Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerdán benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításáról szóló javaslatát. A hátrafelé nyilazás teljesen kimaradt, de remek új ötletek kerültek bele.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerdán benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításáról szóló javaslatát. A hátrafelé nyilazás teljesen kimaradt, de remek új ötletek kerültek bele.
A több törvény módosításáról szóló javaslat
többek között a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség irányításának szétválasztásáról rendelkezik. A szervezeti átalakításokon túl rögzíti az önkéntes tartalékos szolgálatvállalás ösztönzését, valamint bevezeti az úgynevezett honvédelmi veszélyhelyzet fogalmát. A javaslat elfogadása esetén január elsejével lép hatályba.
A parlament honlapján közzétett javaslatban Benkő Tibor kiemelte: az új típusú kihívások szükségessé teszik az irányítás és a vezetés szétválasztását, a közigazgatási és a katonai feladatok markáns elkülönítését.
Az MTI ismertetése szerint a főbb intézkedések:
az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást ösztönöznék azzal, hogy kiterjesztenék rájuk a honvédelmi szolgálati díjat, illetve túlmunkáért pótlék is járna.
tíz évvel, 50 évre növelnék a behívhatósági korhatárt. Benkő indokolásában azt írja, hogy „figyelembe kell venni a Magyarországra is jellemző, a születésszám csökkenéséből adódó népességfogyást, amely a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenését eredményezi.” Az intézkedéssel közel 850 ezer emberrel növelnék a hadkötelezettség alapján behívhatók számát.
Bevezetnék a honvédelmi veszélyhelyzetet. A miniszter szerint ez egy béke idejű, szélesebb körű, „rugalmasabb felhatalmazást kíván biztosítani a kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az eszkaláció elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében.”
Benkő javaslata szerint elválna az irányítás és a vezetés, a miniszter csak irányítaná a Magyar Honvédséget, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig vezetné. Így a tárca nem lenne a Magyar Honvédség része, tisztán központi államigazgatási szervként működne, és a miniszter irányítást gyakorolna a Magyar Honvédség felett.
Benkő szerint:
az elmúlt években új jelenségek jelentek meg – mint például a hibrid hadviselés – amelyek kihasználják az államok védelmi szabályozásának gyengeségeit, illetve a korábbi biztonsági környezethez igazított kötöttségeit. Ezért szükséges, hogy Magyarország is felkészüljön az új típusú „szürke zónás” kihívások hatékony kezelésére a szabályozás terén is.
Ezt a célt szolgálja a honvédelmi veszélyhelyzetre vonatkozó javaslat, amely egy béke idejű, szélesebb körű, illetve az új típusú kihívásokhoz alkalmazkodó rugalmasabb felhatalmazást kíván biztosítani a kormány számára a válságok kezelésére való felkészülés, illetve az eszkaláció elleni fellépés hatékonyságának növelése érdekében.
