A globális szegénység enyhítéséért végzett munkájáért három közgazdász, az indiai Abhijit Banerjee, a francia Esther Duflo és az amerikai Michael Kremer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat – jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.


Új megközelítés

A kilencmillió svéd korona (908 ezer dollár) pénzjutalommal járó díjat idén 51. alkalommal osztotta ki a Svéd Tudományos Akadémia. Az átadási ünnepséget december 10-én tartják Stockholmban.

Az akadémia indoklása szerint az idei kitüntetettek kísérleteik során új megközelítést alkalmaztak ahhoz, hogy megbízható válaszokat kapjanak arra, melyek a globális szegénység elleni küzdelem legjobb módozatai.

A közgazdasági Nobel-díjat, pontosabban a Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját, a svéd jegybank alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából 1968-ban. A díjat először 1969-ben ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

MKT főtitkár: a díjazott kutatók elismerése indokolt

Kiemelkedően fontos kutatásokért, a fejlesztési közgazdaságtanért és azon belül is a szegénység elleni küzdelemért ítélték oda az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat. Figyelemre méltó, hogy idén Esther Duflo személyében egy fiatal közgazdásznő is a kitüntetettek között van – mondta Hegedüs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) főtitkára, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója az MTI-nek.

Hegedüs Éva kiemelte: a közgazdasági kutatás egyik legfontosabb feladata, hogy kutatásaival, elemzéseivel, megoldási javaslataival segítse a gazdaságpolitikusokat, hogyan terjedjen ki a jólét a világ vagy akár egy-egy régió szegénység által sújtott területeire. Ennek a problémának a megoldására tettek kísérletet, saját empirikus tapasztalataikat is felhasználva, az idei Nobel-díjasok – jelezte.

Az egyik legkomolyabb kihívás

Rámutatott: a díjazott kutatók elismerése indokolt, akkor is, ha világszerte még százmilliók vagy akár milliárdok élnek napi egy dollárnál kevesebből. Az ő felzárkóztatásuk, gyarapodásuk, az életminőségük javítása az egyik legkomolyabb kihívás. Különösen fontos ez azért is, mert a klímaváltozás okozta változások a világ számos, amúgy is szegény területén még tovább növelhetik az élelmiszerhiányt és a szegénységet – jelezte az MKT főtitkára.

Hegedüs Éva rámutatott: az idei közgazdasági Nobel-emlékdíj kitüntetettjei ezen a téren, a világ legszegényebbjeinek a felzárkóztatása terén értek el nagyon ígéretes eredményeket. Bebizonyították, hogy a nagy globális programok helyett, vagy akár azokon belül helyi, lokális, kisebb fejlesztési programokkal, képzéssel, célzott segélyekkel hatékonyan és eredményesen lehet küzdeni hosszú távon is a szegénység ellen, és lehet jobb minőségű életet biztosítani a legszegényebbeknek is.

Kiemelte: ez a tapasztalat hasznos lehet nemcsak a legszegényebb afrikai vagy ázsiai országokban, de akár a mi régiónkban is. Nagyon fontos területe ez a közgazdaságtannak, a szakmának talán legszebb része, hogy mivel lehet „jobbá és igazságosabbá lehet tenni a világot” – hangsúlyozta rá Hegedüs Éva.

(Forrás: MTI)

megosztás

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét