Jogegységi panasz, fontosabb dolog ez annál, mintsem, hogy simán, egy vállrándíttással tudomásul vegyük, hogy ez van, meg különben sem a mi asztalunk. A péntek hajnalban megjelenő MTI hír mindannyiunkat érintő következménnyel jár.

A hír

“Jogegységi panaszt nyújthatnak be a Kúriához a peres felek, ezzel kikényszeríthetővé válik, hogy a bíróságok ugyanolyan jogkérdéseket ugyanúgy bíráljanak el. A július 1-jétől működő jogintézményről a jogegységipanasz-eljárások előkészítésével megbízott kúriai tanácselnök beszélt az MTI-nek.

- Hirdetés -

Patyi András emlékeztetett:

jogegységi eljárást korábban csak meghatározott bírósági vezetők kezdeményezhettek, a peres felek nem. Az új jogintézménnyel az ügyben érintetteknek is lehetőségük van arra, hogy kikényszerítsék a Kúria jogegységesítő döntését.

Ha a peres fél jogsérelmét az okozza, hogy ügyében eltértek a Kúria korábban hozott és közzétett határozatától, a jogegységi panasszal kikényszerítheti az egységes jogalkalmazást, azt, hogy a Kúria és az alsóbbfokú bíróságok – vagy a Kúria különböző tanácsai – ugyanolyan jogkérdésekben ugyanúgy döntsenek.

Értelmezés

A Helsinki Bizottság már a salátatörvényben 2019 decemberében belengetett felvetéskor figyelmeztetett:

“A kormány „salátatörvénybe” csempészve és szakmai egyeztetés nélkül jelentős változtatásokat hajtana végre a bírósági rendszeren.

Megteremtené annak a lehetőségét, hogy a rendes bíróságokon elbukott, politikailag kényes pereit majd a kormánytöbbség által választott alkotmánybírák tárgyalhassák újra, de a hétköznapi ügyekben is nehezebbé tenné a jogkereső polgárok számára a jogaik érvényesítését.

Olyan típusú alkotmányjogi panasz, mint amilyet a kormánytöbbség most bevezetne, a világ egyik országában sem létezik

Így például az alkotmánybíráskodás „őshazájában”, az Amerikai Egyesült Államokban és a magyar közjogi hagyományokra a legnagyobb hatással bíró Németországban sem ismerik el, hogy a közhatalmat gyakorló szerveknek volnának alkotmányjogi panasszal védhető alapjogai, így alapjogvédelmet értelemszerűen nem kérhetnek (ez alól Németországban kivételt jelentenek az önkormányzatok bizonyos jogai). Nem véletlen az sem, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 34. cikke

csak a „nem-kormányzati” szervek (civil szervezetek, szakszervezetek, egyházak stb.) számára biztosít panaszjogot. A legmagasabb szintű európai alapjogvédő fórum, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig kormányzati szervnek tekint és a panaszjogból kizár minden olyan szervezetet, amely valamilyen formában részt vesz a közhatalom gyakorlásában.”

Vissza Patyihoz….

a jogegységi panasszal a Kúria 2020. július 1-je után hozott határozata támadható, arra hivatkozva, hogy a jogkérdésben a döntés eltér a Kúria 2012. január 1-je után hozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett ítéletétől, végzésétől.

Ezek a hivatkozható döntések a www.birosag.hu oldalon is hozzáférhetőek.

A jogegységi panaszt be lehet nyújtani ügyet befejező döntéssel szemben,

amennyiben a Kúria úgy tér el ettől a korábbi döntéstől, hogy nem kér az ügyben jogegységi eljárást, de április 1-je óta önálló felülvizsgálati jogcím a Kúria közzétett határozatától való eltérés. Emellett

lehetőség van felülvizsgálatot megtagadó végzéssel szemben is igénybe venni a jogegységi panaszt, amennyiben a felülvizsgálati kérelemben már hivatkoznak az alsófokú bíróság eltérő döntésére.

A jogegységi panaszt a sérelmezett határozattól számított 30 napon belül lehet benyújtani

A benyújtáshoz szükséges a jogi képviselet, az eljárás pedig illetékköteles. A Kúriának 30 napon belül kell döntenie a panasz befogadásáról vagy visszautasításáról.

A befogadott panaszokat kilenctagú tanács bírálja el, amelyet a Kúria elnöke vagy az általa kijelölt elnökhelyettes vezet. A tanácsban minden kollégium képviselteti magát, az érdemi döntésre a törvény nem ír elő határidőt.

A jogegységi tanácsban a Kúria azt vizsgálja,

hogy a korábbi vagy az új jogértelmezést kell-e fenntartani

Mint mondta,

a tanács dönthet úgy, hogy nem volt indokolt az eltérés és ezért hatályon kívül helyezi az eltérő döntést, de mondhatja azt is, hogy az új, eltérő jogértelmezés a helyes és hatályban tartja azt.

Hová vezet mindez?

A Helsinki Bizottság szerint

“Az látszik, hogy a bírói szervezetrendszer függetlenségét a kétharmados többség közel egy évtized alatt sem tudta megtörni, bár komoly erőfeszítéseket tett ennek érdekében.

Számtalan, a hatalomnak nem kedvező bírósági döntés született többek közérdekű adatok ügyében (pl. TAO), választási eljárásban (pl. kormánypárti önkormányzatokat pártpropaganda miatt marasztaló döntések), személyiségi jogi perekben (p. a Magyar Helsinki Bizottság perei a Fidesszel vagy a kormánnyal szemben).

Hogyan lehet a bírói függetlenség gordiuszi csomóját egyetlen kardsuhintással “megoldani”?

Úgy, hogy annak a bíróságnak adjuk a végső döntési jogot minden ügyben, amelynek az összes tagját mi választottuk ki!

Lehet, hogy majd megnyerik a felek a pereket elsőfokon, másodfokon és még a Kúrián is, de mostantól már törvény által szentesítve nyílik meg az alkotmánybírósági út az

„állami szervek alapjogának védelme érdekében”.

Képzeljük el, hogy 1994–98-ban a kétharmados hatalmával élve (avagy visszaélve) a baloldali-liberális többség egymaga fogad el alkotmányt, átírja az alkotmánybírók választásának szabályait, és ez alapján a saját jelöltjeit választja meg a testületbe. Ezt követően előáll egy jogvita, amelyben az Állami Számvevőszéknek a Fidesszel szemben hozott határozatát a Legfelsőbb Bíróság (akkor még így hívták) jogsértőnek találja. Vagyis az ellenzéki pártnak igazat ad a bíróság, és megvédi az Állami Számvevőszék önkényétől. Vajon a jelenlegi kormánypárt politikusai és hívei mennyire tartották volna helyénvalónak annak idején, ha ezt a bírói döntést az akkori kormánytöbbség által választott bírókból álló Alkotmánybíróság megsemmisítette volna?”

angliába

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét