Nem elég, hogy újraavatták a horthysta keresztény-antiszemita-irredenta kurzus „monumentális” emlékművét, a drabális giccset: Kövér László az eredeti „alkotás” idejéhez és szellemiségéhez illő uszító beszédet is tartott.


Ez a Soros nem nyugszik

Micsoda szerencsém volt, hogy az avatás időpontjáról semmit sem tudtam! Hiába, nem lehettem a meghívottak között… Ha ott vagyok, a Kövér-beszéd hatására alighanem körülnéztem volna, van-e a közelben valaki lincselni való…

Istentelenség, hazaárulás, nemzettagadás – ráadásul külföldről pénzelve! Ez a Soros nem nyugszik..!

De nem voltam ott, és olvasva, ez a beszéd teljesen eszelősnek és aljasnak tűnik. Mondjuk, a hallgatóság is… Ám mindez beleillik a Fidesz régóta folytatott „politikájába”, az ellenségképző, gyűlöletkeltő, cinikus, mocskos uszításba.

Idézem, ahogy a 24.hu-n írva vagyon:

Magyarország véglegesen csak akkor nyerhet, „ha a velünk szemben állók megtapasztalják, hogy a külföldről pénzelt istentelenséggel, hazaárulással és nemzettagadással Magyarországon soha többé nem lehet többséget szerezni” – szögezte le a házelnök. Álláspontja szerint a demokrácia eszközrendszerével meg kell tudni őrizni egy olyan cselekvőképes politikai többséget, amely „az istentelenekkel, a hazaárulókkal és a nemzettagadókkal szemben meg tudja védeni önmagát, nemzetét és a hazáját”.

Hazaárulás, nemzettagadás:

minden gazember dobálódzik ezekkel a bárkire, bármire könnyen ráhúzható fogalmakkal. A hazaárulás ugyan büntetőjogi kategória, de – szerintem – annak is ködös: legalábbis a fideszes „jogértelmezők”, azt hiszem, akárkire rámondhatják. A nemzettagadásról meg azt sem tudom, micsoda… De ha valami gyalázatos dolog, akkor alighanem a Fidesz vezetői követik el…

Ja: a nyilvánvaló aktualizáláson kívül Kövér szavai Károlyi majd a Tanácsköztársaság „értékelését” is tartalmazták: tudatosan hazudva, tényeket elferdítve. Szerinte olyan polgárháborúról volt szó, amelyet magyar földön született, magyar anyanyelvű, többnyire magyar nevet viselő emberek vívtak nemzettársaik ellen.

Egy olyan polgárháborúé, amelyben az Istent, a hazát, a nemzetet és a családot – igen, a családot is, egyáltalán: az embert emberhez fűző minden érzelmi, erkölcsi köteléket – tagadó emberek kíséreltek meg leszámolni az Istenhívő, hazaszerető és a nemzetet szolgáló, életüket több ezer éves civilizációs parancsokhoz igazítani törekvő honfitársaikkal.

Az istentelenséget vallók, akik csak önmagukban hisznek, kezet emeltek azokra, akik abban hittek, hogy saját emberi létük fölött van egy teremtő erő.
A világfiak, akik számára a nagyvilág otthontalan tágassága mindig vonzóbb volt, mint a saját szülőföldjük, kezet emeltek a hazafiakra, azokra, akik számára a szülőföld, a haza jelentette az egyetlen helyet a nagyvilágban, ahol otthon lehetnek.

Honfitársaim! Az 1919-ben felszínre tört véres polgárháború hazánkban más formában – szellemi és politikai küzdelemként – ugyan, de napjainkban is zajlik.

Az Istent, hazát és nemzetet tagadók 1919-ben burzsujoknak nevezték nagyapáitokat! 1956 után retrográdnak nevezték apáitokat! 1990 után mucsaiaknak neveztek valamennyiünket, akik hittünk a demokrácia erejében.

Ma nacionalistának, populistának, Európa-ellenesnek, xenofóbnak, iszlamofóbnak, homofóbnak és ki tudja még mi mindennek neveznek bennünket, csak azért, mert ragaszkodunk közösségeinkhez, kultúránkhoz, hagyományainkhoz.

Honfitársaim, ne legyenek kétségeitek! Ha engeditek nekik, visszatérnek, és meg fogják bélyegezni a gyermekeiteket és az unokáitokat is! A Lenin-fiúk utódai ma is itt állnak velünk szemben, és – egyelőre még csak a virtuális világban – ott folytatják, ahol a szamuelyk és csernyk száz éve abbahagyták.

Istenem: „többezer (sic) éves civilizációs parancsok”…

Erről és a többi, tudományos vitákba is primitíven, barbár módon belepofázó hazugságról meg ostobaságról érdemes elolvasni ezt a kis írást.

Hazaárulás, nemzettagadás: ezek pillanatnyilag nem is érdekelnek engem. Bár megjegyzem, hogy Kövér – hűen a Fideszhez – a magyar nemzet mintegy felét minősíti, rekeszti, átkozza ki a nemzetből. Eltekintek most a szöveget végigkísérő nyilvánvalóan zsidózó, valóban kurucinfós konnotációtól is.

Az istentagadókkal szeretnék foglalkozni.

Az a hangnem, amelyet Kövér alkalmaz, egyszerre idézi a vallásháborúk és a Horthy-korszak nyelvezetét. A felvilágosodás óta ez a stílus fokozatosan háttérbe szorult, és csak az európai történelem legrosszabb, leggyalázatosabb időszakaiban jelent meg újra „teljes pompájában”.

Amikor az istenteleneket gyalázza, természetesen mai ellenfeleire – a mai „hazaárulókra és nemzettagadókra” – (is) gondol. Napjainkban tehát, legalábbis morális értelemben – egyelőre –  a főbenjáró bűnök közé került az istentagadás.

Európában a magyar lakosságot tekintik a csehek után a legkevésbé vallásosnak. És a vallásos, illetve inkább a hívő emberek többsége nem bigott, nem fundamentalista. Nem eszelős, mint Kövér. Nem is aljas.

Hazánkban a templomok a mindennapokban nem mondhatók túlzsúfoltnak, és paphiányról is szólnak hírek. Szerintem ezek természetes folyamatok – de ha valaki nem tekinti annak, joga van hozzá. De átkozódni, gyalázkodni, inkvizíciós hangnemet használni, a magyar lakosság körülbelül felét kitagadni: ehhez nincs joga. Különösen akkor nincs, ha mindezt a Ház elnökeként teszi.

A magyar lakosság többsége – életvitele alapján – legföljebb a maga módján mondható vallásosnak/hívőnek. Kövér – inkvizíciós hevületében – kiátkozza őket a nem keresztényekkel és az ateistákkal együtt.

De vajon mióta számít bűnnek ebben az országban, ha valaki ateista?

Ez az átkozódás a Horthy-kor legrosszabb időszakaira volt jellemző. Majd ellenkező előjellel Rákosiék folytatták. Kádár – különösen uralma második felében – bizonyos vallási türelmet gyakorolt – legalábbis a mindennapi életben, de akár olykor fontos pozíciók megszerzése szempontjából sem volt perdöntő a valláshoz való viszony.

Mi indokolja az „istentelenek” őrült emlegetését? Őrültnek mondom, hiszen nyilvánvalóan nem normális dolog ellenséget keresni ott, ahol nincs. Bár ha valaki visz magával, akkor talál…

Orbán, a Keresztapa elégedetten figyelte a nagyot alakító paprikajancsit; az összegyűlt, összegyűjtött gazemberek mélyen egyetértettek vele…

És nyilván egyetértettek az egész mocskos átkozódással a NER-nek kedves egyházak vezetői, megjelent képviselői is, hiszen engedelmesen megátkozták az emlékművet… Az átkozódók között ott volt Köves Slomó is: mindenhol ott van, ahol nyalakodni lehet.

Kérdés..? Nincs és nem is volt…

Vagy mégis: vajon miben hisznek, akik engedelmesen, netán lelkesen követik gazember vezetőiket? Én nem ismerek olyan vallást, amely annyira cinikusan erkölcstelen volna, mint a Fidesz és bűntársai; bármit „fölszentelő”, „megáldó” cinkosai…

Hogyan tudnak majd utódaink együtt élni?

megosztás

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Úgy tűnik, a magát műveltnek, a magyar történelmet (is) ismerőnek vélő Köves Slomó még nem hallott a fehérterrorról,pl. Izsákról és Orgoványról. Héjjas Iván és különítményes társai, köztük Francia Kis Mihály kezéhez 3000 zsidó származású magyar ember vére tapad. Ezt nem a ” kommunista propaganda ” állította, hanem olyan forrás is említi, amely elfogultsággal aligha vádolható. 2018-ban, a Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék könyvkiadója Székely János püspök ajánlásával jelentette meg ” A magyarországi zsidóság története ” címmel tankönyvet ( szerk. dr. Róna Tamás és dr. Mezei Mónika), olyan neves történészek szerzői közreműködésével, mint dr. Haraszti György, dr. Romsics Ignác. ( lásd a mű 128.oldalát ! ) Slomó sok ártatlan ember emlékét sértette meg, amikor az emlékmű újraavatáshoz asszisztált.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét