A kormány naponta kimutatja a foga fehérjét. Hogy csak egyetlen friss példát említsek: Gulyás miniszter ártatlan képpel megjegyezte, Tarlós idején nem fordult elő, hogy újságírókról undorító zsidózó plakátok jelenjenek meg Budapest közterületén.

Mondta ezt azok után,

hogy saját lakájmédiájuk élen járt a gyűlöletplakátokon szereplők hazaárulózásában, magyarságuk kétségbe vonásában. Amivel persze számos töltényt biztosítottak a lesipuskás plakátozók útszéli fegyvereihez, jól fel is bátorítva őket.

A hasonló esetek után jogos a kérdés: le szabad-e ülni a kormánnyal bármely kérdésben ügyben egyezkedni?

Az első reflexem az: dehogy higgyünk! A második is ez. Mégis értem és elfogadom a fővárosi közgyűlés döntését. Mert nem a kormánynak hiszek, hanem a magunk erejében, amely kicsikarhatja a város akaratának érvényesítését. Ez próba is – próbája nem a kormány szavahihetőségének, az már rég elveszett, hanem a „kettős hatalom” működésének. Hogyan dolgozhatnak városukért a rendszert leváltani akaró erők, miközben az ország e rendszer keretei között él? Az elmúlt évekhez képest már a húzd meg-ereszd meg is változás: most van erő a kötélnek ezen a végén is. De ha csak egy percre lazítunk, ellopják a kötelet is.

Minden ok megvan rá, hogy ne higgyünk vakon

Emlékszünk a Duna Aréna 49 milliárdjára, ami hét és féllel indult, vagy a 100 milliárd alá ígért Puskás Stadion 200 milliárdjára. Nincs mit csodálkozni, amikor Hadházy Ákos keményen fogalmaz: „szervezett bűnözőkkel” nem érdemes tárgyalni, mert

„ezzel az üzlettel nemcsak egy újabb stadiont fogadunk el, hanem a kormányt is, mint legitim tárgyalópartnert”.

Azt remélem, nem ezt tesszük

Pedig az Atlétikai VB ügyében elfogult vagyok, negatív értelemben. Nekem személyesen sem VB, sem stadion nem kéne, a hátam közepére sem kívánom őket. Ha mégis kell a népszavazás, mert a kormány nem teljesíti a feltételeket, ellene fogok szavazni. Csakhogy Karácsony nemcsak azt ígérte, hogy amíg nincs minden kerületben CT, nincs stadion sem (CT bőven lehet az igényelt 50 milliárdból), hanem egy újfajta döntési módot, politikai erkölcsöt is. Azt, hogy ez a város a miénk, mindenkié. Közösen dönthetünk ügyeiben. Miért neveznénk magunkat köztársaságpártinak, ha nem ezért?

És ebben a kérdésben a többség más véleményen van, mint én

A friss közvéleménykutatás szerint a budapestiek 78 százaléka – a mai városvezetésre szavazók is – támogatja a VB-t, stadionostul, a feltételek teljesítése esetén. De csak akkor. Még a kormánypártiak egy része is helyesli ezeket – nem véletlenül nem mertek szembefordulni a fővárosi közgyűlés fideszes polgármesterei sem. A kormánynak is figyelmeztető jel, hogy enélkül viszont tervei élesen megosztják a közvéleményt, könnyen további szavazatokat veszthet.

Nem a szentlélek szállta meg váratlanul, amikor fogcsikorgatva ugyan, de tárgyal és enged, hanem saját jól felfogott politikai érdeke.

Ha őket illetően egyáltalán valamiben bízom, az éppen ez. A saját érdekük

De abban sem vakon. Mert igen, én is úgy gondolom: megpróbálnak majd itt-ott kibújni, vagy ha nem megy, legalább a budapesti vezetést jól besározni. Máris ócska trükkökkel igyekeznek leszalámizni a kerületeket a fővárosról. A „kórházstop” vádját sütik Karácsonyékra, holott nem „kórházstopot”, hanem „korrupt-stopot” akarnak, de azt nagyon. Ezért kérdezik: biztosan a Fidesz-közeli tulajdonosi köröktől kell-e méregdrágán megvásárolni a cakli-pakli már 140 milliárdos szuperkórház telkét, a budapestiek számára nehezen megközelíthető, közmű nélküli területen?

A kormánykörök, mint mindig, ha szorult helyzetben vannak, előkapták a menekült-kártyát is:

most éppen 30 méteres alagutat fúrtak a megátalkodottak, már otthonról ásókkal és kotrógéppel indultak el, a határőrök közül meg véletlenül csupa vak és süket járt arra, micsoda pech! Szerintem hamarosan kiderül, hogy az alagút másik végét direkt Budapestről fúrják nekik, a főpolgármester éjszakánként maga túrja a földet. Aztán azon át megy majd titokban biciklivel a muszlimok elé, ezért nem jó neki a hivatali autó.
Ez valami rögeszme lehet a Fidesznél: emlékszem, amikor a frakcióvezetőjük az átszavazó vakondokat kereste a saját soraikban is. Most pláne egy ördögi terv van készülőben: Szíjjártó a magyarokat kilőné az űrbe, közben a migránsok az alagúton át elfoglalják az országot.

Valójában a kormány sem húzhatja az időt

Meg is kell követelnünk a Karácsony Gergely szabta két hetes határidőt. Közben tartsuk szárazon a puskaport, akkor is, ha jobban szeretjük a békét. Vegyük számba azt az erőt, ami képes betartatni az ígéreteiket. Van, ami már kéznél van. Például a telefon. Amelyen a főpolgármester bármikor újra felhívhatja a nemzetközi atlétikai szövetség elnökét, bejelentvén: a város a kormány szószegése miatt nem tudja garantálni a rendezés feltételeit. De minél gyorsabban teremtsünk új eszközöket is. Legyen fővárosi médiafelület, ahol el lehet mondani az igazságot.

Vegyük komolyan a feltételek között azt is, amelyik a kormánynak legjobban fáj: az átlátható finanszírozás követelését. Alakuljon hozzáértő csapat, „Budapest őrszemei”, akik folyamatosan ellenőrzik a VB kiadásait, megbízási szerződéseit, és lecsapnak, ha kell. Legyen „Budapest-ombudsman”, akitől vizsgálatot lehet kérni, ha valaki a városfejlesztésben gyanúsat, sérelmeset tapasztal.

Hosszú menetelés lesz, és valóban vannak csapdák az úton

A kormányt azonban csak akkor legitimáljuk, ha politikai gyakorlatukat igazoljuk. Budapest most éppen arra készül, hogy egy egészen másfajta gyakorlat szabályait állítsa fel.

(A cikk eredetileg a Népszavában jelent meg, amit a szerző külön a Városi kurírnak írt bevezetőjével, engedélyével közlünk.)

 

1 hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét