Ujhelyi: hoppácska! Megvan a kormány eldugott uniós újjáépítési terve!

Tőlem szokatlan (némileg hosszabb és részletesebb), amolyan oknyomozó-tényfeltáró poszttal jelentkezem: megtaláltam ugyanis azt a kormányzati dokumentumot, amely arról szól, hogy milyen területeken kívánja elkölteni a kormány az Európai Uniótól hamarosan érkező újjáépítési csomag súlyos ezermilliárdjait.

A Fidesz-kormánynak előírt kötelessége lenne minél szélesebb nyilvánosság előtt megvitatni és bemutatni a javaslatokat,

de ehelyett az egyik kormányzati portál sötét sarkába dugták: a pályázatok közé. Kollégáimmal együtt beleástuk magunkat a részletekbe és meglepő dolgokra bukkantunk! Olvassák el és osszák meg másokkal is, mert megéri!

Kezdjük röviden az elején:

az Európai Unió döntéshozó intézményei nemrég elfogadták a következő hétéves uniós költségvetést, valamint emellett azt a NextGenerationEU nevet viselő újjáépítési csomagot, amelyre a koronavírus miatt lett szükség és amelyhez hasonló pénzügyi keret korábban nem volt. Ennek a 750milliárd eurós, elképesztő újjáépítési csomagnak a központi eleme egy úgynevezett „Helyreállítási és Reziliencia Eszköz”, amelyet az egyszerűség kedvéért nevezzük az angol betűszóval RFF-nek a továbbiakban. Ez az RFF az uniós tagállamoknak 360milliárd euró értékben (jelenlegi árfolyamon több mint 120ezer-milliárd forint) nyújt hiteleket, tovább 312,5 milliárd összegben pedig (109ezer-milliárd forint) vissza nem térítendő támogatásokat biztosít annak érdekében, hogy elősegítse a szükséges reformokat és beruházásokat, egyúttal enyhítse a koronavírus-járvány társadalmi és gazdasági hatásait, de felkészítse az európai gazdaságokat a zöld és digitális átállásra is.

Az RFF-ból a tagállamoknak járó forrásokat egy bonyolult elosztási kulcs alapján szeletelik fel

(figyelembe véve a GDP-t, a munkanélküliségi rátát, stb.), de kikötés az is, hogy az ebből felvett kedvezményes hitel összege nem haladhatja meg a bruttó nemzeti jövedelem 6,8 százalékát. A lényeg, hogy Magyarország ebből a kalapból 6,2 milliárd eurós (2170 milliárd forintos) vissza nem térítendő támogatásra válhat jogosulttá és ehhez igénybe vehetünk még nagyságrendileg 8milliárd eurónyi hitelkeretet is, ami további nagyjából 2800 milliárdot forintot jelent.

Ahhoz, hogy ehhez az európai pénzhez hozzájussunk,

a tagállami kormányoknak – így az Orbán Viktor vezette kabinetnek is – részletes terveket kell az EU asztalára tenni. Egy olyan koherens csomagot, amelyben bemutatják, hogy milyen reformintézkedéseket és közberuházási projekteket akarnak finanszírozni ebből a pénzből. Fontos tudni, hogy az akciótervekben bizonyos előírásoknak, céloknak kell megfelelni, nem lehet bármire költeni ezt az összeget. A végleges nemzeti beruházási és reformterveknek hat tematikus pillért kell figyelembe venniük. Ezek a következők: zöld átállás, digitális átállás, „okos, fenntartható és befogadó növekedés és munkahelyek”, társadalmi és területi kohézió, egészségügy és ellenállóképesség, a következő generációs politikák, úgy is mint a gyermekek és fiatalok oktatása és képzése. A kormányoknak ezenkívül azt is meg kell világítaniuk, hogy a beruházási és reformtervek hogyan járulnak hozzá az egyenlőséghez és a szociális jogok európai pillérének a célkitűzéseihez, ami azért is érdekes, mert bár Orbán Viktor miniszterelnök annak idején Göteborgban – annak ellenére, hogy előzetesen közölte: ellenzi annak tartalmát – aláírta ugyan a Szociális Jogok Európai Pilléréről szóló megállapodást, de azóta is harcosan kritizálják és gáncsolják annak megvalósítását.

Az érintett tagállamoknak az RFF-forrásokra vonatkozó tervet (a nemzeti reformprogrammal együtt) legkésőbb április 30-ig kell benyújtania az Uniónak.

Ezt megelőzően kötelességük érdemi párbeszédet folytatni a források tervezett felhasználásáról és a prioritások kialakításáról a helyi és a regionális önkormányzatokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, különösen az ifjúsági szervezetekkel, az egyéb érdekelt felekkel, de nyilvános és aktív vitát kell folytatniuk a társadalom erre nyitott képviselőivel is. A Fidesz szeret „konzultálni”, ezt azonban úgy látszik ebben az esetben (is) szeretné elsunnyogni és saját maga dönteni ezekről a milliárdokról. „Ügyesen” a kormányzat az egyik pályázati honlapjának egyik eldugott sarkában tett elérhetővé egy pároldalas összefoglaló dokumentumot, ahol hozzá is lehet szólni a kabinet elképzeléseihez, azonban erről valahogy a kormány mégsem folytat látványos, nyílt és hangos kampányt, nem folytat nyilvános és átfogó konzultációt az érintett és egyébként kötelezően meghallgatandó érintettekkel. Ehhez kapcsolódik, hogy miközben a magyar kormány sunnyogva titkolózik ebben az ügyben, addig más tagállami kormányok nyílt társadalmi konzultáción vitatják meg az ügyet: a spanyol kormányfő például színes brossúrát készített a tervről és azzal járta körbe az országot, átbeszélve a lehető legtöbb civil szereplővel a javaslatokat.

A magyar kormányzati portál szerint a rendkívül fontos dokumentumról

eddig a Cigány Szervezetek a Felzárkóztatásért Országos Szakmai Szövetsége, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, a Magyar Természetvédők Szövetsége és – a leadott véleményük alapján a kormány egyik államtitkárának felkérésére – az Amerikai Kereskedelmi Kamara adott véleményt.

A tényekhez hozzá tartozik, hogy idén január végén Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke arról adott számot, hogy eleddig 11 uniós tagállami kormány adta le a vonatkozó tervét. Úgy tudni, hogy a magyar kormány még tavaly novemberben leadta a terv első, mintegy 200 oldalas verzióját, ezt azonban valamiért visszavonták és új terv kidolgozásába kezdtek; ez várhatóan ebben a hónapban érkezik meg Brüsszelbe. Az azonban mindenképpen kérdéseket vet fel, hogy ebbe a munkába miért nem vonják be az önkormányzatokat, az érintett civil- és szakmai szervezeteket, miért titkolóznak erről a minden magyar életét nagyban befolyásoló ügyről? Kérdés, hogy mikor és milyen formában ismerhetjük meg a teljes – és ezek szerint átdolgozott – javaslatcsomagot? Még van idő, de ismerve a kormány tempóját és természetét, megint kihagynak belőle mindent és mindenkit, a végeredményt pedig kizárólag a saját érdekeik mentén fogják asztalra tenni.

Ami érdekesség még ezzel kapcsolatban,

hogy Orbán Viktor miniszterelnök már csorgatott némi információt a tervekről: meglehetős grandiózus módon bejelentette, hogy az újjáépítési alap forrásaiból 1500 milliárd forintot (az épp Fidesz-közeli emberekkel feltöltött alapítványokhoz átjátszott) egyetemekre fognak költeni. Úgy tudni, ebből közel ezer-milliárd megy majd infrastruktúra-fejlesztésre, 382 milliárd „az egyetem környéki innovációs ügyek finanszírozására”, további 172 milliárd a szakképzési rendszer fejlesztésére és eszközbővítésre.

Az mindenesetre érdekes, hogy a kormány által elérhetővé tett 13 oldalas összefoglaló szerint (amely vízgazdálkodásról, közlekedési beruházásokról, körkörös gazdaságról és digitalizációról is ír) az RFF forrásainak mindössze egyhatodát fordítaná az egészségüggyel összefüggő beruházásokra.

Viszont meglepetés, hogy meglehetősen őszintén és kritikusan ír a magyar egészségügy állapotáról, ami jelentősen szembemegy a kormány jelenlegi, alternatív valóságot mutató propagandájának.

„A lakosság egészségi állapotának javítása, egészségben eltöltött életéveinek növelése elengedhetetlen a gazdasági versenyképesség szempontjából.

Mutatószámaink még elmaradnak az uniós átlagtól, így szükség van a reformokra (…) Az egészségügyi rendszert túlzott hospitalizáció, átláthatatlan betegutak, magas kórházban töltött átlagos napszám, az aktív ágyak kihasználatlansága, szegényes adatvagyon az ellátórendszer működéséről, teljesítményéről, területi hozzáférésbeli egyenlőtlenségek, az infrastruktúra és eszközpark elavultsága jellemzi, így átfogó struktúraváltásra van szükség” – olvasható a szövegben. Visszaköszön a háziorvosi praxisokra vonatkozó kormányzati elképzelés megvalósítása, ezek szerint uniós támogatásból.

„Megvalósulnak az alapellátás fejlesztésére a háziorvosok szerepének erősítésére, a lakóhelyközeli szolgáltatások bővítésére és a szakellátás tehermentesítésére irányuló beavatkozások. Keretein belül sor kerülne a praxisközösségek, csoportpraxisok létrehozására, illetve a háziorvosok hatáskörének bővítésére szakvizsgáiknak megfelelően. Így egyrészt, csökkennének a járóbeteg szakellátás terhei, másrészt a betegeknél megvalósulna a lakóhelyközeli ellátás, egyszerűsödnének a betegutak. Az alapellátásban nagyobb hangsúlyt kapnának az egészségfejlesztési, szűrési és gondozási tevékenységek, a krónikus betegek gondozása, és a telemedicinális tevékenységek. Ezek megvalósításához szükséges az ápolási, orvos-technikai és IT eszközök biztosítása, valamint az alapellátás új szakmai irányítási rendszere”

– írja a kormányzati összefoglaló. De olvashatunk benne arról is, hogy

„az orvosok és egészségügyi szakemberek hiánya komoly problémát jelent az életkori megoszlásuk alapján prognosztizálható nyugdíjbavonulásuk miatt, valamint a nemzetközi és magánszektorban kínált magasabb bérekkel is versenyezni kell, hogy elegendő szakember maradjon”,

pedig eddig ezeket a problémákat a kormány inkább tagadta, mint felvállalta volna. Mindenképpen támogatandó többek között az a célkitűzés, hogy erősítsék az egészségügyi rendszer digitalizációját, ebben ugyanis szintén súlyos lemaradásban van a magyar ellátórendszer.

Az alábbiakban Önök is elolvashatják azt az összefoglalót,

amelyet a kormány által állítólag elsőnek benyújtott terv tartalmaz. Kérdés persze, hogy ehhez képest a kormány mit módosít az újonnan beadandó dokumentumban, illetve, hogy mit tartalmaznak a részletek. Az ördög ugyanis mindig abban lakozik. Elvárható lenne, hogy a kormány tiszta lapokkal játsszon és minél szélesebb nyilvánosság előtt vitassa meg az RFF forrásainak felhasználását, bevonva az önkormányzatokat, szakmai- és civilszervezetek sorát.

vagyonbevallás

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük