolgozásához a saját ötleteivel, véleményével. Ilyen eddig szervezetten nemigen volt. Nem találni a programban részletes elemzést Orbán Viktor és a Fidesz viselt dolgairól, (pedig lenne mit írni akár egy külön Fehér Könyvben), a program az ország dolgával foglalkozik, az-zal, hogy mi lenne a teendő, ha az ellenzéki csoportosulás megbízást kapna a nemzet-től új kormány megalakítására és a demokratikus jogállam, a 4. Köztársaság létrehozására.

A választó dolga a választás!

Ámde minden mérlegelés, szónoklat, közös program és előválasztás hibavaló munka lesz, ha az ellenzéki koalíció nem szerez teljes garanciát a választási folyamatának hiánytalan ellenőrzésére! Legutóbb, 2018-ban a tájékoztatási (vagy a szavazatszámláló?) rendszer egy-két órára csődöt mondott, majd a képernyőn hirtelen megjelent a Fidesz győzelme. A kormánypártok 50 százaléknál kisebb szavazataránnyal kétharmados többséget szereztek az Országgyűlésben.

Meglehet, a Fidesz azért hoz mostanában oly bátran égbekiáltóan orcátlan törvényeket, mert tudja, hogy a párt belső emberei uralják a választás teljes, hivatalos informatikai rendszerét, vagyis ez az a hadosztály, amely győzelemre viheti a Fideszt.

Lehetséges, hogy él és dolgozik valahol valamely választási szakember, aki már most ismeri a végeredményt?

Az ellenzék a rendszer és a folyamat ellenőrzéséből jottányit sem engedhet, mert e nélkül nincs esélye a győzelemre!

Ceterum censeo: ha Orbán Viktor győz a választásokon, kivezeti az országot az Európai Unióból!

Kapcsolódó

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük