A múlt hét óta tudjuk, hogy Magyarországon jó eséllyel a 2019-es európai parlamenti választások sem a valóságról szólnak majd. Ha a FIDESZ szándékai szerint alakulnak a dolgok, ismét studpid és hazug migráncsozás lesz.

A cél elérhető: szinte minden sajtótermék a kezükben van

A lakájmédia folyamatosan, fullba’ tolja a kretént. Értelmes szó a választók többségéhez nem tud eljutni. Az 1980-as évek Magyarországán a nyilvánosság, a közbeszéd sokkal magasabb szinten állt, mint mostanság.

Mint minden elnyomó rendszer, a FIDESZ-rezsim is azért monopolizálja a nyilvánosságot, hogy az érdemi politikai versenyt kizárja, és a valós történéseket a nyilvánosság kontrollja elől elrejtse. De mindennek van egy európai dimenziója is: mit veszít a magyar polgár azzal, ha kimarad azokból a vitákból, amelyeket az Európai Parlament megválasztása kapcsán az EU összes többi országában le fognak folytatni?

Az egységsugarú magyarral, különösen a vidékiekkel, a propaganda megint csak annyit közöl,

hogy jönnek a terroristák, és aki nem szavaz a FIDESZ-re, annak júniustól naponta ötször Mekka felé kell imádkoznia, a fiait lánynak, a lányokat meg fiúnak kell nevelnie, a kötelező fürdőruhadivat pedig a burkini lesz. Ezenközben Európa arról vitázik, hogy például:

  • mihez lehet kezdeni az évtizedek óta mélyülő társadalmi különbségekkel, lehet-e a neo-liberális piacgazdaságot újra szociális piacgazdasággá alakítani?
  • Hogyan lehet megreformálni az Európai Uniót – mindenek előtt a Tanácsot – úgy, hogy az Unió polgárai megértsék, és befolyásolhassák működését?
  • Hogyan lehet finanszírozni a közszolgáltatásokat, hogyan lehet együtt megadóztatni a multikat és a techcégeket, amelyekkel szemben ma még a nagy tagországok kormányai is esélytelenek?
  • Miként lehet reagálni arra, hogy a számítógépek forradalma és a mesterséges intelligencia terjedése következtében az élőmunka jelentősége és értéke folyamatosan csökken?
  • Hogyan lehet teljes foglalkoztatottságot elérni, és a termelésből származó jövedelmeket igazságosan elosztani akkor, amikor egyre több területen a gépek válnak uralkodóvá?
  • Hogyan lehet megmenteni a Föld klímáját, hogyan lehet 10-15 éven belül kiszállni a fosszilis energiából, és középtávon az atomból is, úgy, hogy ez ne járjon a szegényebbek számára elviselhetetlen következményekkel?
  • Mit lehet közösen tenni a globális biztonsági kihívásokkal, az autoriter rendszerekkel, a szélsőjobboldal EU-n belüli előretörésével, az EU-n kívüli és most már – kösz, FIDESZ – EU-n belüli, állami szereplők által terjesztett fake news pestissel? Hogyan lehet az internetet biztonságossá tenni a fogyasztók számára, és hogyan lehet a polgári demokrácia javára, nem pedig lerombolására használni?
  • Hogyan lehet megmenteni a világkereskedelmi rendszert, és elhárítani a fenyegető protekcionista hullámot úgy, hogy az a kevésbé fejlett országok számára is előnyös, és a környezet számára is fenntartható legyen, illetve ne járjon az európai szociális standardok elinflálódásával?
  • Miként lépjen fel az EU a nagyvilágban? Miként szerezzen gazdasági súlyának megfelelő politikai erőt, és hogy védje meg magát, amikor már nem számíthat az euro-atlanti szövetségre úgy, ahogy számíthatott rá az elmúlt hetven évben?

A magyar választó ezekről a kérdésekről nem hall,

leszámítva a maroknyi, jórészt Pesten hozzáférhető ellenzéki médium hardcore közönségét, meg azt a kevés „elvetemültet” aki az internet rengeteg szemete között naponta megküzd azért, hogy olvashasson igényes sajtót, megszerzi a külföldi lapokat, és nem elégszik meg a szokásos bárgyú clickbait-tel, amit tízből kilenc sajtótermék naponta eléje borít. Ez pedig oda vezet, hogy a magyar választók tömegeinek 15 év EU tagság után sem lesz fogalma arról, hogy „Brüsszel” tulajdonképpen mi. Hogy Magyarország miért tag, és hogy miért abszolút létfontosságú, hogy az is maradjon.

Aki pedig nem érti az EU-t, az beleszólni sem tud

Ugyan Magyarország hatalmas szerencséjére az Unió úgy van kitalálva, hogy a az integráció azokat is magával tudja húzni, akik értelmes politikai gondolatok, közigazgatási szakértelem, erőforrások híján képtelenek lennének bármire. De csak egy határig. Aki az EU-hoz tartósan nem akar és nem is tud hozzátenni, az minimum marginalizálódik. Örök lúzerrá válik, és mire felébred, azt érzi majd, hogy az egész rendszer ellene dolgozik.

Magyarország már elindult ezen a lejtőn

A kormány EU-ellenes plakátkampánya újabb lépés abba az irányba, hogy az ország az értelmes közbeszéd híján belemerevedjen a végletes elhülyülés állapotába. Amíg hamarosan el nem jut oda, hogy nem csak a kormánya, az államigazgatása, hanem a polgárai is képtelenek lesznek résztvenni bármilyen értelmes európai vitában.

A Brexit sem a népszavazással kezdődött, hanem a banángörbület tabloid-legendájával, és a szándékosan hülyeségeket ontó politikusokkal. Ezért akkora baj, ha az átlag magyar képes elhinni, hogy az EP-kampány a migrációról szól.

Forrás

Kapcsolódó

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét