Ilyen Azerbajdzsánban, Orbán kedvenc országában, van legközelebb

A veszprémnyi lakosságszámú Békásmegyer valaha önálló közigazgatással bírt. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, melynek partja mellett akkora városrész jött létre, melynek csak egy szalagházában kisebb falura valóan laknak. Idelátogat egy hét múlva Niedermüller Péter kultúrantropológus, EP képviselő, a DK alelnöke.

A helyszín és a helyzet

Ilyen Azerbajdzsánban van legközelebb, ami egyébként a magyar miniszterelnök egyik kedvenc országa

– mondta az etnográfus, aki Békásmegyeren február 8-án tart majd lakossági fórumot.

Kampányidő van már, ha még nem is hivatalos. A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, azaz február 17-én indul.

Azért idézzük fel az alelnök néprajztudós majd tíz évvel ezelőtti írását, amely még ma is érvényes:

„Magyarországon is válságban van a demokrácia. Éppen ezért a továbbiakban azon kellene gondolkoznunk, miképpen tudunk kilábolni ebből a válságból, hogyan tudunk kijutni abból a zsákutcából, amibe közösen „küzdöttük” bele magunkat az elmúlt két évtized során.”

A nacionalizmus: a dühödt hazafiság

E gondolatok jegyében szólal meg Niedermüller a jövő hét csütörtökön, nem felejtve Ady máig érvényes szavait:

„A nacionalizmus: a dühödt hazafiság. De még az sem. A patrióta nevet ugyan sokszor kompromittálták már, de még mindig szentebb fogalom köpenye, hogysem a nacionalizmust födhesse. A nacionalizmus nem hazafiság. A hazafiság valami olyan sine qua non-ja az embernek és a társadalomnak, hogy még fogalommá sem kell sűríteni s szót sem keresni hozzá. A közös kultúrában s közös társadalmi munkában álló, becsületes, munkásemberek mind azok. Hazafiak, ha úgy tetszik. Aki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha örökösen nem tesz is egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli. “

A tudós EP képviselőt érdemes lesz meghallgatni. Nem harácsolt össze vagyonokat, nem tudták kikezdeni őt a karaktergyilkosok, csak mondvacsinált makutyi süketeléseket tudtak vele szemben felvonultatni.  Például:

„Láthatóan a szélsőliberális politikai világnézet egyik felkészült képviselőjéről van szó, aki már a 2000-es évek elején azt, a mostanra minden eresztékében recsegő-ropogó ideológiát tanította Nyugat-Európában, amely Magyarországra csak az utóbbi években, a liberalizmus válságával egyszerre gyűrűzött be igazán”– írta róla a kormányt rendszerint ajnározó egyik hírportál.

Egy szónak is száz a vége, téveszmés beteg párt és beteg kormány házasságából csak beteg nemzet születhet. A parlament gombnyomogató törvénygyárában, melyet populizátor futószalagján előkészített és indítványként egyéni képviselőinek szájába adott, olyan gyakorlatot folytatott immár nyolcadik éve, mely példátlan a civilizált államok mai történetében. A kormány kénye-kedve szerint döntött, létrehozott és eltüntetett. A kormány feje, egy megalomániás, botondnyi erőember, aki még a saját fenekét is legszívesebben mással töröltetné ki.

A tekintélyt nem megkövetelni, hanem kiérdemelni kell

Próbálom összeszámolni, hogy az elmúlt majd nyolc esztendőben valamirevaló, a világban elismert nemzetek képviseletében, államférfiak kik is látogattak meg bennünket. Egyet sem tudnék felsorolni, aki csak úgy magától ide jött volna, mert érdemesnek talált volna bennünket meglátogatni. Nem jöttek. Vajon miért? Valószínű nem találták méltónak ezt a mostani kurzust arra, hogy egyáltalán ide jöjjenek. Mert nem csak a hazai ellenzék látja betegnek mindazt, amit most a téveszmések itt elkövetnek, hanem ők is. És mivel szerintük fertőzőnek minősülhet a mai hazai rendszer állapota Európában, ezért tartózkodással viseltetnek iránta.

Alacsonyak vagyunk tehát a nemzetek demokratikus, civilizált rangsorában, alig látszódunk valahol a sor végén Európában. És vezetőnk sem kimagasló. És aki alacsonyabb, mint tudvalevő, az hajlamosabb a paranoiára, a kisebbrendűségi érzésre és a túlzott bizalmatlanságra. A Napóleon komplexus súlyos tünet együttes, ha ráadásul még az elhíresült olasz Benito korporációs téveszmeségével is párosul, akkor aztán jól kinéz mindenki, aki a beteg közelében van. A búval bélelt nemzet többet érdemel, mondta az előbb említett duce a magyarokról, mert mi aztán lángoló hazaszeretetünkkel rászolgálunk erre. Hát igen, csak azzal, mással nem, azzal, amivel a jobboldali populisták most is szítanak.

A nemzetet a jelenlegi pártszövetség és kormánya beteggé tette

A gyógyuláshoz viszont el kell távolítani azt a gócot, ami a betegséget okozza. Ehhez viszont az kell, hogy szavazataikkal a polgárok okos gyülekezete április 8-án is akarja ezt! Mert a lappangási idő ugyan hosszú, de ha későn avatkozunk be, akkor gyógyíthatatlanná válik. És a magyar nemzet nem pusztulhat el! Éppen ezért hallgassuk meg a szerény, de nagy tudású embert, jövő hét csütörtökön, Békásmegyeren!

Persze, hogy nem nyomoznak az azeri pénzek után

Orbán hajlik, nem törik

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Egy hozzászólás itt: “Ilyen Azerbajdzsánban, Orbán kedvenc országában, van legközelebb

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük