Európa tavainak ékessége a vízi közlekedés. Ez alól az általános turisztikai szabály alól Balaton sem lehet kivétel. Különösen úgy nem, hogy az állam magántulajdonú yacht kikötők építését közpénzből milliárdokkal támogatja.

Kronológia:

  • 2008. Az állam ingyenesen, 1,42 md forint tőkeemelési kötelezettséggel, 21 Balaton
    parti önkormányzat tulajdonába adja az addigi állami tulajdonú BAHART-ot.
  • 2019. Az állam, az 1,42 md forint tőkeemelési kötelezettség elengedése fejében 35% tulajdonrészt szerez a BAHART-ban.
  • 2019. augusztus, az állam 6,6 md forint tőkeemeléssel 75% tulajdonrészt, kizárólagos
    többségi tulajdont szerez a BAHART-ban.
  • 2020. április 3, a BAHART reorganizációs tervet hoz nyilvánosságra, amiről május 6.-ig
    várja a kissebségi tulajdonos önkormányzatok véleményét.

A reorganizációs terv

– alapindok a profiltisztítás, hatékonyságnövelés, koronavírus járvány

  • A vitorlás üzletág kiszervezése-bérbeadása, (ami teljeséggel BAHART profil)
  • Hajókikötők megszüntetése (B.kenese, B.akali, B.udvari, Csopak)
  • Hajójáratok megszüntetése (pl.Siófok-B.füred, Fonyód-Badacsony, B.szemes-Tihany)
  • Sétahajók megszüntetése (Alsóörs, B.kenese, B.szemes, Csopak)
  • Ingatlaneladások (campingek, hotelek stb.)
  • Hajók eladása
  • 65 munkahely megszüntetése (300 milliós éves megtakarítás)

A legfőbb indok, a járvány miatti bevételkiesések pótlása

Ez az érv elfogadhatatlan, mert a járványnak egyszer vége lesz, az egyszeri bevételt jelentő vagyonelemek eladása a járvány elmúltával nem szerezhetőek vissza. A járvány gazdasági negatívumait a munkahelyek megmentését, a bevételkieséseket adókedvezmények formájában a kormány gazdaságot mentő akcióterve ellensúlyozza, különösen egy állami többségi tulajdonú cég esetében. (pl. a kikötőbérlőktől beszedett idegenforgalmi adót, a BAHART-nak nem kell tovább fizetnie az állam felé) Tavaly, a 6,6 md forintos állami tőkeemeléskor a balatoni hajózás teljes megújulásáról volt szó.

Hová lett a 6,6 md tőkeemelés?

Mire költötte a BAHART? Vagy meg sem kapta, az egész látványakció arra kellett, hogy a 21 önkormányzatot, akik a Balaton part lakóit képviselik az állam kizárja a döntéshozatalból?

Európa tavainak ékessége a vízi közlekedés.

Ez alól az általános turisztikai szabály alól Balaton sem lehet kivétel. Különösen úgy nem, hogy az állam magántulajdonú yacht kikötők építését – amik csak kevés és gazdag embernek nyújtanak kikapcsolódást, közpénzből milliárdokkal támogatja- miközben pénzhiányra hivatkozva, mindenki számára elérhető közszolgáltatást sorvaszt el. A kikötök eladása, a hajójáratok megszüntetése csökkenti a Balaton és a part menti települések turisztikai versenyképességét. A járatokon az érdeklődés hiánya a szolgáltatások alacsony színvonalával, és a turisztikai attrakciók, programok hiányával magyarázhatók. Ezek átgondolt stratégiával orvosolhatóak. A legkevésbé szakmai megoldás a járatok megszüntetése és a kikötők eladása.

A vitorláskikötő ágazat mindig is nyereséges volt

A 11 kikötő 1800 helyének idei bérbeadási bevétele 967 millió forint, amely összeg április 1.-én -függetlenül a szolgáltatások korlátozásától- realizálódott, ugyanis aki eddig nem fizette meg a bérleti díjat, bontják a szerződését.

A BAHART 2023. december 31-ig, tehát három év alatt 2,2-2,8 md forint bevételre számít

azoktól a bérlőktől, akik a BAHART helyett az 1800 bérlőnek bérbe adja a kikötőhelyeket. Ha következő három évben marad a 967 millió ft bevétel a mostani konstrukcióban, akkor az 2,9 md forintot jelent a cégnek. Az új konstrukcióban csak maximum 2,8 md-ot, de lehet, hogy csak 2,2 md-ot, és hol van még a bérlő-bérbeadók nyeresége? Egy gazdasági folyamatba új, teljesen felesleges szereplőt bevonni értelmetlen, árdrágító, költségnövelő tényező. Ilyen döntéseket nem gazdasági, kizárólag politikai okokból szokványos meghozni.

A folyamatnak nyilván kiemelt része van a Balaton és környéke új tulajdonosi struktúrájának kialakításában.

A fentiek miatt, mint az a parlamenti képviselő, aki 2008-ban támogatta a Balaton parti önkormányzatok tulajdonhoz jutását, (de nem értett egyet az 1,42 md forintnyi tőkeemelési kötelezettséggel, mert az önkormányzatok forráselvonására számítani lehetett) kérem a huszonegy részvénytulajdonos önkormányzat vezetőit a polgármestereket, hogy a BAHART reorganizációs tervét, mint az önkormányzatok és a balatoni polgárok jog és tulajdonfosztásának az eszközét ne támogassák, elfogadása ellen a leghatározottabban tiltakozzanak, és erre buzdítsák településeik polgárait is.

figyu

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét