Banánköztársaság
Jön Vuk! – Rettenetes időket élünk, de nem ezért
Rettenetes időket élünk. Nem elég, hogy tisztességben megőszült kormánytagok idegeit hergelik az előválasztási sátrak előtt kígyózó sorokkal, a sajtóhírek szerint még a miniszterelnök lánya és veje is külföldön tervezi a jövőt. Kezdődik? Ha nem volna elég a csapásokból, Schmidt Máriától a demográfiai csúcskonferencián megtudhattuk, hogy a nyugati ideológiák „nagyüzemi módon kasztrálják a férfiakat”. Ezek után nincs mit csodálkozni másik megállapításán, miszerint „a nyugati világ legnagyobb problémája a szex”. Ilyenkor szokta mondani a magyar, hogy irigylem a problémáikat.
Rettenetes időket élünk. Nem elég, hogy tisztességben megőszült kormánytagok idegeit hergelik az előválasztási sátrak előtt kígyózó sorokkal, a sajtóhírek szerint még a miniszterelnök lánya és veje is külföldön tervezi a jövőt. Kezdődik? Ha nem volna elég a csapásokból, Schmidt Máriától a demográfiai csúcskonferencián megtudhattuk, hogy a nyugati ideológiák „nagyüzemi módon kasztrálják a férfiakat”. Ezek után nincs mit csodálkozni másik megállapításán, miszerint „a nyugati világ legnagyobb problémája a szex”. Ilyenkor szokta mondani a magyar, hogy irigylem a problémáikat.
Megkapjuk!
Úgy kellett nekünk már egy kis kikapcsolódás, mint egy falat kenyér. Megkapjuk! Hét végén nyílik a vadászati világkiállítás. Jön Vuk. Épp csak kicsit módosítva, mert legfeljebb kitömve látható. A daláról szó sem lehet. Mi az, hogy „Híres nagy vadászok, jobb, ha félreálltok”, jöjjenek csak minél többen! Semjén egymillió látogatót jósolt, meg hogy az egész megtérül. Nem tudom, a 77 milliárdra gondol, amibe a terület felújításával együtt kerül az egész, vagy csak a 15-20 milliárd közvetlen rendezési költségre. Utóbbi még a NER szokásos alultervezési gyakorlatához képest is rekord: 2017-ben még 387 milliót terveztek rá. Istenem, kétszázszor több lesz, nem kell olyan szőrszálhasogatónak lenni. Szerinte a Kádár-korszak 1971-es vadászati világkiállítása is megtérült, „a mai napig érződik a hatása”.
Muszáj egy monstre rendezvény!
Eddig nem érzékeltem a mindennapokban ezt az átütő hatást, de Semjénék helyettem is átérezték. Korábban nem sok ünneplendőt találtak Kádárék körül, de most kijelentették, hogy az 50. évfordulót nem hagyhatják jeltelenül elmúlni. Muszáj egy monstre rendezvény! Miniszterelnökhelyettesünk mézet is kent a madzagra: szerinte a kiállítás sikere érdekében még Kádár is konszolidálta a külpolitikáját. Hát most mondják meg, nem érne meg maguknak rongyos pár tízmilliárdot, ha Orbán is kibékülne az EU-val, meg a fél világgal? Szóval ne is tessenek fogadkozni, hogy legközelebb csak olyan miniszterelnököt meg helyettest juttatunk hatalomra, akinek legköltségesebb passziója a csapdlecsacsi.
Nagyjaink szenvedélyei jól átlátható hierarchiába rendeződnek. Focira még többet költünk állami pénzből, mint vadászatra. Háromszor annyi igazolt labdarúgó van, mint vadász. Ha nem így volna, Semjén lenne a miniszterelnök. Gondoljanak csak bele! Illetve ne, azért ez túlságosan sokkoló volna, Önök meg ugye kikapcsolódni akarnak a világkiállításon.
Fognak is. Hogy a gyerek ne kezdjen sírni a halott őzikék és nyuszik láttán, Vuk lejárt lemeze helyett inkább énekeljék el neki a „Bújj, bújj, zöld ág”-ot. „Nyitva van az agancskapu, bújjatok be rajta!” Ha azt is ijesztőnek tartják, hogy egy 10 tonna agancsból összerakott bőgő szarvasbika húsz méteres tátott pofájába lépjenek, akkor maguknak egyszerűen semmi sem jó. Pedig odabenn lesz nemcsak vadászkürt-, hanem preparáló bajnokság is, tömőverseny. Ízlés dolga, de ezt nem szeretném végignézni, a kibelezett állatok nem vonzanak. Inkább az erre az alkalomra készült, Nimród névre hallgató aranyozott hollóházi étkészlet. Nimród, a nagy vadász és uralkodó (fogadni mernék, ő volt Semjén jele az oviban) a Biblia szerint Kus fia. Sejtettem én, hogy a kussolásból előbb-utóbb nimródi túlhatalom születik.
Éljen Matula bácsi.
Természetesen tudom, hogy vadgazdálkodásra szükség van, eleget olvastam Fekete Istvánt. Éljen Matula bácsi. Mondanám, hogy vannak vadász barátaim is, ha a „vannak zsidó, cigány, meleg stb. barátaim”-féle mondatok után ez nem hangzana pocsékul. Megértésemen sokat ront, hogy a fő kiállítás kurátora: L. Simon azzal győzködte a tornából felmentett finnyásakat, hogy az ember örök feladata „csúcsragadozóként a tápláléklánc egyensúlyának fenntartása”. Nem tudom, ki hogy van vele, de valahogy nem szívesen gondolok magamra mint csúcsragadozóra.
Más kérdés, hogy az igazi vadászok mellett a vadászatban tényleg megjelentek és nyomulnak csúcsragadozóink, a NER-elit impozáns példányai. Levadásszák a vadászatot is. A vadgazdálkodási törvényt 2015-ben a kedvükre módosították: újraosztották a vadászati jogosultságot, akár a trafikokat. Addigra már komoly területeket szereztek a hozzájuk tartozó vadászati joggal együtt az állami földárveréseken, a törvény a jogok haszonbérbe adását szabályozta a szájuk íze szerint. Ma Mészárosék közel akkora vadászterület fölött rendelkeznek, mint valaha Horthy. Vadász-aggodalmak szerint következhet az állami erdőgazdaságok elsinkófálása, magánalapítványba adása, a már bevált recept szerint.
Hálátlan nép vagyunk, nem értjük a természetszeretet lényegét
Ennyi szép terv, és szegény L. Simon vadászkiállítást reklámozó képei alatt a fb-on csupa barátságtalan komment! Hálátlan nép vagyunk, nem értjük a természetszeretet lényegét. „Aztán csináljatok kiállítást az összes utcáról, térről, ahol kinyírtátok a fákat, és leköveztetek mindent!” ”Én a kis Vukkal vagyok.” „Jó napot kívánok! Meg szeretném kérdezni, hogy a kitömött állatokra lehet-e majd lődözni?”
Csúcsragadozóinknak akár ezt is lehetne. Emlékszünk még a képekre lövöldöző minisztériumi főmuftira? De a Bújj, bújj zöld ág befejező sorára biztosan: „Rajta, rajta, leszakadt a pajta.”
Talán már leszakadóban van.
(A jegyet eredetileg a Népszaván jelent meg.)
