Hogyan lett a pogány Vajkból Szent István?

Ezer évvel később Magyarország úgynevezett születésnapján – ami persze nem valós esemény – a kortárs politikusok mindegyike azt a mondatot adja, képzeli az első magyar király szájába, amit csak nem szégyell.

És hogy nincs új a nap alatt. Nyugi, 85 évvel ezelőtt egy már letűnt kor potentátjai ugyanígy közvetítették Szent István “üzeneteit”…

“A Krisztus születése után számított ezredik évet akkoriban úgy várták némelyek, mint
Krisztus földi uralmának végét , mely után összedől a világ s következik az örök boldog
mennyei ország azok számára, kik halálos bűn nélkül, sőt erkölcsi erényekkel ékeskedve, krisztusi szentségekkel Isten fiaivá és örööseiveé fogadva, megszentelve lépték át a földi és örök élet küszöbét. Ez a várakozás is elősegíthette azt a clunyi korszellemet, mely egy francia bencés monostorból kiindulva fél Európát betöltötte a Clunyitől vezetett monostorok százaival és szentekké nevelt e korban püspököket, szerzeteseket s világiakat, több fejedelmet – írta 1937. augusztus 20-ra a Délmagyarország hasábjain Dr. Erdélyi László, a szegedi egyetem rektora.

Szent Istvánnak kitűnő s közel álló mintája volt sógora, t. i. feleségének, a szentéletű
Gizellának testvére Szent Henrik bajor herceg és 1002 — 1024 közt német király, római
császár. Följegyezték róla, hogy ez a Szent Henrik térítette krisztusi hitre az ifjú magyar fejdelmet, mikor ez megkérte a bajor Gizella hercegkisasszony kezét. Ám ez alig hihető, mert Istvánnak anyja Sarolt, a keresztény Gyula leánya, már 972-ben rávette férjét Gyészát a keresztény hithirdetők befogadására, s az akkor érkezett bajor papok keresztségét Gyésza is felvette ötezer magyarfő –
emberrel együtt. Ez a Sarolt, kiről életében megírta Szent Adalbert prágai püspök, hogy
„Az egész országot kezében tartotta, férjét s ami férjéé volt, kormányozta, kinek vezetése alatt a kereszténység megkezdődött”, nem várt sokat, hanem mindjárt (980 k.) megkereszteltette fiát Szent István első vértanú nevére.

Valami tizenöt évvel a keresztelés után kérték nőül István számára a bajor Gizellát.

Figyelemre méltó, hogy Erdélyi László rektor megemlíti, hogy Vajk a keresztségben Szent István első vértanú nevét kapta.

Szent István egyike volt a jeruzsálemi keresztény község első hét diakónusának, akiket a hívők Kr. u. 36-ban az apostolok segédeivé választottak. A jeruzsálemi görög nyelvű zsinagóga elöljárói a szanhedrin elé állították, és amikor itt is nyíltan hirdette Jézus istenségét, a csőcselék megrohanta, kihurcolta a városból és agyonkövezte. A kapu, amelyen végső útjára indult, Jeruzsálemben ma is az István-kapu nevet viseli.

I. István király ismert és kiemelkedő személynek számít a magyar történelemben

Ám nincs bizonyíték arra, hogy Istvánnak már életében és az Árpád-korban is, a maihoz hasonló kultusza lett volna, erre utal ugyanis, hogy az első őt követő István csak a 12. században élt. A figyelem csak a halálát követő zavaros évtizedek után fordult felé. A szentté avatását már a 11. század végén kezdeményezte az akkori magyar király, a későbbi Szent László. A szertartást pápai engedéllyel végezték. László és az akkori pápa, VII. Gergely több alkalommal érintkeztek egymással, amit hiteles vatikáni források is bizonyítanak. Az a levél azonban nem maradt fenn, amiben Szent László a pápai engedélyt kérelmezte István szentté avatáshoz, ám Szent Gellért püspök írása megőrizte a pápai engedélyét, amely írás így szól:

„emeljék fel azok testét, akik Pannóniában a hit magvát elvetették, és az országot a hit hirdetésével öntözték, hogy őket a legnagyobb tiszteletben tartsák és méltó tisztelettel illessék.”

Ez azt jelentette, hogy István sírját megbontják, testét pedig az oltárra emelik.

A szertartásra háromnapos böjtöt és imát követően szentmise keretében került sor. A ceremónia augusztus 15-re, Nagyboldogasszony napjára volt kitűzve, de István koporsóját nem tudták kinyitni. A legenda szerint ehhez Salamont szabadon kellett bocsátani. Végül csak öt nap múlva tudták felnyitni a koporsót. A koporsó felnyitását csodás gyógyulások követték, amit Kristó tömegpszichózissal vagy elragadtatással magyaráz. A legenda szerint koporsót rózsaszínű víz töltötte ki, és a maradványok balzsamillatúak voltak.

1083. augusztus 20-án László az első magyar királyt, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében István király ezüstládába zárt ereklyéivel a székesfehérvári királyi bazilika oltárára emeltette, ami a szentté avatását jelentette.

Ugyanezen a napon avatták szentté Imre herceget és Gellért püspököt is.

RIMA
A Koh-i-Noor manufaktúra ceruza reklámja, felette a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű reklámja (1937). Fotó: Fortepan / Danassy Károly

855 évvel később

Budapest, 1937., augusztus 21.
Horthy Miklós kormányzó gyors gyógyulását hátráltatta az a torokgyulladás, amely pénteken lépett fel. A torokgyulladás következtében a láz 39.1 fokra emelkedett. A szombat reggeli hőmérséklet 37.3 fok volt, érverés 64, a közérzet kielégítő.

120 ezer idegen Budapest Szent István-ünnepén

Budapest, 1937., augusztus 21.
Csodálatosan szép pompában ünnepelte meg Szent István napját Budapest, amelynek uccáin reggeltől a késő éjszakai órákig hullámzott az ünneplő tömeg. Az ünnepség reggel 5 órakor zenés ébresztővel kezdődött; katonazenekarok indulókat fújva vonultak végig az ucvákon, később, egész nap, térzeniét adtak, délután a főiváros több pontján 24 tagú cigányzenekar adott hangversenyt.

Az ünnepség központi eseménye a Szent Jobb-körmenet volt, amely az idén is hagyományos pompával zajlott le. Amerre a menet elhaladt, zsúfolva voltak az útvonalak. Festői képet mutatott a díszes, hullámzó menet.

Három nagy zenei eseménye is volt Szent István napjának; a koronázó templomban, a Bazilikában és a belvárosi plébániában egyházi hangverseny volt. Százezres tömeg nézte végig a Várban a díszes zenés őrségváltást. Attrakciószámba ment a gellérthegyi tűzijáték, ameluet mintegy
200 ezer ember nézett végig. Szent Istvánkor hozzávetőleges számítások szerint mintegy 50 ezer külföldi és 70 ezer vidéki vendége volt Budapestnek.

A Prágai Magyar Hírlap vezércikkében Horthy Miklós kormányzó szolnoki beszédéről többek között a következőket írja

Horthy Miklós kormányzó szolnoki beszéde határkövet jelent Magyarország történelmében, talán a magvarságéban is. Az Alföld öntözése, amely évekkel ezelőtt csak álom volt, ma reális munka, amely évtizedekig sok tízezer magyar munkást foglalkoztathat, később félmillió szegény embernek ad kenyeret.

Magyarország is fordíthatna néhány százmillió pengőt fegyverkezésekre, de nem tette. Kánya Kálmán külügyminiszter éppen a napokoan jelentette ki, hogy Magyarország nem követi mások példájat. hanem szigorú békepolitikát folytat.

Míg tehát – folytatja a lap – másutt fegyverkezéstől és fegyverszállitástól hangos a világ, addig Magyarország nagyarányú, de békésebb munkába kezd: gyümölcstermő kertté kívánja változtatni Alföldjét. A pénzt másutt fegyverekre költik, Magyarországon csatornákat építenek vele. Mit akarhat meg Európa Magyarország békekeszségétől, miféle bizonyítékát adja még ez az ország békeszeretetének? Az egyetlen ország, amely csatagépek helyett öntözőgépeket vásárolt. /MTI/

Szent István sínautóbusz, M.Á.V. Hungária, 1937
A Ganz Részvénytársaság újrendszerü négytengelyes Jendrassik-motorral felszerelt 72 személyes Szent István sínautóbusza (1937). Fotó: Fortepan / Villányi György

85 évvel később: a megújuló haderő tisztikara kapja vissza megbecsült státuszát!

“Ha a polgárok meglátnak egy honvédtisztet, elismerő tisztelettel és szeretettel gondolják: ő a mi katonánk!” – jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter , aki az esküt tevő honvédtisztekhez szólva azt mondta: “vészterhes, történelmi időkben” kapták meg a hivatást jelző szablyát, valamint a tiszti állást és becsületet jelképező kardbojtot. 

“Tanúi vagyunk az európai kultúrát felforgató tömeges népvándorlásnak, határainktól nem messze”, szűnni nem akaró, könyörtelen és öldöklő háború dúl, ami gazdasági világválságot okozott. Nagy- és középhatalmak egymásnak feszülnek, és mindenki a fegyverek erejére támaszkodva kíván majd tárgyalni. Vagyis “a szemünk előtt zajlik egy új világrend kialakulása” – fűzte hozzá, megjegyezve: “nagy és teljes embert kívánó” feladatra vállalkoztak ezekben a bizonytalan időkben a tisztek. 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond a honvédtisztjelöltek eskütétele és Magyarország nemzeti lobogójának felvonása után az augusztus 20-ai állami ünnepen az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Fotó:MTI/Illyés Tibor

A magyar kormány elsődleges célja, hogy ehhez minden eszközt megadjon. A legmodernebb fegyverrendszerek beszerzése, az egyéni harcászati felszerelések fejlesztése, a nagymértékű, többlépcsős illetményfejlesztések, a katonai életpályamodell és a képzés új rendszere, a haderőre fordított sok milliárd forint bizonyítja, hogy a Magyar Honvédség a fejlődés útjára lépett – fogalmazott a miniszter.

Az új haderő kialakításban és működtetésében a most esküt tett tiszteknek is döntő szerepük lesz – mondta, hozzátéve: a legmodernebb haditechnika sem ér semmit harcos, mindenre elszánt katonák nélkül. 

Varga Judit: a békeszerető, erős Magyarországot ünnepeljük

Szent István országát évszázadokon át nagy erővel és akarattal tartották meg őseink. Ma is a békeszerető, erős Magyarországot ünnepeljük – hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter szombaton Veszprémben.

A tárcavezető kiemelte: Szent István az ősi tudásra építve, hittel, erős szellemmel és erkölccsel megingathatatlan államszervezetet hozott létre, így őrizve meg bennünket a jövőnek. 

Varga Judit azt mondta, az ukrajnai háború, az energiaválság és a koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére van okunk ünnepelni, hiszen a magyar nép számtalanszor bebizonyította, hogy egymással összefogva erősebben kerül ki a válságból, mint amilyen előtte volt.

Hangsúlyozta, jogosan lehetünk büszkék jogi tudásunkra, történelmünkre.

“Ez erőt ad, amikor be akarják olvasztani hazánkat a szürke falanszterbe”

fogalmazott.

Kitért arra: egy társadalom fokmérője az, hogyan kezeli a kihívásokat. Magyarország a nyugodt építkezés mellett tette le a voksot, nemet mondva a fegyverszállításra, és évszázadok óta Európa békéjének őreként munkálkodik – közölte az igazságügyi miniszter.

Ha megírná véleményét, vagy megvitatna ezt-azt másokkal, esetleg kérdése lenne a cikkel kapcsolatban, Facebook oldalunkon megteheti!

Varga Judit kijelentette: a magyarokra jellemző összetartás erejével képesek leszünk ismét talpra állni a világban zajló nehézségek közepette, ez pedig okot ad az ünneplésre. 

Friss híreink

Kínyó Norbert

hegesztő

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.