Januártól emelkedik az iskolai menza ára (is!)

Januárban elkerülhetetlen lesz árat emelni az iskolai menzákon, még akkor is, ha idén szeptemberben már volt egy emelés – mondják ágazati szereplők. Van, ahol a gyerekeknek leves helyett már almalé jár, mert azt legalább nem kell melegíteni.

Mindenki a “cipője mellett jár…”

A koronavírus-veszélyhelyzet júniusi kivezetésével a menzákat érintő áremelési tilalom is megszűnt, így két és fél év után szeptemberben először emeltek árat a közétkeztetésben. Már ez is csak a közétkeztető cégek veszteségeinek a mérséklésére volt elég – állítják közülük többen.

„Régen egy-egy évre megállapodtak a közétkeztetők a beszállítókkal az árban, ami alapján utána elszámoltak. Ma már teljesen más világ van. Hetente, de sokszor szinte naponta változnak az árak”

– magyarázza a hvg.hu-nak Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (KÖZSZÖV) elnöke.

Januárban elkerülhetetlen lesz árat emelni az iskolai menzákon, még akkor is, ha idén szeptemberben már volt egy emelés

– mondják ágazati szereplők. Van, ahol a gyerekeknek leves helyett már almalé jár, mert azt legalább nem kell melegíteni. Közben rengeteg étel landol a kukában a közétkeztetésben. A szülők értékelése a felismerhetetlen undormányoktól egészen a kiemelkedő minőségig terjed.

„Elkerülhetetlen az emelés, különben teljesen működésképtelenné válnak a cégek. A fedezeti pontot gyakorlatilag már most átlépik a költségek. Ha teszem azt 100 forint egy ebéd, akkor 50–60 forint a szülő nyersanyagköltsége, 35–40 forint a rezsiköltség, és a maradék lenne az árrés, ami mára szinte teljesen elolvadt és veszteségbe fordultak a költségek. Januárban 300 forintért vettünk egy kiló kenyeret, ami most 800 forint”

– mondta a HVG-nek Martonosi Tamás, a martonvásári HPM Plus Kft. ügyvezető igazgatója. Ő úgy véli, a következő emelésre januárban lehet számítani és egy minimum 20 százalékos emelés elkerülhetetlen, hiszen sok cég már így is a csőd szélén áll. Szerinte önmagában az állami támogatás emelése egyébként nem megoldás, legalábbis hosszú távon biztosan nem.

„Az állami hozzájárulás a jövő évi költségvetésben 101 milliárd 521 millió forint, míg idén 87 milliárd volt. Ha a 2010-es 29 milliárdot vesszük bázisévnek, akkor 350 százalékos a növekmény, de a 2022-es hozzájáruláshoz képest nem fedezi még az idei áremelkedést sem”

– részletezte Zoltai Anna.

“Legatyásodva…”

Tovább terheli a rendszert, hogy a válság miatt jelentősen bővülhet a rászorulók köre, akik vagy nagyon nagy kedvezménnyel, vagy akár ingyenesen részesülhetnek közétkeztetésben. Ezt a különbözetet pedig valakinek állnia kell majd.

„Az óvodákban, bölcsődékben az odajáró gyerekek közel 80 százaléka ingyenesen kapja már most is az ellátást. Ennek az az oka, hogy a mindenkori minimálbér 130 százaléka az egy főre jutó átlagbér, ami kb. 170 ezer forint. Ha négyen vannak a családban, akkor 680 ezer nettó alatt ingyenes az óvodai étkeztetés. Ha három gyerek, akkor 850 ezer forint alatt”

– részletezi Hatolkai Máté, a Kalória Gödöllői Gyermek- és Közétkeztetési Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója. Vagyis

lenne még tartalék a rendszerben, ha ésszerűsítenék a kedvezményezettek körét, de ennek megint csak politikai kockázata van – jelen esetben az állam számára.

Leves helyett almalé

Eddig a költségeket jórészt a nyersanyagárak határozták meg, ez azonban megváltozott. A közétkeztetésben készített étel bekerülési ára: alapanyagár, energiaköltség és a munkabér.

„A villamosenergia ára 70 százalékkal, a földgázé 190 százalékkal nőtt. Az iskolai menük jó részét központi főzőkonyhákon főzik, onnan pedig autókkal szállítják ki az ételt. Július 30-a óta nincs üzemanyag-ársapka nekünk, ott 55 százalékos az áremelkedés. A minimálbér is emelkedett 19 százalékkal, tehát megnőtt a bérköltségünk is”

– vette sorra a büdzsé elemeit Zoltai Anna.

Az 1997. évi XXXI. gyermekvédelmi törvény szerint a szülőkre kizárólag a nyersanyag árát lehet terhelni

Az étel elkészítésének többi költségét az önkormányzat és az állam állja. Az ételeket elkészítő cégeket jellemzően három különböző csoportba lehet sorolni.

  • Az egyik, amikor egy önkormányzati nonprofit cég működteti a konyhát, ekkor minden bejövő költséget a működtetésre kell fordítaniuk, vagy a fejlesztésre visszaforgatniuk.
  • A másik, amikor egy-egy intézmény konyháján készül az étel, nekik nincs saját bevételük.
  • A harmadik, nagyjából a közétkeztetési piac 40 százalékát jelentő részt pedig a vállalkozók által nyújtott szolgáltatás fedi le. Ők azok, akik profitot is termelnek. Vagy inkább termeltek. A költségvisszafogás viszont mindannyiukat érinti, rajtuk keresztül pedig a „fogyasztókat”, vagyis a gyerekeket is.

„Akkor tudunk megtakarítani, ha nem főzünk. Kedden és csütörtökön nem főznek nálunk levest, ez az adott napon 30 százalékos gázmegtakarítást jelent, havonta 12 százalékot. Vannak közétkeztetők, akik nemhogy levest nem főznek, de reggelire teát és kakaót sem kapnak a gyerekek, mert ahhoz is gázt kell használni”

– mondta Hatolkai Máté. Ezt egy másik régióból író HVG-olvasó is megerősítette, náluk például almalevet osztanak bizonyos napokon leves helyett az iskolában. Hatolkai Máté szerint a kialakuló helyzet a gyerekek szempontjából veszélyes.

„Nem fogja megkapni a gyerek, ami járna neki. A jelenlegi környezet nem hagy más kiutat. Nyilván lehet olcsóbb és egyszerűbb ételeket főzni. Attól függ minden, hogy az adott közétkeztető lelkiismerete mit enged meg. Ha rossz ételt főzünk, akkor inkább ne csináljunk semmit. Mindegy, hogy azt nem eszi meg, amit megfőztünk, vagy azt, amit nem főztünk meg”

– tette hozzá az ügyvezető.

A további részletekért kattintson. Ha Önnek is van története, gondolata a fentiekkel kapcsolatban, kérjük, küldje el szerkesztőségünkbe, hogy utánajárhassunk.