Hernádi Judit Jászai Mari-díjas színésznő, a közelmúltban a Magyar Narancsnak adott interjút. A művésznő beszélt színházi szerepeiről, a színpadi mű megszületésének a folyamatáról, s elmondta véleményét napjaink közéletéről is. Mindezt, ahogyan tőle megszokhattuk, szókimondóan, kendőzetlenül tette.


Hernádi egy 1990-előtti Don Carlos színreviteléről érdekes történetet mesélt el. Korábban egy másik interjúban már kitért arra, mennyire nem szerette azt az előadást, mert az egész koncepció csak egy Kádár felé tett gesztus volt:

“Nem szeretnék visszafelé rúgni, rég volt, mindegy is. Röviden annyi történt, hogy, ugye, Fülöp és Carlos viszonyáról van szó, és ebben az előadásban Fülöp királynak kellett igazat adni. Lehet, hogy én kezdtem el kádározni a próbák során emiatt, már nem emlékszem, de végül oda jutottunk, hogy a rendezőnek, akit nagyra tartok és igen szeretek, tele lehetett a hócipője velem, szóval ő azt mondta, hogy igen, szerinte Kádár Jánosnak igaza van. Vannak korszakok, amikor be kell nyalnunk valakinek, hát, ennyi. Én nem nyalok be szívesen. Emlékszem, akkoriban épp egy nagyon ellenzéki fiúval jártam, és nagyon nagy volt a szám. Igaz, ez megmaradt. Nem az ellenzéki fiú, hanem a nagy szám.”

A színésznő elmondta, hogy a nagy szájának a Kádár-korszakban semmilyen kockázatát nem érzékelte.

Hozzátette, mindig nagyon hangos volt, és ez megvédte. Úgy véli, tulajdonképpen ignorálták a megnyilvánulásait:

“Amikor járt a pofám, egyszerűen nem vettek tudomásul. Elmentek mellettem, vagy elintézték annyival, hogy ez hülye. Sokszor a nagy szájam mentett meg. De nem voltam ellenálló, az ellenzékhez nem sok közöm volt. Mondjuk, ők sem kértek belőlem. Magánzó voltam és vagyok, de azt is láttam, hogy ők is nehezen nyílnak. Nem voltak befogadók, de hát én sem vertem nagyon az ajtót.”

Köztudott, hogy Hernádi a mai hatalom egyik kritikusa,

nem megy a szomszédba segítséget kérni akkor, amikor Orbán rendszeréről mond véleményt. Félelem nélkül ki mer állni, nem tart a megtorlástól:

“Én mi a túrót védjek? Egyetlenegy valami van, amit igenis védeni akarok, és az a gyerekem, aki ráadásul kint van a placcon (Tarján Zsófia, a Honeybeast énekesnője – a szerk.). Nem vagyok ettől óvatosabb, de azért az jó, hogy a családból csak én vagyok kitiltva a köztévéből. Nemrég hívott egy kollégám, hogy szerepeljek a szilveszteri tévéműsorban. Nagyon kedvesen kért, én meg visszakérdeztem, biztos-e abban, hogy ezt fentről engedni fogják. Azt tanácsoltam, kérdezzen rá, és hívjon vissza. Így is tett. Azzal hívott vissza, hogy hát nagyon sajnálja, de ez tényleg nem fog menni. Persze azt sosem ismernék el, hogy van ilyen lista. Azt mondanák, hogy ez nívóbeli kérdés. Még szerencse, hogy épp akkoriban kaptam meg a Színikritikusok Díját, amikor lezajlott ez a beszélgetés.”

Az Origo szerint Kálid, Gálvölgyi, Hernádi “közepesen ismert és sikeresnek nehezen nevezhető színész”

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét