A karácsonyi könyvvásárra jelent meg Spiró György legújabb regénye, a Kőbéka. A könyv keserű szatíra Magyarországról.  A jelenkori magyar próza egyik legnagyobb alakjával – ahogy arról a Városi Kurír  már beszámolt – a HVG készített interjút, A olvasóink számára is érdekes lehet, hogyan látja egy íróember a világunkat, a hazai közélet állapotát. Munkatársunk elkészítette az interjú újabb kivonatát.



Nem a munka, hanem a rablás a vagyonszerzés útja

Spiró szerint hazánkban nem új az a mentalitás, hogy nem munkával, hanem rablással lehet vagyont szerezni, hisz’ gyakorlat volt a Horthy – korszakban, és a háború után egyaránt:

“Ebből a hosszú, másfél évszázados folyamatból született meg nálunk-ironikus módon már a rendszerváltás után-a szovjet embertípus, amelynek jellemzője az önfeladó, erőszakos kollektivizmus. a közöny, az engedelmesség, a hiszékenység.”

Orbán uralkodása alatt létrejött egy félfeudális államkapitalizmus, amilyen a világ számos országában hasonlóan működik:

“Mindenhol, ahol a polgári forradalom nem tudta teljesen megsemmisíteni a feudális struktúrákat, ahol tovább él a jobbágymentalitás. Évszázados tapasztalat az ilyen térségekben, hogy csak önfeladással, hajbókolással lehet túlélni, és az állam képviselőihez kell dörgölőzni.”

Spiró meglepődött azon, hogy a kilencvenes évek elejétől nálunk még hogyhogy nincs diktatúra.:

“Ezzel a hosszú átmenettel nyertünk több mint húsz tűrhető évet. Persze nem mindenki, mert tömegek szakadtak le rögtön a rendszerváltás után, őket minden kormány a sorsukra hagyta.”



A nyugat bérmunkásai vagyunk

Az író úgy gondolja, hogy továbbra is a Nyugat bérmunkásai vagyunk, a Fidesz éppúgy a tenyerén hordja őket, mint a szocialisták:

“De lassan mégis csúszunk lefelé. Távolabb kerültünk Európától, mint a reformkor óta bármikor. Még a szocializmusban is több, nemzetközi szintű újítás volt lehetséges Magyarországon, mint most.”

Spiró a magyar társadalmat nagyon elmeszesedettnek, begyepesedettnek látja. Többek között ezzel magyarázza, hogy a Fidesz a menekültekkel riogatásból ilyen hosszú ideig meg tud élni:

“Egy újra jobbágyosított társadalmat könnyű ellenségképpel ellátni.” /…/ “De minden babona csak addig tart, amíg a szavazók viszonylag jól élnek. Akik Magyarországon nagyon rosszul élnek, a társadalom negyven százaléka, azok nem szavaznak, ezért is vehetik a semmibe az érdekeiket.”

Az író úgy véli, az Orbán-rezsimmel szembeni türelem akkor ér véget, ha a szavazó népesség is rosszabbul fog élni. Ugyanígy működött a Kádár – rendszer:

“A vezetők pontosan tudták, a maiak is tudják, mit tesznek, és mi folyik. Nekik az a dolguk, hogy cinikusak legyenek, nekünk pedig az, hogy védekezzünk.”

Spiró az ellenzék esélyeit eléggé reménytelennek látja

“Hiába beszél az ellenzék jobb oktatásról, normális egészségügyről, amíg a katasztrófa messze van, nincs mozgósító ereje. Az összeomlásig elműködgetnek a több rendszer óta bevált egyéni furfangok, a magánrendelés, a hálapénz.”

Regényében a megmérgezett magyar ugarról ír. Hogy milyen jövő vár hazánkra néhány évtized múlva, abban igencsak bizonytalan:

“Író vagyok, nem jós. Globális világban élünk, és kalkulálhatatlanul sokismeretlenes az egyenlet.”



1 hozzászólás

  1. .az “önkényuralom” létéhez,, fennmaradásához szükséges néhány emberi attitűd.: – gyávaság, kapzsiság, butaság, irígység, közömbösség, félelem, gyűlölet, farizeusság, gőg, sumákság, hatalomvágy, pénzéhség, erőszakosság, elvtelenség, erkölcstelenség, nagyravágyás, ..s minden más amelyből egy diktatúra a maga számára hasznot húzhat. Ezért, mindenki, így v. úgy, elszenvedői és haszonélvezői egyaránt, a saját attitűdje okán fennmaradásának támogatója.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét