Azt, hogy érzelmileg mit jelent a “nigger” kifejezés egy olyan világban, ahol hatvan éve még simán akasztottak feketéket, “A komornyik” című filmből értettem meg.

Otthon rengetegen “liberális szélsőségnek” gondolják,

ahogyan az angolszász világban kezelik ezt a kérdést és a feketék érzékenységét egyáltalán. Ez valahol érthető is – mert fogalmuk sincsen arról, hogy mit bírálnak. Paul Robeson, az egyik legnagyobb példaképem, például azért lett az ötvenes években kommunista, mert amikor Moszkvában járt, senki se különböztette meg a bőrszíne miatt. (No, nem ezért a példaképem 🙂 )

Látod, te azon akadsz fel, hogy ő miért támogatta az oroszokat – mert neked ezzel kapcsolatban vannak mély ismereteid, ahogyan neki, egy szökött rabszolga fiának (!) a faji megkülönböztetéssel kapcsolatban voltak…

Azt mondod ez a múlt?

Ne feledjük, hogy Dél-Afrikában huszonöt éve (!!!) még külön helyek voltak feketéknek és fehéreknek fenntartva… Így történhet meg aztán, hogy amikor .50 cent Magyarországra látogat, meglát egy “Negro” nevű cukorkát egy fekete emberrel (kéményseprő) a csomagolásán és kitöri a frász. Mint ahogy minket is kitör a frász egy horogkeresztes ruhadarab láttán. Hogy a “Negro” nálunk nem támadó kifejezés? De hát a horogkereszt eredeti jelentése is jó szerencse, szentség, béke és halhatatlanság volt…

Egy szó, mint száz, ezek a “liberális szélsőségek” csak tudás és megértés hiányában tűnnek furcsának

De miért is ne hívnék valakit romának, ha a cigány – korábbi élményei alapján – bántó a számára? Miért ne hívnám afrikai-amerikainak, ha ő ettől komfortosabban érzi magát? Miért ne fogadhatnám el, hogy valakinek egy kifejezés vagy cselekedet többet jelent, mint nekem? Nem én vagyok a világ közepe. Nem nekik hozzám, hanem nekünk egymáshoz kell alkalmazkodnunk.

Forrás

Kapcsolódó

Bokros Lajos: Hogyan szavazhat meg egy német náci ihletésű törvényeket?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét