Frissítve! „Haza csak ott van, hol jog is van, és a népnek nincs joga” 0 718

Fejtörő: be kell tartani az alkotmányellenes törvényeket?

Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán – mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden, nyilvános ülésen kihirdetett határozatában.


A tanácskozás demokratizmusa

Ellenzéki parlamenti képviselők, az Országgyűlés tagjainak több mint egynegyede fordult az Ab-hez azzal, hogy a testület semmisítse meg a két törvény december 12-én elfogadott rendelkezéseit, mert azok elfogadásának körülményei szerintük házszabályba és alaptörvénybe ütközőek, így közjogilag érvénytelenek. Az indítványban arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, továbbá a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött.

Az Ab elutasító döntésének indoklásában kiemelte: az Országgyűlés sok évszázados intézménye történeti alkotmányunk egyik legfontosabb vívmánya, törvényes és alkotmányos működése a jogállamiság és az alkotmányos hatalomgyakorlás egyik kulcsa.

Rámutatott: a demokratikus törvényhozás a tárgyalás elvén működik, két fő alapelve pedig a tanácskozás demokratizmusa és a többségi döntés elve.

Az Alkotmánybíróság kifejtette: előfordulhat, hogy a tanácskozás demokratizmusát védő szabályok egyes parlamenti frakciók visszaélésszerű magatartása miatt akadályozzák a törvényhozás észszerű működését, a döntések megszületését. Ez a parlamenti obstrukció, amikor egy parlamenti kisebbség politikai céljai, a parlamenti döntéshozatal ellehetetlenítése érdekében jogszerű lehetőségét rendeltetésével ellentétesen – a visszaélésszerű joggyakorlás határait feszegetve – használja ki, például felszólalásával húzza az időt.

A viták szabadsága nem korlátlan

Az Ab szerint a törvényhozás észszerű működésének biztosításához fűződő alkotmányos érdek igazolhatja azt a parlamenti törekvést, hogy a többségi döntés elve ne szenvedjen indokolatlan hátrányt a tanácskozás demokratizmusának elve miatt.

Emlékeztettek arra: a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapította, hogy a parlamentben folytatott viták szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalmakban, ám e szabadság nem korlátlan, a parlamenteknek jogukban áll cselekedni, amikor tagjaik a törvényhozás szokásos működésének rendjét megzavarják.

Az Ab leszögezte: az Országgyűlés hatékony, zavartalan működéséhez nyomós közérdek fűződik, a magyar szabályozásban ennek biztosítása és az intézmény méltóságának megőrzése az Országgyűlés elnökének joga és kötelezettsége, ennek ellátása érdekében kap az elnök rendészeti és fegyelmi jogkört.

Az Ab szerint jogellenes helyzet volt, ami azonnali megoldást követelt

Az Alkotmánybíróság szerint igazolható, hogy a törvényhozás zavartalan, demokratikus működése érdekében az obstrukciót megakadályozzák, az ilyen képviselői magatartásokat keretek között tartsák, fegyelmi előírásokkal szankcionálják.

Kitért arra is, hogy nem minősül obstrukciónak az a magatartás, amely jogszerűnek még formai értelemben sem nevezhető, és előidézhet olyan jogellenes helyzetet, amikor a rendeltetésszerű működés helyreállítása azonnali megoldást követel.

Az Ab a konkrét eset kapcsán felidézte: az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján ellenzéki és független képviselők az utat elállva lehetetlenné tették a feljutást az elnöki emelvényre. A házszabályi rendelkezések szövegéből azonban álláspontjuk szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető.

Továbbá igaz ugyan, hogy a parlamenti üléseken a törvény szerint egyidejűleg kettő, lehetőleg egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselőcsoporthoz tartozó jegyző teljesít szolgálatot. A vizsgált esetben azonban a két kormánypárti jegyző kijelölése nem visszaélésszerűen, hanem kényszerítő okok következtében történt, annak módja nem volt jogszabályok által kizárt, így nem tekinthető garanciális előírás megsértésének.

Nincs szabály a kártyás gépi szavazásról

A szavazások lebonyolításának az indítványozók által kifogásolt módjával kapcsolatban az Ab azt állapította meg, hogy egyrészt a szabályok nem írják elő a gépi szavazások „kártyás üzemmódban” történő lebonyolítását, másrészt pedig a képviselők felelősséggel tartoznak azért, hogy megfeleljenek – a többi között a személyes közreműködésre vonatkozó – elvárásoknak.

Az Ab rámutatott arra is, hogy Országgyűlés 2018. december 12-i ülése határozatképes volt, az indítványokban érintett törvények elfogadásakor a szükséges számú szavazatot leadták. Ezen túlmenően az indítványok a szavazások eredményével kapcsolatban csupán érdemi elbírálásra alkalmatlan felvetéseket, lehetőségeket fogalmaztak meg.

Mindezek alapján az Ab a támadott rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat a 15 alkotmánybíró egyhangú döntésével elutasította.

Az Ab határozatának szövege teljes terjedelmében elolvasható a testület honlapján.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul jogorvoslatért az MSZP-Párbeszéd

Az Ab épülete előtt tartott keddi sajtótájékoztatón az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó azt mondta, hogy

„a fideszes pártkatonákkal feltöltött” Alkotmánybíróság megint a magyar emberekkel, a magyar munkavállalókkal szemben döntött, csak a kormányt szolgálja ki.

Az ellenzéki képviselő azt kérte, hogy a szavazók az EP-választáson vegyék figyelembe, kik azok, akik valóban a magyar munkaerőt képviselik. A Fidesz-KDNP képviselői csak magukért képesek kiállni, az emberekért nem – tette hozzá.

Az Ab döntése gyáva megoldás

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője tanulságosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság egy nappal azután hozta meg döntését, hogy az Európai Bizottság bejelentette, vizsgálni fogja a rabszolgatörvényt.

Az Ab döntése ráadásul gyáva megoldás, mert kettéválasztották az ellenzék beadványát és csak a decemberi szavazás közjogi érvényességét vitató részről hoztak döntést, a tartalmi kritikákat egyáltalán nem vitatták

– fogalmazott.

Mint mondta, már csak az európai intézményekben bíznak, ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

Jobbik: ha a Fidesz hátba akar szúrni egy nemzetet, megteheti

Jakab Péter, az ellenzéki párt helyettes frakcióvezetője ezt az Alkotmánybíróság keddi határozatára reagálva közölte.

A Jobbik hangsúlyozta: se szabályosan elfogadott napirend, se szabályos ülésvezetés, se szavazókártya nem kellett a törvények elfogadásához, ezért kérdéses, hogy az Alkotmánybíróság kinek akar megfelelni, amikor

„asszisztál egy nemzet törvénytelen rabszolgasorba taszításához, a demokrácia felszámolásához”.

Hozzátették: a Jobbik bízik benne, hogy legalább az Európai Bizottság jelenleg is tartó vizsgálata eredményre vezet ebben az ügyben.

DK: felháborító az Alkotmánybíróság döntése

A Demokratikus Koalíció felháborítónak tartja az Alkotmánybíróság határozatát. Arató Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, továbbra is tiltakoznak a rabszolgatörvény ellen, a valódi hazafiaknak pedig nem egy fideszes „alaptörvény-bíróságra” van szükségük, hanem egy független szervezetre, amelyik méltósággal őrködik a jog és igazságosság megőrzése felett.

Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az ügyben. Arató Gergely közlése szerint a bizottság kérdéseket küldött a magyar kormánynak a túlóratörvényről és annak elfogadásáról, és vizsgálja azt is, a módosítások megfelelnek-e az uniós jognak.


(Forrás: MTI)

Kapcsolódó

Az eljárás egy fideszes bolhacirkusz

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legfrissebb cikkeink

Kálmán László: Miért szégyellje magát Gerő?

Az ATV baromi semlegessége – ellenzéki mivolta? – tudatában egy nappal azután, hogy a kormánymédia felnyomta Kálmán Olgát közösségi oldalára …

aurora

Első fokon pert nyert a Fővárosi Törvényszéken a 8. kerületi Auróra Közösségi Ház a Magyar Hírlap és a Pesti Srácok …

kover

Elvileg kijár egy házelnöknek a tisztelet, mondom: elvileg. Ám Kövér László, a magyar közszolga ebben is illiberális, vagyis mindent megtesz, …

Tudjátok, én balga még mindig hiszek abban, hogy ősszel az ország jelentős részében a Fidesz jelöltjével szemben egy ellenzéki alkalmas …

Pin It on Pinterest