A gyerekek miért nem akarnak az apjukkal együtt lenni, miért „borulnak ki” tőle?- Egy igaz történet
Megosztás
A csapból is az folyik, hogy a regnáló kormány súlyos harca közepette, amit nap, mint nap vív a képzelt ellenségekkel, ebben az évben kiemelten foglalkozik a nemzet legkisebb, ám alapvető egységével: a családokkal. Persze csak azokkal, amelyek az általuk ideális összeállításban élnek és virágoznak.
Use your ← → (arrow) keys to browse
Megosztás
„Azt mondta nekem a helyszíni parancsnok, hogy nyugodjak meg, a gyerekeket akaratuk ellenére nem lehet elvinni. Ennek ellenére később – szó szerint – betuszkoltak egy rendőrautóba, a karomon a hatéves kislányommal, és bevittek a rendőrkapitányságra. Egyébként olyan jelenetek játszódtak le a tanyán, amilyeneket csak a legvadabb gengszterfilmekben látni. A rendőrök úgy viselkedtek, mintha sorozatgyilkosokat kellett volna elfogniuk. Brutálisak voltak! Kegyetlenek!”
– magyarázta Gabriella.
A Jászberényi Rendőrkapitányságon aztán végképp elszabadult a pokol
-írja a portál.
„Az unokám rosszul lett, befulladt, kruppos roham tört rá a félelemtől. Felhívtam a feleségemet, hogy azonnal hozzon gyógyszert, ami rövid időn belül meg is érkezett, de a rendőrök nem engedték be a páromat, és azt sem tették lehetővé, hogy a gyógyszer eljusson a kisfiúhoz”
– mondta a nagypapa, akit a rendőrök szintén bevittek a kapitányságra.
fotó: Révai Judit facebook oldala
„Egy idő után ordítani kezdtem, hogy hívjanak mentőt Attilához, mert meg fog fulladni. Erre berontott az irodába a rendőrkapitány, azt üvöltve, hogy
„vessünk már véget ennek az egésznek!”,
erőszakkal lefejtette a karomban lévő két kicsi kezeit a nyakamról, nagyon durva volt, majd lelöktek a földre, a fejemet belenyomták a padlóba, a rendőrkapitány – aki azt ordította, hogy én beszéltem rá a kisfiút, hogy legyen rosszul – durván beletérdelt a derekamba, hiába kértem, hogy ne tegye, mert gerincsérvem van. Hátrafeszítették a kezeimet, megbilincseltek, majd a földön húzva kivonszoltak a folyosóra, a lépcsőn keresztül pedig az emeletre. Mindezt végig nézték a gyerekek. Leültettek egy székre, négy rendőr őrzött órákon át. Végül készítettek egy jegyzőkönyvet, majd szabályosan kilöktek a kapitányság épületéből.”
Az édesanyát egész délután nem engedték a gyermekeihez,
akik pisis ruhában, étkezés nélkül, ijedten vártak a sorsukra. Este fél 9 körül aztán megérkezett az apa, diadalittasan, hogy átvegye a kicsiket.
Gabriella kapott 10 percet, hogy elbúcsúzzon azoktól, akiket a világon a legjobban szeret, akikért mindent megtett: a zokogó gyermekeitől. Az asszony azóta semmit nem tud róluk, így azt sem, jelenleg hol tartózkodnak.
„A kislányomnak ez volt az utolsó mondata hozzám: ígérd meg, amíg nem jövünk vissza, minden nap elmész a templomba és imádkozol…”
Stefán Anett
2021.04.23 17:20 at 17:20
Velem ugyanezek történtek meg. Kivéve az, hogy nem történt az apa részéről szexuális abúzus. Gabriella, fel tudná velem venni a kapcsolatot?