Városi kurír
A napi fontos.

Ígérje meg, hogy nem tesz újévi fogadalmat!

Kezdje jól az új évet, kerülje a könnyelmű és felesleges ígérgetést!

0 283

Legyen formabontó, szakítson a hagyományokkal és szilveszter éjfélkor ne tegyen fogadalmat! Ha megkíméli magát a kudarc okozta újabb csalódástól, előre garantálhatja magának a boldogabb új esztendőt.

Kezdje jól az új évet, kerülje a könnyelmű és felesleges ígérgetést!

Hagyja meg másoknak az újévi fogadkozásokat, és élvezze gondtalanul az óévbúcsúztatót! Tudott tény, hogy az újévi fogadalmakat nem tartjuk be. Az ezirányú felmérések egybehangzóan kimutatták, hogy tízből legfeljebb ketten valósítják meg azt, amit szilveszter éjjelén elterveznek. Lássuk be, vajmi kevés az esélye annak, hogy pont abba a húsz százalékba tartozunk, amelyik hű lesz a magának tett ígéretéhez. Akkor meg mi értelme lenne annak, hogy tudatosan bevállaljunk egy nagyjából előre sejthető kudarcot?

Párás szemmel búcsúztatjuk az óévet és köszöntjük az újat.

Mindenkiben kettős érzések viaskodnak ilyenkor. Számvetést készítünk és tervezünk. Gyászoljuk az elszalasztott lehetőségeket, bosszankodunk a tévedéseink, csalódásaink miatt. Ezzel párhuzamban viszont elképzeljük a reményteli jövőt, a következő 365 napot. Tiszta lappal indulunk. Már, aki. Mert, hogy csalódás ide, kudarcok oda, rendületlenül fogadkozunk és ígérgetünk. Önmagunknak.

Nincsenek szem- és fültanúk (általában), akik utólag számon kérhetik rajtunk a be nem teljesített terveinket. Ennek ellenére az újévi „eskünkkel” láthatatlan tintával beleírunk a friss, addig üres naptárunkba. Mindezzel önmagunk számára komoly lelki terhet jelentő esküt teszünk. Kell ez nekünk? Nekünk kell ez?

És beindul a „fogadalom-ipar”

Míg a Valentin-nap kapcsán kezd nyilvánvalóvá válni, hogy a virágárúsok és az édességgyártók honosították meg nálunk az ajándékozást szinte kikövetelő alkalmat, az újévi fogadalmak terén még viszonylag újszerű a felismerés. Valószínű, hogy a szilveszteri ígérgetések divatját nem az erre „szakosodó” szolgáltatók terjesztették el, de az biztos, hogy sokan élnek az alkalommal és marketing-eszközt fabrikálnak a fogadalmakból.

Szilveszter éjjelén akarva-akaratlan, azt mantrázzuk magunkban, hogy jövőre minden másképp’ lesz, mindent másképp’ csinálunk. Na jó, ha nem is mindent, de néhány dolgot. Lefogyunk, leszokunk, lejárunk, megváltozunk, átalakítjuk, átalakulunk. És láss csodát, hirtelen (vagy legalábbis néhány napon belül) meglátjuk a hirdetést. Ott vibrál a felhívás a szemünk előtt, amely segít lefogyni, leszokni, lejárni, megváltozni, átalakítani és átalakulni.

Nincs is ezzel semmi baj. Egészen addig nincs, amíg nem hisszük azt, hogy „ez egy jel”, amely csakis azt hivatott megmutatni, hogy igen, valóban eljött az ideje az éppen aktuális fogadalmunk megvalósításának! Ez ugyanis nem más, mint egy sajátos optikai csalódás, ami jelen esetben csak tovább erősíthet minket az elhatározásunkban, de a megvalósítást aligha garantálja.

Beszédes fogadalmak

Az tudható, hogy az újévi fogadalmak alig húsz százalékát sikerül megfogadni. E lesújtó statisztikák dacára vannak, akik év, mint év, ígéretet tesznek. Érdemes tehát egy kicsit elidőzni magánál a fogadalomnál, megnézni közelebbről, ki és milyen típusú „esküt” tesz. Ha ezt megismerjük, talán érthetőbbé válik, vajon miért is fullad kudarcba a legtöbb szilveszter éjjelén tett vállalás.

Sokféle ember tesz újévi fogadalmat. Férfiak és nők egyaránt, fiatalok és idősebbek szintúgy. Mondhatni, iskolai végzettségtől, lakóhelytől, sőt, anyagi helyzettől is független a fogadkozásra való „hajlam”. A buzgó ígérgetőkben mégis van valami közös: az elégedetlenség érzete. Mivel a legtöbb vállalás valamilyen változásra irányul, vagyis valami nem jó úgy, ahogy van. Legalábbis a fogadkozók szerint.

Noha sokan némi pezsgővel módosított tudatállapotban teszik meg a maguk újévi ígéretét, tisztában vannak azzal, hogy a külső körülményekre nem igazán van ráhatásuk, ezért – jobb híján – magukat és magukon akarnak „módosítani”. Mindez azt jelenti, hogy az esküt tevők eleve egy vélt vagy valós hátránnyal indulnak neki az újévnek. A fogadalommal ugyanis azonosítják, hogy mivel elégedetlenek magukkal kapcsolatban.

A fogadalmak nem létező értelmező szótárában a „lefogyok” mellett azt olvashatnánk: túlsúlyosnak tartom magam. A „többet foglalkozom a családommal” ígéret azt üzeni, hogy (f)elismerem, munkamániás vagyok.

A káros szenvedélyekről való leszokásra tett „szándéknyilatkozat” – bár igen gyakori, mégis kakukktojásnak tekinthető. Már, ami a fogadalom komolyságát illeti. Az érintett tisztában van a függősége káros és veszélyes mivoltával, ám az a tény, hogy pusztán a naptárváltás okán akarja letenni a cigit vagy az alkoholt, nos, az csupán a társadalmi elvárásoknak való buzgó igyekezetet jelzi, az igazi elhatározást nem.

Leírás

Akár ez is tetszhet
Betöltés...

Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Elfogadom További információ